Réthy Pál (1809–1896)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Réthy Pál (1809-1896) lapot átneveztem Réthy Pál (1809–1896) névre: Hosszú kötőjel)
a (Korrekció, kiegészítés)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Rethy Pal sirja.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben.]]
+
[[Fájl:Rethy Pal.jpg|bélyegkép|300px|Réthy Pál]]
-
Ősei a XVI. században a német baden-würtembergi fejedelemségben laktak. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália, '''édesapja, Schlotterbeck Kristóf, aki Stettin városából [[1805|1805-ben]] települt [[Szarvas|Szarvasra]]'''.  
+
[[Fájl:Rethy Pal sirja.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben]]
 +
Ősei a 16. században a német baden-württembergi fejedelemségben laktak. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália, '''édesapja, Schlotterbeck Kristóf, aki [[1805|1805-ben]] települt Stettin városából [[Szarvas|Szarvasra]]'''.
-
'''Réthy (Schlotterbeck) Pál [[1809]]. [[január 17.|január 17-én]] Szarvason született, második gyermekként.''' Testvérei: Johanna (1807–1890), [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipót (1817–1903)]], Vilmos (1819–1895), Rozália (1822–1873). Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman '''[[1844|1844-ben]] vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
+
Réthy Pál '''[[1809]]. [[január 17.|január 17-én]] Schlotterbeck Pál néven született Szarvason''', a család második gyermekeként. Testvérei: Johanna (1807–1890), [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipót (1817–1903)]], Vilmos (1819–1895), Rozália (1822–1873). Réthy Pál mellett '''Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében'''. Mindhárman '''[[1844|1844-ben]] vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
-
Réthy Pál '''iskoláit''' szülővárosában, '''Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta'''. A gimnázium elvégzése után '''Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol '''[[1836|1836-ban]] szerzett diplomát'''. Kiváló tanuló volt, adottságaival korán kitűnt kortársai közül. Hamarosan '''Fabini Theophil János''' világhírű pesti szemészprofesszor '''tanársegéde lett'''. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] lett főorvos'''.  
+
Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a [[Mezőberény|mezőberényi]] gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után '''Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. '''Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, [[1836|1836-ban]] szerzett diplomát'''. Kiváló tanuló volt, adottságaival korán kitűnt kortársai közül. Hamarosan '''Fabini Theophil János''' világhírű pesti szemészprofesszor '''tanársegéde''' lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva '''[[Békéscsaba|Csabán]] lett főorvos'''.  
-
'''Mayer Rozáliát vette feleségül.''' Gyermekeik: Etelka ([[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.
+
'''Mayer Rozáliát vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Etelka ([[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.
-
Az '''[[1896]]. [[április 20.|április 20-án]] Békéscsabán elhunyt''' orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd [[2017|2017-ben]] a Felsővégi Evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.
+
Réthy Pál '''[[1896]]. [[április 20.|április 20-án]] hunyt el Békéscsabán.''' Holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd [[2017|2017-ben]] a Felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt '''az első orvos''' a városban, '''aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. '''[[1844|1844-ben]] tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki'''. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Nevéhez fűződik a '''csabai kórház megalapítása'''. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. [[1847|1847-ben]] megírta egyik legfontosabb művét ''Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán'' címmel. Réthy Pálnak [[1854|1854-ben]] nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. '''[[1864|1864-ben]] egy városi középületben látták el a betegeket.''' A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. '''A kórházi épület [[1881|1881-re]] készült el''', ahol Réthy Pál mellett szolgált dr. Bende Albert és [[Reisz Miksa (1853–1928)|dr. Reisz Miksa]]. Ebben az időszakban egy szegényházat hozott létre az elesettek befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városi főmérnök tervezte.  
+
'''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt '''az első orvos''' a városban, '''aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa.  
-
'''Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében.''' [[1873|1873-ban]] a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig [[1882|1882-ben]] Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik a nevéhez. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.
+
Nevéhez fűződik a '''[[Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (Békéscsaba)|csabai kórház]] megalapítása'''. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. [[1847|1847-ben]] megírta egyik legfontosabb művét ''Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán'' címmel. Réthy Pálnak [[1854|1854-ben]] nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. '''[[1864|1864-ben]] egy városi középületben látták el a betegeket.''' A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. '''A kórházi épület [[1881|1881-re]] készült el''', ahol Réthy Pál mellett szolgált dr. Bende Albert és [[Reisz Miksa (1853–1928)|dr. Reisz Miksa]]. Ebben az időszakban szegényházat hozott létre az elesettek befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, '''[[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]]''' városi főmérnök tervezte.  
-
Tudományos munkássága mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.
+
'''Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében.''' [[1873|1873-ban]] a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért '''Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki'''. A magyar király az orvosi pályán szerzett érdemeit [[1882|1882-ben]] '''Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta'''. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért, Aradon, majd Csabán megszervezte a városi bábák képzését. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több '''tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány''' fűződik a nevéhez. A ''Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn'' című folyóirat munkatársa volt. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.
-
54 évi szolgálat után '''[[1891|1891-ben]] vonult nyugdíjba'''.  
+
Tudományos munkássága mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. Képviselője volt az [[1848|1848-as]] örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként '''érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett'''. Több, a várost érintő '''fejlesztést kezdeményezett''' (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Réthy Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. Ötven éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.
 +
 
 +
Réthy Pál 54 év orvosi szolgálat után, '''[[1891|1891-ben]] vonult nyugdíjba'''.  
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
-
* Koronás Arany Érdemkereszt ([[1882]])
+
* Békés vármegye tiszteletbeli főorvosa (1873)
 +
* Koronás Arany Érdemkereszt (1882)
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* '''Réthy Pál-emlékérem'''mel díjazzák a szakma kiválóságait.
* '''Réthy Pál-emlékérem'''mel díjazzák a szakma kiválóságait.
* Halála után, [[1910|1910-ben]] Békéscsabán '''utcát neveztek el róla''', mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel.
* Halála után, [[1910|1910-ben]] Békéscsabán '''utcát neveztek el róla''', mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel.
-
* '''A Békéscsabai Városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intézménye [[1989]]. [[június 30.|június 30-án]] felvette Réthy Pál nevét''', az épület előtti parkban felavatták [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczki Béla]] erre az alkalomra készített [[Réthy Pál-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábláját]].
+
* '''A békéscsabai kórház''' [[1989]]. [[június 30.|június 30-án]] '''felvette Réthy Pál nevét''', az épület előtti parkban felavatták '''[[Réthy Pál-emléktábla (Békéscsaba)|Réthy Pál emléktábláját]]''', melyet [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczki Béla]] készített.
* [[1992]] óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet '''Dr. Réthy Pál Alapítvány'''t működtet.
* [[1992]] óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet '''Dr. Réthy Pál Alapítvány'''t működtet.
 +
* [[2022]]. [[június 25.|június 25-én]] Békéscsabán felavatták a Kiss Ernő és a Kórház utca közötti '''[[Kórház utcai híd (Békéscsaba)|Réthy hidat]]'''.
== Művei ==
== Művei ==
* Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26 p.
* Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26 p.
 +
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (Békéscsaba)|Békéscsabai kórház]]
== Források ==
== Források ==
 +
* Átgurították a hordót, felavatták a Réthy hidat - galériával. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2022/06/atguritottak-a-hordot-felavattak-a-rethy-hidat Beol.hu] (Látogatva: 2022. 08. 27.)
* Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=411&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám (2007. augusztus 30.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
* Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=411&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám (2007. augusztus 30.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
* Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
+
* Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf Gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
* Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. szám (1896. április 23.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. szám (1896. április 23.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Felavatták a békéscsabai kórház alapítójának síremlékét – Dr. Réthy Pál ötven évig volt evangélikus presbiter. In: [http://www.evangelikus.hu/rethy-siremlek-avatas  evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
+
* Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2009/22/csabai-merleg-2009-22.pdf Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám (2009. november 19.) 10. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
-
* Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/6667_0_0_Csm0922.pdf Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám (2009. november 19.) 10. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
+
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Réthy Pál dr. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?query=SZO%3D(%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22)%20AND%20DATE%3D(1896--1897)&pg=59&layout=s Békés, 15. évf. 17. szám (1896. április 26.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
* Réthy Pál dr. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?query=SZO%3D(%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22)%20AND%20DATE%3D(1896--1897)&pg=59&layout=s Békés, 15. évf. 17. szám (1896. április 26.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
-
* Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: [http://www.evangelikuselet.hu/phocadownload/2017/201727-28.pdf Evangélikus Élet, 82. évf. 27–28. szám (2017. július 16.) 50. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
+
* Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: [https://epa.oszk.hu/04100/04140/00102/pdf/EPA04140_evangelikus_elet_2017_27-28.pdf Evangélikus Élet, 82. évf. 27–28. szám (2017. július 16.) 50. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
-
* Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_01/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=216&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám (1989. január 28.) 9. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)  
+
* Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_01/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=216&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám (1989. január 28.) 9. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
-
* Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=192&layout=s Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–190. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
+
* Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... : a békéscsabai kórház története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=192&layout=s Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–190. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
* Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=46&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám (1987. március 7.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
* Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=46&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám (1987. március 7.) 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809–1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. szám (1989) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
62. sor: 70. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* Dr. Réthy Pál Alapítvány. In: [http://www.rethy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=112&type=3http://rethy.uw.hu/index.php?option=1&sub=20&third=on&tid=2 rethy.hu]
+
* Dr. Réthy Pál Alapítvány. In: [http://www.rethy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=112&type=3http://rethy.uw.hu/index.php?option=1&sub=20&third=on&tid=2 Rethy.hu]
-
* Dr. Réthy Pál emlékkő In: [https://www.kozterkep.hu/~/8181/ köztérkép.hu]  
+
* Dr. Réthy Pál emlékkő. In: [https://www.kozterkep.hu/~/8181/ Kozterkep.hu]  
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0668 Dr. Réthy Pál gyászjelentése]
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0668 Dr. Réthy Pál gyászjelentése]
-
* Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: [https://behir.hu/melto-nyughelyet-kapott-dr-rethy-pal behir.hu]
+
* Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: [https://behir.hu/melto-nyughelyet-kapott-dr-rethy-pal Behir.hu]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2022. augusztus 27., 12:24-kori változata

a város első főorvosa, a kórház alapítója

Tartalomjegyzék

Élete

Réthy Pál
Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben

Ősei a 16. században a német baden-württembergi fejedelemségben laktak. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália, édesapja, Schlotterbeck Kristóf, aki 1805-ben települt Stettin városából Szarvasra.

Réthy Pál 1809. január 17-én Schlotterbeck Pál néven született Szarvason, a család második gyermekeként. Testvérei: Johanna (1807–1890), Lipót (1817–1903), Vilmos (1819–1895), Rozália (1822–1873). Réthy Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.

Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt, adottságaival korán kitűnt kortársai közül. Hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva Csabán lett főorvos.

Mayer Rozáliát vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Etelka (Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.

Réthy Pál 1896. április 20-án hunyt el Békéscsabán. Holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd 2017-ben a Felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.

Munkássága

Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa.

Nevéhez fűződik a csabai kórház megalapítása. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. 1864-ben egy városi középületben látták el a betegeket. A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. A kórházi épület 1881-re készült el, ahol Réthy Pál mellett szolgált dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa. Ebben az időszakban szegényházat hozott létre az elesettek befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.

Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki. A magyar király az orvosi pályán szerzett érdemeit 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért, Aradon, majd Csabán megszervezte a városi bábák képzését. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik a nevéhez. A Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn című folyóirat munkatársa volt. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.

Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Réthy Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. Ötven éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.

Réthy Pál 54 év orvosi szolgálat után, 1891-ben vonult nyugdíjba.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök