Réthy Béla (1862–1935)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (külső hivatkozás)
(apróbb javítások)
 
(14 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''' német származású családban. Nagyapja, Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő, kinek [[Réthy Lipót (nyomdász)|Lipót]] nevű fia nyomdász, [[Réthy Pál (1809-1896)|Pál]] békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig apja szakmáját vitte tovább. ([[1844|1844-ben]] Réthyre magyarosították nevüket.) Réthy Vilmos (1819-1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermeke volt Béla. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.
+
'''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''' Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.  
-
Réthy Béla gyermekkora óta '''gyógyszerésznek készült'''. Ezért az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880|1880-ban]] gyakornoki vizsgát tett, majd '''[[Varságh Béla (1840-1925)|Varságh Béla]] [[Békéscsaba|békéscsabai]] gyógyszerészhez szegődött''' el. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves '''Rozsnyay Mátyás patikájába állt be''', az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. '''Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte''' [[1882|1882-től]], ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy '''a Gyógyszerészeti Hetilapba írt cikkeket, valamint fordított''' német lapokból. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek mellett is csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet [[1884|1884-ben]].
+
Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipótból]] nyomdász, [[Réthy Pál (1809–1896)|Pálból]] békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. [[1844|1844-ben]] Réthyre magyarosították nevüket.  
-
'''[[1892|1892-ben]] megnősült, Vidovszky Erzsébetet vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Réthy Béla (1893-1986), Károly (1895-1965), István (1897-1984), Imre. Ketten gyermekkorukban elhunytak. '''Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.'''
+
Réthy Béla gyermekkora óta '''gyógyszerésznek készült'''. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880|1880-ban]] gyakornoki vizsgát tett, majd '''[[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Béla]] [[Békéscsaba|békéscsabai]] gyógyszerészhez szegődött'''. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves '''Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába''', az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. '''Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg''' [[1882|1882-ben]], ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet [[1884|1884-ben]].
-
'''Békéscsabán [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hunyt el.'''
+
'''[[1892|1892-ben]] megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. '''Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.'''
 +
 
 +
'''Békéscsabán [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hosszan tartó betegségben hunyt el.''' Haláláról megemlékezett a [https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=292&layout=s Magyarország], a [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1935/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=851&layout=s Gyógyszerészeti Közlöny].
== Munkássága ==
== Munkássága ==
15. sor: 17. sor:
[[Fájl:Rethy cukorka2.jpg‎|bélyegkép|300px|]]
[[Fájl:Rethy cukorka2.jpg‎|bélyegkép|300px|]]
-
[[1884|1884-ben]] Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888|1888-ban]] [[Kétegyháza|Kétegyházán]] létesítette a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. [[1891|1891-ben]] Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát, mint Békéscsabán.
+
[[1884|1884-ben]] Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888|1888-ban]] [[Kétegyháza|Kétegyházán]] létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. [[1891|1891-ben]] Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.
-
'''[[1892|1892-ben]] egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan '''útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát'''. Ugyanakkor a laboratórium jobb kihasználására reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. '''Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Összesen 1100-féle cikket készített. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően '''a pemetefű cukorka az egész országban ismertté vált'''.
+
'''[[1892|1892-ben]] egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan '''útjára bocsátotta első termékét, a [[Pemetefű-cukorka|pemetefű-cukorkát]]''', illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. '''Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően '''a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált'''.
-
Gyógyszertárában '''szívesen fogadott gyakornokokat'''. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezte távozhattak. '''Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.'''  
+
[[1896]]-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért '''oklevelet kapott''' a kiállítás zsűriétől.
 +
Gyógyszertárában '''szívesen fogadott gyakornokokat'''. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. '''Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.'''  
 +
[[1898]]-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a '''gyakornoki szakiskola támogatására''', melyet a tehetséges tanulóknak szánt.
-
Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté: az '''elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezést. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról''', egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. '''[[1911|1911-ben]] megvásárolta az addig csak bérben tulajdonlott gyógyszertárat.'''
+
Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az '''elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról''', egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. '''[[1911|1911-ben]] megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.'''
-
Réthy távol tartotta magát a politikától, de '''a közéletben szívesen vállalt szerepet'''. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.  
+
Réthy távol tartotta magát a politikától, de '''a közéletben szívesen vállalt szerepet'''. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnázium]] felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.  
-
Hatvanéves korában, '''[[1922|1922-ben]] adta át fiainak, Bélának, Károlynak és Istvánnak a gyógyszertárat és a''' gyárrá fejlesztett '''laboratóriumot'''. Haláláig '''gazdálkodással foglalkozott'''.  
+
Hatvanéves korában, '''[[1922|1922-ben]] adta át fiainak Bélának, Károlynak és Istvánnak a gyógyszertárat és a''' gyárrá fejlesztett '''laboratóriumot'''. Haláláig '''gazdálkodással foglalkozott'''.  
 +
 
 +
== Főbb publikációi ==
 +
* Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.
 +
* A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.
 +
* Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.
 +
* A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.
 +
* Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391.
 +
* A Karston át. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&pg=162&layout=s Békésmegyei közlöny, 1897.05.06.]
 +
* Fiume. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&pg=178&layout=s Békésmegyei közlöny, 1897.05.16.]
== Emlékezete ==  
== Emlékezete ==  
-
* [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére]]
+
[[Fájl:Rethy csalad sirja.jpg‎|bélyegkép|300px|A Réthy család sírja]]
-
* '''Id. Réthy Béla Pályadíj'''jal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat Szegeden.
+
* [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére]].
 +
* Szegeden '''Id. Réthy Béla Pályadíj'''jal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.
 +
 
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Pemetefű-cukorka]]
 +
* [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)]]
 +
* [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)]]
== Források ==
== Források ==
-
* [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/10-%C3%A9ves-a-R%C3%A9thy-d%C3%ADj.pdf A Réthy-pályadíj.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
+
* A Réthy-pályadíj. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/10-%C3%A9ves-a-R%C3%A9thy-d%C3%ADj.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* Békésmegyei fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf Egy régimódi történet – A Réthy család.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
+
* Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
-
* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében. (1770-1950). Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150-151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész - száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 8. sz. 1993. január 11. 11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_01/?pg=106&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.)  
-
* Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-%C3%A9s-gy%C3%A1r-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-majd-az-ut%C3%B3bbi-f%C3%B6lsz%C3%A1mol%C3%A1sa.pdf Gyógyszerészet, 1989. november. 596. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
+
* Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-%C3%A9s-gy%C3%A1r-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-majd-az-ut%C3%B3bbi-f%C3%B6lsz%C3%A1mol%C3%A1sa.pdf Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
-
* Láng Miklós: Réthy Béla (1862-1935). In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/R%C3%A9thy-B%C3%A9la.pdf Gyógyszerészet, 1973. december. 469-471. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
+
* Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/R%C3%A9thy-B%C3%A9la.pdf Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
-
* Vass Márta: A múlt vallatása In: Békés Megyei Népújság. 34. évf. 136. sz. 1979. június 13. 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Vass Márta: A múlt vallatása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?pg=101&layout=s Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.)
 +
* Réthy Béla senior. In: [https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/R%C3%A9thy-B%C3%A9la-senior.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
* Közérdekű levelek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1898/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=382&layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1898.06.12. (24).] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
* [[https://adt.arcanum.com/hu/view/EzredevesKiallitas_180856_3/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=313&layout=s Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet (Budapest, 1897).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
* Országos kiállítási kitüntetések. In: [[https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1896/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=779&layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1896.11.22 (48).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Cégér kell a jó bornak. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22%2B1935%2Bdecember&pg=292&layout=s Magyarország, 42. évf. 293. szám, 1935. december 24. 1. p.]  
+
* Cégér kell a jó bornak. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22%2B1935%2Bdecember&pg=292&layout=s Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.]  
-
* Csabai életrajzok. szerk. és összeáll. Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: [http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132%3Aherrn-pemetef-cukor-egy-csalad-toertenete&catid=3&Itemid=7 Phoenix Pharma honlapja]
* „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: [http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132%3Aherrn-pemetef-cukor-egy-csalad-toertenete&catid=3&Itemid=7 Phoenix Pharma honlapja]
-
* Teleki Erika - Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: [http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/Gyogysz.%202008.%20maj..pdf Gyógyszerészet. 2008. május. 286-295. p.]  
+
* Teleki Erika Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: [http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/Gyogysz.%202008.%20maj..pdf Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.]  
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* Réthy Béla. In: [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&persinst=15018&oges=34701 MúzeumDigitár]
* Réthy Béla. In: [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&persinst=15018&oges=34701 MúzeumDigitár]
 +
* Réthy Béla [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0588 gyászjelentése]
 +
* Réthy Laczika [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0642 gyászjelentése]
[[Kategória:Személyek]]  
[[Kategória:Személyek]]  

A lap jelenlegi, 2023. április 29., 14:23-kori változata

gyógyszerész, gyógycukorkagyáros

Réthy Béla

Tartalomjegyzék

Élete

Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.

Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. Lipótból nyomdász, Pálból békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. 1844-ben Réthyre magyarosították nevüket.

Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, majd Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába, az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg 1882-ben, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet 1884-ben.

1892-ben megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.

Békéscsabán 1935. december 22-én hosszan tartó betegségben hunyt el. Haláláról megemlékezett a Magyarország, a Gyógyszerészeti Közlöny.

Munkássága

Rethy cukorka1.jpg
Rethy cukorka2.jpg

1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. 1891-ben Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.

1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát, illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált.

1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért oklevelet kapott a kiállítás zsűriétől. Gyógyszertárában szívesen fogadott gyakornokokat. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg. 1898-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a gyakornoki szakiskola támogatására, melyet a tehetséges tanulóknak szánt.

Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. 1911-ben megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.

Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf Gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.

Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. Haláláig gazdálkodással foglalkozott.

Főbb publikációi

Emlékezete

A Réthy család sírja

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök