Soltész János (1789?–1859)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „református lelkipásztor == Élete, munkássága == Soltész János '''Árpádról érkezett Ugrára'''. '''1830 áprilisától''' (Mile László refor…”)
a (Kiegészítés)
 
6. sor: 6. sor:
Az [[1842|1842-ben]] megírt feljegyzése '''az ugrai egyháztörténet legkorábbi forrásdokumentuma'''. ''Az Ugrai Ecclésiéról való jegyzés''ben megörökítette az ugrai templom építéstörténetét, az anyakönyveztetés kezdeteit. Számba vette Ugra földesurait, a település lelkipásztorait – ő maga a 22. volt a sorban. Adatokat közölt Ugra felekezeti megoszlásáról.
Az [[1842|1842-ben]] megírt feljegyzése '''az ugrai egyháztörténet legkorábbi forrásdokumentuma'''. ''Az Ugrai Ecclésiéról való jegyzés''ben megörökítette az ugrai templom építéstörténetét, az anyakönyveztetés kezdeteit. Számba vette Ugra földesurait, a település lelkipásztorait – ő maga a 22. volt a sorban. Adatokat közölt Ugra felekezeti megoszlásáról.
-
[[1849]]. [[július 18.|július 18-án]] '''a [[Református parókia (Biharugra)|biharugrai parókián]] vendégeskedett [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]], [[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]] és [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]'''. A Petőfi családot Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes kísérte. Ekkor '''Petőfi a tiszteletessel megíratta Arany Jánosnak, hogy Erdélybe megy'''. Másnap innen indultak Bem tábornokhoz Erdélybe. Petőfi a mai Magyarország területén, Soltész Jánosnál töltötte az utolsó éjszakáját. A paplakon [[Petőfi Sándor-emléktábla (Biharugra)|emléktábla]] őrzi Petőfi látogatásának emlékét. A Bihar vármegyét bemutató monográfia Petőfi házként említi az ugrai parókiát.
+
[[1849]]. [[július 18.|július 18-án]] '''a [[Református parókia (Biharugra)|biharugrai parókián]] vendégeskedett [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]], [[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]] és [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]'''. A Petőfi családot Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes kísérte. Ekkor '''Petőfi a tiszteletessel megíratta Arany Jánosnak, hogy Erdélybe megy'''. Másnap innen indultak Bem tábornokhoz Erdélybe. Petőfi a mai Magyarország területén, Soltész Jánosnál töltötte az utolsó éjszakáját. A paplakon [[Petőfi Sándor-emléktábla (Biharugra)|emléktábla]] őrzi Petőfi látogatásának emlékét. A Bihar vármegyét bemutató monográfia Petőfi házként említi az ugrai parókiát. Soltész a haláláig őrizte az asztalt, melynél a költő vacsorázott. Az ereklye Darabant Ferenc ugrai nótáriushoz, majd az unokájához került Kőrösszegapátiba.
Soltész János 70 éves korában, '''[[1859]]. [[április 14.|április 14-én]] hunyt el Ugrán'''. [[április 16.|Április 16-án]] helyezték örök nyugalomra.
Soltész János 70 éves korában, '''[[1859]]. [[április 14.|április 14-én]] hunyt el Ugrán'''. [[április 16.|Április 16-án]] helyezték örök nyugalomra.
16. sor: 16. sor:
== Források ==
== Források ==
 +
* Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. 514. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hegyesi Márton: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HABM_Lk_24/?pg=151&layout=s Bihar vármegye 1848–49-ben. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 2000. 151. p.] (Látogatva: 2022. 11. 29.)
* Hegyesi Márton: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HABM_Lk_24/?pg=151&layout=s Bihar vármegye 1848–49-ben. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 2000. 151. p.] (Látogatva: 2022. 11. 29.)
* Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap jelenlegi, 2023. január 30., 16:03-kori változata

református lelkipásztor

Tartalomjegyzék

Élete, munkássága

Soltész János Árpádról érkezett Ugrára. 1830 áprilisától (Mile László református lelkész után) egészen a haláláig a település lelkipásztoraként szolgált. Egyike volt a nagyszalontai egyházvidék egyházi tanácsbíráinak.

Az 1842-ben megírt feljegyzése az ugrai egyháztörténet legkorábbi forrásdokumentuma. Az Ugrai Ecclésiéról való jegyzésben megörökítette az ugrai templom építéstörténetét, az anyakönyveztetés kezdeteit. Számba vette Ugra földesurait, a település lelkipásztorait – ő maga a 22. volt a sorban. Adatokat közölt Ugra felekezeti megoszlásáról.

1849. július 18-án a biharugrai parókián vendégeskedett Petőfi Sándor, Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi családot Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes kísérte. Ekkor Petőfi a tiszteletessel megíratta Arany Jánosnak, hogy Erdélybe megy. Másnap innen indultak Bem tábornokhoz Erdélybe. Petőfi a mai Magyarország területén, Soltész Jánosnál töltötte az utolsó éjszakáját. A paplakon emléktábla őrzi Petőfi látogatásának emlékét. A Bihar vármegyét bemutató monográfia Petőfi házként említi az ugrai parókiát. Soltész a haláláig őrizte az asztalt, melynél a költő vacsorázott. Az ereklye Darabant Ferenc ugrai nótáriushoz, majd az unokájához került Kőrösszegapátiba.

Soltész János 70 éves korában, 1859. április 14-én hunyt el Ugrán. Április 16-án helyezték örök nyugalomra.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök