Révész Sándor (1889–1944)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozások javítása)
a (Révész Sándor (1889-1944) lapot átneveztem Révész Sándor (1889–1944) névre: Hosszú kötőjel)

A lap 2021. március 17., 12:26-kori változata

fogorvos, az Aurora Kör társalapítója

Tartalomjegyzék

Élete

Dr. Révész Sándor

1889. január 17-én született Bács-Feketehegyen. Édesapja Dr. Révész (Reisz) Fülöp szintén orvos volt, édesanyja Valentin Cecília. Sándornak öt testvére született, Irma, Margit és Irén neve ismert.

A Reisz család már az 1850-es években Békéscsaba környékére költözött a jobb élet reményében. Fülöp és testvérei mind kitűnő tanulmányi eredménnyel fejezték be az iskolát. Fülöp a pesti egyetem orvoskarán ledoktorált, majd Berlinben fogorvosi tanfolyamot végzett. Ezután nevét Révészre magyarosította, majd 1892-ben Békéscsabára költözve fogorvosi rendelőt nyitott.

Révész Sándor tanulmányait a csabai zsidó népiskolában kezdte meg. A család nem követte a hagyományos zsidó szokásokat, csak nagyobb ünnepeket tartottak meg. 1906-ban kitűnő eredménnyel érettségizett le az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban. Eztán a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán tanult tovább, miközben a müncheni egyetemet is elvégezte. Miután ledoktorált visszatért Békéscsabára és fogorvosi rendelőt nyitott a Vas utca 1. szám alatt.

A világháború idején katonai szolgálatot teljesített, kitüntetéseket is szerzett. 1913-ban feleségül vette Tevan Adolf, könyvkereskedő és nyomdatulajdonos lányát, Tevan Flórát. Három gyerekük született, közülük Márta szintén orvos lett.

1944-ben elrendelték, hogy az összes zsidót ‒ az orvosokat is ‒ vasúti vagonokban szállítsák el Németországba, így a Révész családot is. Lányaik megmenekültek, keresztény hozzátartozók segítségével jutottak vissza Budapestre.

Révész Sándor Auschwitzban halt meg 1944-ben.

Munkássága

Dr. Révész Sándor megkezdte a rendelést a Vas u. 1. szám alatt – közli a Békésmegyei Közlöny 1913-ban

Révész Sándor édesapja egykori békéscsabai rendelőjében praktizált fogorvosként. 1924-től a fogtechnikus tanoncvizsgáló bizottságnak lett tagja.

1913-ban sógorával, Südy Ernővel megalapították az Aurora-kört, amit a zene, irodalom és képzőművészet kedvelőinek hoztak létre. Az egyesületi formában működő Kör képzőművészeti szakosztály vezetőjének, majd titkárának választották meg.

A Körben felolvasásokat tartott a modern festészetről. A képzőművészeti szakosztály számára Vidovszky Béla kiállítása hozta meg a népszerűséget. Később évente több alkalommal rendeztek kiállítást, ahol leginkább a helyi festők alkotásai voltak láthatók, többek között Jankay Tibor művei is, aki nagy barátságban állt Révész doktorral. Tagja volt a város színügyi bizottságának is, többek között Banner Benedek és Gyöngyösi János mellett. 1938-ban az Aurora életében nagy változás történt, Révész Sándort lemondatták titkári posztjáról a májusban érvénybe lépő zsidótörvény miatt.

Révész Sándor többször támogatta adománnyal a rászoruló gyerekeket. Adakozott a budapesti Ady Endre-szobor felállítása érdekében.

1927-ben Békéscsabán tartották az orvosok tudományos ülését, ahol Békés vármegye és Szeged orvosai jelentek meg. A várost Dr. Révész Sándor képviselte, aki Érzéstelenítés a fogászati gyakorlatban címmel tartott előadást. A Magyar Téka egyik békéscsabai megbízottjaként meghívókat küldött a város magyar irodalmat kedvelőinek.

A politikában is képviselte magát: 1932-ben a 2. választókerületi választáson az ellenzék képviselőtestületi listáján találjuk a nevét.

Érdekelték a járművek is: hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.

Emlékezete

Műve

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök