Réthy Béla (1862–1935)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(emléktábla hivatkozása)
(apróbb javítások)
 
(19 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
gyógyszerész
+
gyógyszerész, gyógycukorkagyáros
 +
[[Fájl:Rethy Bela BCS.jpg‎|bélyegkép|300px|Réthy Béla]]
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Rethy Bela BCS.jpg‎|bélyegkép|Réthy Béla]]
+
'''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''' Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.  
-
'''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született.''' Családja német származású. Nagyapja, Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő, kinek [[Réthy Lipót (nyomdász)|Lipót nevű fia nyomdász]] volt, [[Réthy Pál (1809-1896)|Pál békéscsabai orvos]] lett, Vilmos pedig apja mesterségét folytatta. Réthy Vilmos Szarvason alapított családot, kinek nyolcadik gyermeke volt Béla.
+
-
Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Ezért az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880]]-ban gyakornoki vizsgát tett, s [[Varságh Béla (1840-1925)|Varságh Béla]] '''békéscsabai gyógyszerészhez szegődött el'''. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra, s a neves '''Rozsnyay Mátyás patikájába állt be'''. Ebben az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte [[1882]]-től, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a '''Gyógyszerészeti Hetilapba írt cikkeket''', s fordított német szaklapokból. Mindezek mellett is csak Varságh Béla segítségével tudta elvégezni az egyetemet.
+
Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipótból]] nyomdász, [[Réthy Pál (1809–1896)|Pálból]] békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. [[1844|1844-ben]] Réthyre magyarosították nevüket.  
-
'''[[1884]]-ben [[Békéscsaba|Békéscsabán]] telepedett le''', ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888]]-ban [[Kétegyháza|Kétegyházá]]n létesítette a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és 1891-ben Pásztón bérelt patikát. '''[[1892]]-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Ezt 1911-ben végleg megvásárolta.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett. Megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. '''Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát.''' Ugyanakkor a laboratórium jobb kihasználására reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a '''Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Összesen 1100-féle cikket készített.
+
Réthy Béla gyermekkora óta '''gyógyszerésznek készült'''. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880|1880-ban]] gyakornoki vizsgát tett, majd '''[[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Béla]] [[Békéscsaba|békéscsabai]] gyógyszerészhez szegődött'''. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves '''Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába''', az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. '''Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg''' [[1882|1882-ben]], ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet [[1884|1884-ben]].
-
'''Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté: az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezést.''' Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. '''Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának.''' Jövedelméből alapítványokat támogatott. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.
+
'''[[1892|1892-ben]] megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. '''Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.'''
-
Hatvanéves korában, [[1922]]-ben adta át fiainak a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot, s haláláig gazdálkodással foglalkozott.
+
'''Békéscsabán [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hosszan tartó betegségben hunyt el.''' Haláláról megemlékezett a [https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=292&layout=s Magyarország], a [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1935/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=851&layout=s Gyógyszerészeti Közlöny].
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hunyt el.'''
+
-
== Emlékezete ==  
+
== Munkássága ==
-
* Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére
+
[[Fájl:Rethy cukorka1.jpg‎|bélyegkép|300px|]]
 +
[[Fájl:Rethy cukorka2.jpg‎|bélyegkép|300px|]]
-
== Forrás ==
+
[[1884|1884-ben]] Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888|1888-ban]] [[Kétegyháza|Kétegyházán]] létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. [[1891|1891-ben]] Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.
-
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
== Kapcsolódó irodalom ==
+
'''[[1892|1892-ben]] egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan '''útjára bocsátotta első termékét, a [[Pemetefű-cukorka|pemetefű-cukorkát]]''', illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. '''Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően '''a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált'''.
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 442. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
[[1896]]-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért '''oklevelet kapott''' a kiállítás zsűriétől.
-
* Békésmegyei fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 173. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
Gyógyszertárában '''szívesen fogadott gyakornokokat'''. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. '''Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.'''
-
* Kissné ábrahám Katalin A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében. (1770-1950). Gyula. 1988. Békés Megyei Levéltár. 150-151. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
[[1898]]-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a '''gyakornoki szakiskola támogatására''', melyet a tehetséges tanulóknak szánt.
-
* Láng Miklós 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész - száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 1993. január 11. 8. sz. 11. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Vass Márta A múlt vallatása In: Békés Megyei Népújság. 34. évf. 1979. június 13. 136. sz. 6. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
== Kép ==
+
Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az '''elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról''', egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. '''[[1911|1911-ben]] megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.'''
 +
 
 +
Réthy távol tartotta magát a politikától, de '''a közéletben szívesen vállalt szerepet'''. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnázium]] felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.
 +
 
 +
Hatvanéves korában, '''[[1922|1922-ben]] adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a''' gyárrá fejlesztett '''laboratóriumot'''. Haláláig '''gazdálkodással foglalkozott'''.
 +
 
 +
== Főbb publikációi ==
 +
* Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.
 +
* A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.
 +
* Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.
 +
* A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.
 +
* Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391.
 +
* A Karston át. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&pg=162&layout=s Békésmegyei közlöny, 1897.05.06.]
 +
* Fiume. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&pg=178&layout=s Békésmegyei közlöny, 1897.05.16.]
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
[[Fájl:Rethy csalad sirja.jpg‎|bélyegkép|300px|A Réthy család sírja]]
 +
* [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére]].
 +
* Szegeden '''Id. Réthy Béla Pályadíj'''jal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.
 +
 
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Pemetefű-cukorka]]
 +
* [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)]]
 +
* [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)]]
 +
 
 +
== Források ==
 +
* A Réthy-pályadíj. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/10-%C3%A9ves-a-R%C3%A9thy-d%C3%ADj.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
 +
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
 +
* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész – száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_01/?pg=106&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.)
 +
* Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-%C3%A9s-gy%C3%A1r-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-majd-az-ut%C3%B3bbi-f%C3%B6lsz%C3%A1mol%C3%A1sa.pdf Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
 +
* Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/R%C3%A9thy-B%C3%A9la.pdf Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
 +
* Vass Márta: A múlt vallatása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?pg=101&layout=s Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.)
 +
* Réthy Béla senior. In: [https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/R%C3%A9thy-B%C3%A9la-senior.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
* Közérdekű levelek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1898/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=382&layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1898.06.12. (24).] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
* [[https://adt.arcanum.com/hu/view/EzredevesKiallitas_180856_3/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=313&layout=s Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet (Budapest, 1897).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
* Országos kiállítási kitüntetések. In: [[https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1896/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=779&layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1896.11.22 (48).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Cégér kell a jó bornak. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22%2B1935%2Bdecember&pg=292&layout=s Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.]
 +
* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: [http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132%3Aherrn-pemetef-cukor-egy-csalad-toertenete&catid=3&Itemid=7 Phoenix Pharma honlapja]
 +
* Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: [http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/Gyogysz.%202008.%20maj..pdf Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.]
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 468. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Külső hivatkozások ==
 +
* Réthy Béla. In: [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&persinst=15018&oges=34701 MúzeumDigitár]
 +
* Réthy Béla [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0588 gyászjelentése]
 +
* Réthy Laczika [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0642 gyászjelentése]
[[Kategória:Személyek]]  
[[Kategória:Személyek]]  

A lap jelenlegi, 2023. április 29., 14:23-kori változata

gyógyszerész, gyógycukorkagyáros

Réthy Béla

Tartalomjegyzék

Élete

Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.

Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. Lipótból nyomdász, Pálból békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. 1844-ben Réthyre magyarosították nevüket.

Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, majd Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába, az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg 1882-ben, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet 1884-ben.

1892-ben megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.

Békéscsabán 1935. december 22-én hosszan tartó betegségben hunyt el. Haláláról megemlékezett a Magyarország, a Gyógyszerészeti Közlöny.

Munkássága

Rethy cukorka1.jpg
Rethy cukorka2.jpg

1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. 1891-ben Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.

1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát, illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált.

1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért oklevelet kapott a kiállítás zsűriétől. Gyógyszertárában szívesen fogadott gyakornokokat. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg. 1898-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a gyakornoki szakiskola támogatására, melyet a tehetséges tanulóknak szánt.

Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. 1911-ben megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.

Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf Gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.

Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. Haláláig gazdálkodással foglalkozott.

Főbb publikációi

Emlékezete

A Réthy család sírja

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök