Remenár Elek (1876–1959)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. november 9., 18:58-kori változata

igazgató-főorvos, sebész

Dr. Remenár Elek

Élete

Zemplén megyében, Nagymihályon született 1876. január 6-án.

Középiskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Tanult Bécsben és Berlinben is. 1900-ban orvosdoktorrá avatták.

1900-tól hét éven keresztül híres professzorok mellett bővítette szakmai felkészültségét. Előbb Tauffer Vilmos szülészeti-nő gyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el.

1908-ban megházasodott Reicher Máriát vette feleségül.

Kedvelte a zenét, szabadidejében brüsszeli csipkét készített.

1959. április 9-én, 83 éves korában hunyt el Békéscsabán. A Széchenyi-ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

A csabai közkórház igazgatója. (Forrás: Békésmegyei Közlöny)

Forrás: Körösvidék

Kitűnő szakmai felkészültséggel, a budapesti poliklinikáról – ahol alorvos volt – került 1907. május 1-én a békéscsabai közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak. Remenár Elek a visszaélések miatt távozásra ítélt dr. Reisz Miksát váltotta a békéscsabai kórház élén. Itt nehéz szakmai, szervezési és gazdasági feladatok megoldása várt rá.

A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. A háború kitörése után frontszolgálatot teljesített. A szerb fronton megsebesült, majd felgyógyulását követően tartalékos ezred orvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban. E tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: Koronás Arany Érdemkereszt, Sebesülési Érem, Károly Csapatkereszt.

A megsebesített Áchim L. Andrást Remenár Elek műtötte meg, a végzetes sérüléseket azonban nem élte túl Áchim. 1919-ben igazgatóként sikerült azt elérnie a város vezetésénél dr. Becsey Oszkár főorvosi kinevezését. A korszak szokásaitól eltérően női sebészorvost foglalkoztatott (dr. Koppányi Ida).

A kórház fejlesztésére csak az 1930-as évektől volt lehetőség a város által felvett külföldi kölcsönökből. Ebből a pénzből 1933-ban megszületett a laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját. 1935. február 11-én átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas új sebészeti osztálya. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült, így 1936-ban a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. Az új orvosi könyvtárszoba kialakítását 130 könyv felajánlásával segítette.

Remenár kitűnően felkészült sebész volt. Számos új műtéti eljárást vezetett be, ortopédiai műtétekre is vállalkozott. Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. Tapasztalatait előadások formájában osztotta meg a szakmával. Az Országos Orvos Szövetség békésmegyei fiókjának továbbképző tanfolyamán oktatott is. Publikált a kötőhártya elfásulásáról, amit le is fordítottak.

Igazgatói ténykedése a két világháború közötti időszakra is kiterjedt, abban az időszakban, amikor a kórház fenntartása is veszélybe került. A katonai feladatok miatt az orvosi könyvtárat felszámolták, a katonának behívott orvosokat kisegítőkkel voltak kénytelenek pótolni.

37 évi szolgálat után 1944-ben - egyik napról a másikra – nyugdíjazták, az új igazgató dr. Szabó Dénes lett. A háború közbeni szükségállapotok és orvoshiány miatt 1945 végéig még aktívan dolgozott, nevéhez fűződik a Lepény Pál utcai, majd a „Tagányi villában” működő szükségkórház felállítása.

Szakmai munkája mellett kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott Békéscsabán. Az 1913-ban megalakult Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör első tisztségviselői között alelnöknek választották. 1914-ben a 16 főre emelkedett Aurora Zenekar őt kérte fel karnagynak, amely megbízatásnak örömmel tett eleget.

Békéscsaba közéletében több vezető tisztséget is viselt: elnöke volt a Békéscsabai Daloskörnek. Társelnöke a Békésmegyei Dalosszövetségnek. Örökös tiszteletbeli elnöke a Békésmegyei Orvosszövetségnek. Alelnöke volt a Csabai Atletikai Klubnak, a békéscsabai Kaszinó Egylet alelnökeinek egyike. 1936-ban megszerveződött a Békéscsabai Orvos Kör, melynek díszelnökévé az igazgató-főorvost választották. Igazgatósági tagja volt az Apolló Mozgóképszínház részvénytársaságnak és a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek. Rendes tagja volt a békéscsabai római katolikus egyházközségnek. A városban a legtöbb adót befizetők névsorában szerepelt a neve.

Díjak, kitüntetések

• egészségügyi tanácsosi cím (1922)
• egészségügyi főtanácsosi cím (1941)

Emlékezete

• A békéscsabai Dr. Réthy Pál kórházban terem viseli nevét.

Források

• A Békéscsabai Daloskör harminc éves jubiláris ünnepe. In: Körösvidék, 3. évf. 196. szám (1922. augusztus 29.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• A békéscsabai orvos-kinevezés : ülésezett a közegészségügyi bizottság. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 26. szám (1907. április 4.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• A Békésmegyei Orvosszövetség tisztujitó közgyülése. In: Békés, 62. évf. 47. szám (1930. június 11.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• A csabai kórház uj igazgató-főorvosa : kik pályáztak? In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 24. szám (1907. március 28.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• A CsAK közgyülése. In: Körösvidék, 3. évf. 36. szám (1922. február 14.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• A kaszinói élet célja az ellentétek elsimitása, a nyugodt fejlődés biztosítása – mondta kaszinóegyleti elnöki beszédében Rell Lajos dr. tanügyi főtanácsos. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 20. szám (1937. január 26.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• A magas árak miatt eredménytelennek mondották ki a kórház jövő évi hússzükségletének ellátására kiirt versenytárgyalást. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 284. szám (1936. december 12.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• A magyar társadalom lexikonja. Budapest : Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóv., 1931. 179. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 441–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. 176. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Esküvők. In: Békés, 40. évf. 25. szám (1908. június 21.) 5. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Hat uj virilistája van Békéscsabának. In: Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 236. szám (1934. október 19.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Huszonöt uj tagot választott a rom. kat. egyházközség. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 26. szám (1937. február 2.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Izgalmas közgyülése volt az Apolló Mozgó részv.-társaságnak. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 167. szám (1926. július 27.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Megalakult a Békésmegyei Dalosszövetség. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 162. szám (1925. július 21.) 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Orvosi továbbképző tanfolyam. In: Békés, 63. évf. 27. szám (1931. április 4.) 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Önálló javaslóbizottságot kér a kamarától Békéscsaba orvostársadalma. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 277. szám (1936. december 3.) 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Remenár Elek dr. előadása Budapesten. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 206. szám (1925. szeptember 13.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
• Sonkoly Kálmán: Dr. Elek Remenár (1876–1959) zakladatel modernej nemocnice v Békésskej Cabe. In: Cabiansky Kalendár na rok 1995. Bcs. : Mestská samospráva Békésskej Caby. 1994. 60–62. p.
• Sonkoly Kálmán: Dr. Remenár Elek (1876–1959) a korszerű kórház alapjainak megteremtője Békéscsabán. In: Békési Élet. 25. évf. 4. szám (1990) 439–446. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vidéki ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. In: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1933–1934. évre. 9. évf. 3–4. kötet. 820. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba hadjárata a szunyogok ellen. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 92. szám (1936. április 22) 2. p.
• Diakonissza nővérek a csabai kórházban. In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 21. szám (1992. január 25–26.) 9. p.
• Diszes külsőségek között adták át a szanatorium fekvőcsarnokát rendeltetésének : a közönség meleg szeretettel ünnepelte a diszpanzér elnökét. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 100. szám (1928. május 3.) 2–3. p.
• Johan Béla dr. államtitkár és kisérete tegnap megtekintette a békéscsabai kórházat : az államtitkár az orvosi továbbképzőn tart előadást és vasárnap estig marad Gyulán. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 113. szám (1936. május 16.) 1. p.
• Legmodernebb röntgenfölszerelést kapott a békéscsabai kórház. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 154. szám (1926. július 11.) 3. p.
• Négyes honvédek fegyverben : magyar királyi nagyváradi 4-ik honvéd gyalogezred. Békéscsaba : Machalek P., 1934. 359. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Remenár Elek dr.: Tetanusnak gyógyítása az antitoxinnak az agy állományába való befecskendezésével. In: A Magyar Sebésztársaság munkálatai : tizenkettedik nagygyűlés. szerk.: Neuber Ernő, Hedry Miklós. Budapest, 1925 szeptember 10–12-ig. Budapest : Magyar Segésztársaság, 1926. 110–111. p.
• Remenár Elek: A kötőhártya amyloid és hyalin elfajulása. In: Szemészet : melléklet az „Orvosi Hetilap” 17. számához. 2. szám (1902. április 27.) 16–19. p.
• Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–201. p.
• Tizenhárom évi munka eredményeképen ma délelött megnyitották a városi kórház sebészeti pavillonját. In: Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 39. szám (1935. február 16.) 2. p.