Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(új kategória)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Postelek_kastely.jpg|bélyegkép|300px|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
[[Fájl:Postelek_kastely.jpg|bélyegkép|300px|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
 +
'''Békés megye legfiatalabb, egyben legromosabb kastélya''' a pósteleki Széchenyi–Wenckheim-kastély. A kastélyrom a pósteleki szabadidőpark központjában található, [[Póstelek]], [[Gyula]], [[Békéscsaba]] és [[Gerla]] között helyezkedik el. Mű- és földúton több irányból megközelíthető. A sárga jelzésű turistaútvonal Gerlán át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.
-
A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. '''[[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]]''' között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal '''[[Gerla|Gerlán]]''' át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.  
+
== Története ==
 +
[[Fájl:Postelek.jpg||bélyegkép|300px|A kastély romjai az 1970-es években]]
 +
A '''neobarokk stílusú, 72 szobás''' kastély '''[[1906]] és [[1909]] között épült'''. Egyes források szerint a kastélyt '''gróf Wenckheim Frigyes''' és neje építtette leányuk, '''Wenckheim Krisztina''' és vejük, '''[[Széchenyi Antal (1867–1924)|Széchenyi Antal]]''' részére. A ''Vállalkozók Lapja'' közlése alapján '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné''' volt. A grófnő hozomány gyanánt kapta meg a pósteleki birtokot a szüleitől.
-
== A kastély története ==
+
A kastélyt a feltételezések szerint '''Siedek Viktor''' bécsi építészvállalkozó vagy '''kopcsányi Schlichter Lajos''' győri építőmester tervezte. D. Nagy András tervezőként Siedek Viktort, kivitelezőként '''Diósy József''' építészt és '''Schneider Lőrincz''' ácsmestert nevezte meg.
-
[[Fájl:Postelek.jpg||bélyegkép|250px|A kastély romjai az 1970-es években]]
+
-
Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.  
+
-
A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.
+
A kastély '''kápolnáját [[1911]]. [[november 4.|november 4-én]] szentelték fel'''.
-
'''1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá''', majd '''a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került'''. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.
+
 
 +
A kastély a [[Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)|szabadkígyósi Wenckheim-kastélyhoz]] hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''háromszintes''': mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet. Az alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helyiségek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a '''grófi címerek''' voltak. A manzárdtetőt cserép borította. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, melynek mindkét oldalán márvány kandalló állt. Innen két lépcső vezetett fel az emeletre. A lakosztályok falait '''különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el, a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban '''gáz- és villanyvilágítást használtak'''. A rezidencia körül impozáns '''[[Kastélypark (Póstelek)|kert és park]]''' létesült.
 +
 
 +
[[1944]] őszén '''a kastély tulajdonosai elmenekültek''', az ingatlan lakatlanná vált. A kastélyt '''kifosztották, felgyújtottak, az ingóságokat elhordták'''. Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat, s ruhákat készítettek belőle.
 +
 
 +
A II. világháború után a kastélyt '''államosították'''. Az épületben gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A kápolnát [[1952|1952-ben]] lakássá alakították át. Az 1960-as években a Földműves Szövetkezet zsírt tárolt az alagsorban, később a kastélyparkot a honvédség tisztjei használták pihenőparkként – egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. Az épület [[1970|1970-ben]] a '''megyei tanács''' kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során '''önkormányzati tulajdonba került'''. [[1983|1983-ban]] a polgárvédelmi gyakorlat feladataként lebontották a kéményeket és az omladozó falakat. A békéscsabai önkormányzat [[2007|2007-ben]] hétmillió forintért kívánta eladni a kastélyromot.
 +
 
 +
[[2020]] februárjában a kastélyromnál forgatta a '''Netflix''' stábja a ''Shadow and Bone'' (''Árnyék és csont'') című sorozat egyik epizódját.
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Szechenyi kastely postelek.jpg|A pósteleki Wenckheim–Széchenyi-kastély
 +
Fájl:Szechenyi kastely postelek pipazo.jpg|Pipázó
 +
Fájl:Szechenyi kastely postelek kapolna.jpg|Kápolna
 +
Fájl:Szechenyi kastely postelek szalon.jpg|Szalon
 +
Fájl:Postelek kastely 2019 1.jpg|A pósteleki kastélyrom 2019-ben
 +
Fájl:Postelek kastely 2019 2.jpg|
 +
</Gallery>
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
 
+
* [[Kastélypark (Póstelek)]]
-
* [[Póstelek]]  
+
* [[Póstelek]]
-
* [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)]]
+
* [[Széchenyi Antal (1867–1924)]]
-
* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]
+
* [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)]]
 +
* [[Wenckheim Krisztina (1874–1970)]]
== Források ==
== Források ==
-
 
+
* A Gyulai Termelési Bizottság levele az alispánhoz a pósteleki kastély ügyében. Irat. 1945 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38164&secID=88141 EuropeanaLocal])
-
* A Gyulai Termelési Bizottság levele az alispánhoz a pósteleki kastély ügyében. Irat. 1945. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38164&secID=88141 EuropeanaLocal] (digitalizált változat)
+
* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306–323 p. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula)
-
* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
+
* Fekete J. Csaba: Pósteleki Wenckheim-kastély. In: [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Wenckheim.hu]
-
* Határozat Dr. Bokross Elemérnek a pósteleki kastély ügyében tett bejelentéséről. Irat. 1945. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38166&secID=88143 EuropeanLocal] (digitalizált változat)
+
* Fontos szerepet kapott Póstelek a Netflix új sorozatában. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2021/04/fontos-szerepet-kapott-postelek-a-netflix-uj-sorozataban Beol.hu] (Látogatva: 2022. 08. 23.)
-
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (digitalizált változat)
+
* Határozat Dr. Bokross Elemérnek a pósteleki kastély ügyében tett bejelentéséről. Irat. 1945 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38166&secID=88143 EuropeanLocal])
-
* Pósteleki volt grófi kastély juttatása a gyógypedagógiai intézet részére. Irat. 1947. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38165&secID=88142 EuropeanaLocal] (digitalizált változat)
+
* Nagy András, D. – Varga Árpád: Wenckheim család Békés megyében a XIX–XX. században. Budapest : Nonpareille Plus, 2006. 55–58. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu (Az oldal megtekintve: 2011.11.27.)
+
* Nagy András, D.: Hetvenöt éve hunyt el Széchenyi Antal, a pósteleki gróf. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1999_08/?pg=252&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 194. szám (1999. augusztus 21–22.) 7. p.] (Látogatva: 2022. 08. 23.)
 +
* Nem kelt el Póstelek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?pg=100&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 184. szám (2007. augusztus 8.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 08. 23.)
 +
* Pósteleki volt grófi kastély juttatása a gyógypedagógiai intézet részére. Irat. 1947 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38165&secID=88142 EuropeanaLocal])
 +
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008  (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
 +
* Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon : Békés megye kastélyai és kúriái. Budapest : Fo-Rom Invest, 2009. 23–26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Gévai Csilla: A fecsegő kastély. Budapest : Pagony, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Károlyi Széchenyi Ilona: Kileng az inga : egy arisztokrata festőművésznő életútja, bánatai és örömei. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Podhorányi Zsolt: Mesélő kastélyok. 2., bőv. kiad. Budapest : Kossuth, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Podhorányi Zsolt: Velünk omló történelem : romos és felújítandó kastélyok. Podhorányi Zsolt. Budapest : Kocsis, 2021. 113–120. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Orodán Zsuzsanna: Múltidéző Wenckheim kastélytúra. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Váradi Krisztina: Póstelek: védett park, védtelen kastély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_12/?pg=246&layout=s Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 298. szám (2000. december 21.) 11. p.]
== Térképek, birtokvázlatok ==
== Térképek, birtokvázlatok ==
-
 
+
* Póstelek. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal)
-
* Póstelek. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal
+
* Széchenyi–Wenckheim kastély. Műholdfelvétel. In: [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Maps.google.com]
-
* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Széchenyi-Wenckheim kastély. Műholdfelvétel. In: Google]
+
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
 +
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24079&secID=45268 A pósteleki kastély romjai] (digitalizált fotó) (Látogatva: 2011. 12. 16.)
 +
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=23233&secID=44422 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó) (Látogatva: 2011. 12. 16.)
 +
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24082&secID=45271 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó) (Látogatva: 2011. 12. 16.)
 +
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24081&secID=45270 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó) (Látogatva: 2011. 12. 16.)
 +
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24080&secID=45269 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó, 1932) (Látogatva: 2011. 12. 16.)
 +
* [http://wenckheim.hu Wenckheim.hu] (Látogatva: 2011. 11. 27.)
 +
* [http://muemlekek.info/muemlek/postelek-wenckheim-kastely.php Wenckheim kastély. In. Műemlékek Info]˙(Látogatva: 2012. 01. 06.)
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24079&secID=45268 A pósteleki kastély romjai] (digitalizált fotó) (Az oldal megtekintve: 2011.12.16.)
+
[[Kategória:Békéscsaba]]  
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=23233&secID=44422 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó) (Az oldal megtekintve: 2011.12.16.)
+
[[Kategória:Épített értékek]]  
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24082&secID=45271 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó) (Az oldal megtekintve: 2011.12.16.)
+
[[Kategória:Kastélyok és kúriák]]  
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24081&secID=45270 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó) (Az oldal megtekintve: 2011.12.16.)
+
[[Kategória:Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)]]
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24080&secID=45269 Pósteleki kastély] (digitalizált fotó, 1932) (Az oldal megtekintve: 2011.12.16.)
+
-
* [http://wenckheim.hu Wenckheim.hu] (Az oldal megtekintve: 2011.11.27.)
+
-
* [http://muemlekek.info/muemlek/postelek-wenckheim-kastely.php Wenckheim kastély. In. Műemlékek Info]˙(Az oldal megtekintve: 2012.01.06.)
+
-
 
+
-
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)]]
+
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2022. szeptember 24., 12:32-kori változata

Széchenyi-Wenckheim kastély

Békés megye legfiatalabb, egyben legromosabb kastélya a pósteleki Széchenyi–Wenckheim-kastély. A kastélyrom a pósteleki szabadidőpark központjában található, Póstelek, Gyula, Békéscsaba és Gerla között helyezkedik el. Mű- és földúton több irányból megközelíthető. A sárga jelzésű turistaútvonal Gerlán át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.

Tartalomjegyzék

Története

A kastély romjai az 1970-es években

A neobarokk stílusú, 72 szobás kastély 1906 és 1909 között épült. Egyes források szerint a kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje építtette leányuk, Wenckheim Krisztina és vejük, Széchenyi Antal részére. A Vállalkozók Lapja közlése alapján a megrendelő gróf Széchenyi Antalné volt. A grófnő hozomány gyanánt kapta meg a pósteleki birtokot a szüleitől.

A kastélyt a feltételezések szerint Siedek Viktor bécsi építészvállalkozó vagy kopcsányi Schlichter Lajos győri építőmester tervezte. D. Nagy András tervezőként Siedek Viktort, kivitelezőként Diósy József építészt és Schneider Lőrincz ácsmestert nevezte meg.

A kastély kápolnáját 1911. november 4-én szentelték fel.

A kastély a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyhoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély háromszintes: mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet. Az alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helyiségek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a grófi címerek voltak. A manzárdtetőt cserép borította. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, melynek mindkét oldalán márvány kandalló állt. Innen két lépcső vezetett fel az emeletre. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el, a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A rezidencia körül impozáns kert és park létesült.

1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, az ingatlan lakatlanná vált. A kastélyt kifosztották, felgyújtottak, az ingóságokat elhordták. Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat, s ruhákat készítettek belőle.

A II. világháború után a kastélyt államosították. Az épületben gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A kápolnát 1952-ben lakássá alakították át. Az 1960-as években a Földműves Szövetkezet zsírt tárolt az alagsorban, később a kastélyparkot a honvédség tisztjei használták pihenőparkként – egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak. Az épület 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban a polgárvédelmi gyakorlat feladataként lebontották a kéményeket és az omladozó falakat. A békéscsabai önkormányzat 2007-ben hétmillió forintért kívánta eladni a kastélyromot.

2020 februárjában a kastélyromnál forgatta a Netflix stábja a Shadow and Bone (Árnyék és csont) című sorozat egyik epizódját.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök