Réthy Béla (1862–1935)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2022. március 30., 09:02-kor történt szerkesztése után volt.

gyógyszerész, gyógycukorkagyáros

Réthy Béla

Tartalomjegyzék

Élete

Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.

Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. Lipótból nyomdász, Pálból békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. 1844-ben Réthyre magyarosították nevüket.

Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, majd Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába, az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg 1882-ben, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet 1884-ben.

1892-ben megnősült, Vidovszky Erzsébetet vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.

Békéscsabán 1935. december 22-én hunyt el.

Munkássága

Rethy cukorka1.jpg
Rethy cukorka2.jpg

1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. 1891-ben Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.

1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát, illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált.

Gyógyszertárában szívesen fogadott gyakornokokat. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.

Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. 1911-ben megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.

Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf Gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.

Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. Haláláig gazdálkodással foglalkozott.

Emlékezete

A Réthy család sírja

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök