Réthy Pál (1809–1896)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(belső hivatkozás szerkesztése)
a (Korrekció, kiegészítés)
 
(14 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
orvos
+
a város első főorvosa, a kórház alapítója
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Rethy Pal.jpg|bélyegkép|300px|Réthy Pál]]
 +
[[Fájl:Rethy Pal sirja.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben]]
 +
Ősei a 16. században a német baden-württembergi fejedelemségben laktak. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália, '''édesapja, Schlotterbeck Kristóf, aki [[1805|1805-ben]] települt Stettin városából [[Szarvas|Szarvasra]]'''.
-
Ősei a XVI. században a németországi Baden-Würtembergi fejedelemségben éltek. '''Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából [[1805]]-ben települt Szarvasra''', ahol vaskereskedéssel foglalkozott. '''Itt született [[1809]]. [[január 17.|január 17]]-én Réthy Pál is.''' '''A három testvér - Pál, Lipót és Vilmos''' - különösen '''kiemelkedő szerepet játszott Békés megye történetében'''. Mindhárman '''[[1844]]-ben vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
+
Réthy Pál '''[[1809]]. [[január 17.|január 17-én]] Schlotterbeck Pál néven született Szarvason''', a család második gyermekeként. Testvérei: Johanna (1807–1890), [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipót (1817–1903)]], Vilmos (1819–1895), Rozália (1822–1873). Réthy Pál mellett '''Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében'''. Mindhárman '''[[1844|1844-ben]] vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
-
'''Réthy Pál''' szülővárosában, '''Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta iskoláit'''. A gimnázium elvégzése után '''Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. '''Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol [[1836]]-ban szerzett diplomát.''' Kiváló tanuló volt,adottságaira hamar felfigyeltek. Ennek következtében hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett, majd '''Csabán főorvosi állást vállalt'''.
+
Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a [[Mezőberény|mezőberényi]] gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után '''Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. '''Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, [[1836|1836-ban]] szerzett diplomát'''. Kiváló tanuló volt, adottságaival korán kitűnt kortársai közül. Hamarosan '''Fabini Theophil János''' világhírű pesti szemészprofesszor '''tanársegéde''' lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva '''[[Békéscsaba|Csabán]] lett főorvos'''.  
-
'''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, s a város egyik legjobban tisztelt embere lett. '''Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a '''csabai kórház megalapítása''' volt. Erre a célra - az evangélikus egyház bevonásával - gyűjtést kezdeményezett. A kórház létrehozatala érdekében '''[[1847]]-ben megírta''' egyik legfontosabb '''művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel'''. Réthy Pálnak '''[[1854]]-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására''', amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. Ezért a társadalmi közadakozást tovább szorgalmazva '''[[1864]]-ben már korszerűbb kórházat hozott létre egy új épületben'''. Ugyancsak ebben az időszakban '''([[1869]].) alakított ki egy szegényházat az elesett gyámoltalanok befogadására'''. '''Mindkét épületet Réthy Pál veje, [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi főmérnök tervezte'''.
+
'''Mayer Rozáliát vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Etelka ([[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.
-
Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. '''[[1873]]-ban a kolera körül tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki''', a király pedig [[1882]]-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében '''aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának'''. Sokat tett a rendkívül magas csecsemő-halandóság leküzdéséért: '''megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán'''. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemő-halandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával. Tudományos munkája mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. 54 évi szolgálat után '''[[1891]]-ben vonult nyugdíjba'''. Az '''[[1896]]. [[április 20.|április 20]]-án Békéscsabán elhunyt''' orvos holttestét a kegyelet jeléül a '''kórház kertjében temették el'''.
+
Réthy Pál '''[[1896]]. [[április 20.|április 20-án]] hunyt el Békéscsabán.''' Holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd [[2017|2017-ben]] a Felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.
-
Halála után '''[[1910]]-ben Békéscsabán utcát neveztek el emlékére, mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel'''. '''A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye [[1989]]. [[június 30.|június 30]]-án felvette Réthy Pál nevét''', s az épület előtti parkban felavatták '''Mladonyiczki Béla''' erre az alkalomra készített emléktábláját.
+
== Munkássága ==
 +
'''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt '''az első orvos''' a városban, '''aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa.
 +
 
 +
Nevéhez fűződik a '''[[Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (Békéscsaba)|csabai kórház]] megalapítása'''. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. [[1847|1847-ben]] megírta egyik legfontosabb művét ''Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán'' címmel. Réthy Pálnak [[1854|1854-ben]] nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. '''[[1864|1864-ben]] egy városi középületben látták el a betegeket.''' A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. '''A kórházi épület [[1881|1881-re]] készült el''', ahol Réthy Pál mellett szolgált dr. Bende Albert és [[Reisz Miksa (1853–1928)|dr. Reisz Miksa]]. Ebben az időszakban szegényházat hozott létre az elesettek befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, '''[[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]]''' városi főmérnök tervezte.
 +
 
 +
'''Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében.''' [[1873|1873-ban]] a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért '''Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki'''. A magyar király az orvosi pályán szerzett érdemeit [[1882|1882-ben]] '''Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta'''. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért, Aradon, majd Csabán megszervezte a városi bábák képzését. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több '''tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány''' fűződik a nevéhez. A ''Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn'' című folyóirat munkatársa volt. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.
 +
 
 +
Tudományos munkássága mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. Képviselője volt az [[1848|1848-as]] örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként '''érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett'''. Több, a várost érintő '''fejlesztést kezdeményezett''' (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Réthy Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. Ötven éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.
 +
 
 +
Réthy Pál 54 év orvosi szolgálat után, '''[[1891|1891-ben]] vonult nyugdíjba'''.
 +
 
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* Békés vármegye tiszteletbeli főorvosa (1873)
 +
* Koronás Arany Érdemkereszt (1882)
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* '''Réthy Pál-emlékérem'''mel díjazzák a szakma kiválóságait.
 +
* Halála után, [[1910|1910-ben]] Békéscsabán '''utcát neveztek el róla''', mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel.
 +
* '''A békéscsabai kórház''' [[1989]]. [[június 30.|június 30-án]] '''felvette Réthy Pál nevét''', az épület előtti parkban felavatták '''[[Réthy Pál-emléktábla (Békéscsaba)|Réthy Pál emléktábláját]]''', melyet [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczki Béla]] készített.
 +
* [[1992]] óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet '''Dr. Réthy Pál Alapítvány'''t működtet.
 +
* [[2022]]. [[június 25.|június 25-én]] Békéscsabán felavatták a Kiss Ernő és a Kórház utca közötti '''[[Kórház utcai híd (Békéscsaba)|Réthy hidat]]'''.
== Művei ==
== Művei ==
 +
* Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26 p.
-
* Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. p.34.
+
== Lásd még ==
-
* Az önnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. p.26.
+
* [[Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (Békéscsaba)|Békéscsabai kórház]]
 +
 
 +
== Források ==
 +
* Átgurították a hordót, felavatták a Réthy hidat - galériával. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2022/06/atguritottak-a-hordot-felavattak-a-rethy-hidat Beol.hu] (Látogatva: 2022. 08. 27.)
 +
* Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=411&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám (2007. augusztus 30.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf Gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
 +
* Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. szám (1896. április 23.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2009/22/csabai-merleg-2009-22.pdf Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám (2009. november 19.) 10. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
 +
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Réthy Pál dr. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?query=SZO%3D(%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22)%20AND%20DATE%3D(1896--1897)&pg=59&layout=s Békés, 15. évf. 17. szám (1896. április 26.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: [https://epa.oszk.hu/04100/04140/00102/pdf/EPA04140_evangelikus_elet_2017_27-28.pdf Evangélikus Élet, 82. évf. 27–28. szám (2017. július 16.) 50. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
 +
* Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_01/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=216&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám (1989. január 28.) 9. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... : a békéscsabai kórház története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=192&layout=s Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–190. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=46&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám (1987. március 7.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet, 15. évf. 1. szám (1980) 60–64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sonkoly Kálmán: Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22%2B1896%2B1809&pg=38&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám (1988. november 5.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr. Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. szám (1989) 169–180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest : Hornyánszky, 1906. 831–832. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A kórház a városé, mindannyiunk öröksége. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_07/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=5&layout=s Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám (2004. július 1.) 6. p.]
 +
* A Réthy Pál Kórház monográfiája. szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 427. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nédó Erika: Dr. Réthy (Schlotterbeck) Pál. In: Orvosi Hetilap, 152. évf. 36. szám, 2011. 1459–1461. p.
-
* Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny. 23. évf. 33. sz. 1896. április 23. p. 1-2.
+
== Külső hivatkozások ==
-
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. p. 84.
+
* Dr. Réthy Pál Alapítvány. In: [http://www.rethy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=112&type=3http://rethy.uw.hu/index.php?option=1&sub=20&third=on&tid=2 Rethy.hu]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. p. 08.
+
* Dr. Réthy Pál emlékkő. In: [https://www.kozterkep.hu/~/8181/ Kozterkep.hu]
-
* Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. 7. sz. 1989. p. 10.
+
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0668 Dr. Réthy Pál gyászjelentése]
-
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. sz. 1989. p. 10.  
+
* Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: [https://behir.hu/melto-nyughelyet-kapott-dr-rethy-pal Behir.hu]
-
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára In: Csabai Hírmondó. 4. évf. 6. sz. 1989. p. 10. (Kép)
+
-
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet. 15. évf. 1. sz. 1980. p. 60-64.
+
-
* Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr.Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet. 24. évf. 2. sz. 1989. p. 169-180.
+
-
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest :  Hornyánszky, 1906. p. 831-832.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
[[Kategória:Orvosok]]
+
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]
 +
[[Kategória:Réthy család]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Orvosok]]

A lap jelenlegi, 2022. augusztus 27., 12:24-kori változata

a város első főorvosa, a kórház alapítója

Tartalomjegyzék

Élete

Réthy Pál
Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben

Ősei a 16. században a német baden-württembergi fejedelemségben laktak. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália, édesapja, Schlotterbeck Kristóf, aki 1805-ben települt Stettin városából Szarvasra.

Réthy Pál 1809. január 17-én Schlotterbeck Pál néven született Szarvason, a család második gyermekeként. Testvérei: Johanna (1807–1890), Lipót (1817–1903), Vilmos (1819–1895), Rozália (1822–1873). Réthy Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.

Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt, adottságaival korán kitűnt kortársai közül. Hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva Csabán lett főorvos.

Mayer Rozáliát vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Etelka (Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.

Réthy Pál 1896. április 20-án hunyt el Békéscsabán. Holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd 2017-ben a Felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.

Munkássága

Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa.

Nevéhez fűződik a csabai kórház megalapítása. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. 1864-ben egy városi középületben látták el a betegeket. A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. A kórházi épület 1881-re készült el, ahol Réthy Pál mellett szolgált dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa. Ebben az időszakban szegényházat hozott létre az elesettek befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.

Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki. A magyar király az orvosi pályán szerzett érdemeit 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért, Aradon, majd Csabán megszervezte a városi bábák képzését. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik a nevéhez. A Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn című folyóirat munkatársa volt. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.

Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Réthy Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. Ötven éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.

Réthy Pál 54 év orvosi szolgálat után, 1891-ben vonult nyugdíjba.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök