Reisz Miksa (1853–1928)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. február 28., 21:40-kor történt szerkesztése után volt.

Békéscsaba község főorvosa, 40 évig a város ügyvezető orvosa

Dr. Reisz Miksa

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1853-ban.

Középiskoláit Békéscsabán, Szarvason és Nagyváradon végezte. Bécsben járt egyetemre, ahol 1879-ben orvossá avatták.

Rosinger Lujzát vette feleségül 1881-ben. Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek.

Békéscsabán hunyt el 75 éves korában, 1928. május 12-én. Május 14-én a Széchenyi-ligeti temetőben helyeztek örök nyugalomra.

Munkássága

Bécsben báró Wiederhoffer klinikáján volt segédorvos. A Bécsi Egyetem nőgyógyászati- és belgyógyászati osztályán is dolgozott.

1879-ben került Békéscsabára. Reisz ingyen végezte a községi kórházban a műtéteket, ennek elismeréseként 1885-ben tiszteletbeli községi orvossá minősítették. 1888-ban még csak rövid időre kapott községi orvosi megbízást. Dr. Réthy Pál halálát követően, 1891-ben kinevezték községi orvosnak. Dr. Bende Albert halála után, 1902-től Békéscsaba főorvosa lett.

Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése és nyilvános közkórházzá fejlesztése. Az intézménynek 1891-1906 között igazgatója is volt. A kórház vezetését Remenár Elek vette át.

Intézkedéseinek köszönhető a kolera és egyéb járványok megfékezése (fúrt kutak rendszeresítése, a lakosság higiéniai felvilágosítása). 1907-ben a közegészségügyben végzett munkájáért megkapta a Koronás Aranykeresztet. Az anya- és csecsemővédelem érdekében, ajánlására gondozónőket kezdtek el alkalmazni a tanyákon. Szakmai képességei, szorgalma és lelkiismerete miatt nagy népszerűségnek örvendett Békéscsabán.

1911. május 14-én, a Zsilinszky fiúk Reisz Miksa orvost értesítették, miután dulakodás közben lelőtték Áchim L. Andrást. A tárgyalás dr. Reisz orvosszakértőként hallgatták ki.

Békéscsabán egyesület szerveződőt tüdőszanatórium létrehozása érdekében, a József Főherczeg Sanatorium Egyesület választmányi tagja lett. Nyugdíjazásáig az Orvosszövetség Békésvármegyei Fiókszövetség Ötös Bizottságának tagja volt. Megalapítója, valamint főorvosa volt a Stefánia Országos Anya- és Csecsemővédő Szövetség békéscsabai kirendeltségének. A háború kitörésekor a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi fiókjának is vezető főorvosa lett. Ezért a szolgálatáért a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényével tüntették ki. Éveken keresztül a Békés vármegyei Orvos Szövetség alelnökeként tevékenykedett. Hivatalából adódóan tagja lett a városi testnevelési bizottságnak. Jótékonyan céllal vívó akadémiát rendeztek Békéscsabán, a zsűriben Reisz doktor is helyet kapott. 1922-ben az Amerikai Vöröskereszt Anya- és Csecsemővédő akciója, a Falu Szövetsége és a Stefánia Szövetség nagyszabású vándorkiállítása érkezett Békéscsabára, az előkészületi feladatokat ellátó népegészségügyi csoport vezetője Reisz Miksa lett.

Orvosi munkája mellett sokat foglalkozott kulturális kérdésekkel: alelnöke volt a Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek; alapító elnöke (1913-1924), majd később díszelnöke lett a helyi Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körnek.

Adománnyal többször támogatta az Evangélikus Rudolf-gimnáziumot, 1899-ben például két görénnyel gazdagította a természetrajzi szertárát.

1926-ban betegsége miatt kérte nyugdíjaztatását.

Emlékezete

Érdemei

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök