Rázga József (1931–2010)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képek feltöltése, videó beágyazása)
a (Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar belső hivatkozásának javítása)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
6. sor: 6. sor:
'''[[1931]]. [[december 18.|december 18]]-án született Budapesten'''. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.  
'''[[1931]]. [[december 18.|december 18]]-án született Budapesten'''. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.  
-
Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. '''Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira''': a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. '''Hegedülni magántanárnál tanult'''. A második világháború után egy elé dobott gránát miatt '''megsérült a keze''', emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, karvezetést kezdett tanulni. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezt követően '''felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára''', ahol Vásárhelyi Zoltán, Szőnyi Erzsébet, Ligeti György és Kodály Zoltán tanítványa volt. [[1954|1954-ben]] '''középiskolai énektanár és karvezető''' oklevelet szerzett.
+
Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. '''Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira''': a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. '''Hegedülni magántanárnál tanult'''. A második világháború után egy elé dobott gránát miatt '''megsérült a keze''', emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, karvezetést kezdett tanulni. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezt követően '''felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára''', ahol Vásárhelyi Zoltán, Szőnyi Erzsébet, Ligeti György és Kodály Zoltán tanítványa volt. 18 éves korától, az akadémiai tanulmányai ideje alatt '''zongorázni tanult'''. [[1954|1954-ben]] '''középiskolai énektanár és karvezető''' oklevelet szerzett.
[[1975|1975-ben]] megházasodott, '''Náfrádi Ágnes''' zenepedagógust vette feleségül, majd [[Békéscsaba|Békéscsabára]] költöztek. Mindkettejüknek két-két gyermeke született az előző házasságából, közös fiuk, '''Áron''' zongorista. Feleségével a budapesti Liszt Ferenc Kórus próbáin ismerkedett meg.
[[1975|1975-ben]] megházasodott, '''Náfrádi Ágnes''' zenepedagógust vette feleségül, majd [[Békéscsaba|Békéscsabára]] költöztek. Mindkettejüknek két-két gyermeke született az előző házasságából, közös fiuk, '''Áron''' zongorista. Feleségével a budapesti Liszt Ferenc Kórus próbáin ismerkedett meg.
17. sor: 17. sor:
'''[[1954|1954-ben]] tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskola Szervezetnél'''. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a '''Bartók Béla Kamarakórus'''t. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett [[1959]]-ben megalapította a '''Liszt Ferenc Vegyes Kart''', ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. [[1964]]-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút. Ezt a díjat később is elnyerték. [[1971]]-ben a Magyar Rádió ''Kóruspódium'' című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak. [[1970]] és [[1975]] között '''a XVII. kerületi zeneiskola igazgatója''' volt.
'''[[1954|1954-ben]] tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskola Szervezetnél'''. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a '''Bartók Béla Kamarakórus'''t. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett [[1959]]-ben megalapította a '''Liszt Ferenc Vegyes Kart''', ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. [[1964]]-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút. Ezt a díjat később is elnyerték. [[1971]]-ben a Magyar Rádió ''Kóruspódium'' című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak. [[1970]] és [[1975]] között '''a XVII. kerületi zeneiskola igazgatója''' volt.
-
[[1976]]. [[január 1.|január 1]]-jén a '''békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett'''. Nevéhez fűződik a [[Bartók Béla Vegyes Kar]] megalapítása. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül a békéscsabai zeneiskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézsórát, hangszeres tanszakokat indított, szakképzett oktatókat hívott a városba, koncerttermet létesített, az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Elévülhetetlen érdemei voltak a békéscsabai zeneiskola középfokú oktatási intézménnyé alakításában. [[1981|1981-ben]] megalakult a '''Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola''' és az iskola kórusa, a '''Bartók Béla Leánykar'''. A szakközépiskola igazgatójának Rázga Józsefet nevezték ki. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus '''hazai és nemzetközi sikereket ért el'''. [[1992|1992-ben]] nyugdíjba vonult, kórusaival (Bartók Béla Vegyes Kar, Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, szlovák népdalkör) tovább folytatta a munkát.
+
[[1976]]. [[január 1.|január 1]]-jén a '''békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett'''. Nevéhez fűződik a [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]] megalapítása. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül a békéscsabai zeneiskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézsórát, hangszeres tanszakokat indított, szakképzett oktatókat hívott a városba, koncerttermet létesített, az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Elévülhetetlen érdemei voltak a békéscsabai zeneiskola középfokú oktatási intézménnyé alakításában. [[1981|1981-ben]] megalakult a '''Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola''' és az iskola kórusa, a '''Bartók Béla Leánykar'''. A szakközépiskola igazgatójának Rázga Józsefet nevezték ki. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus '''hazai és nemzetközi sikereket ért el'''. [[1992|1992-ben]] nyugdíjba vonult, kórusaival (Bartók Béla Vegyes Kar, Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, szlovák népdalkör) tovább folytatta a munkát.
== Díjak, elismerések ==  
== Díjak, elismerések ==  
34. sor: 34. sor:
* 1984: Tarhosi díj, nemzetközi kórusversenyen ifjúsági női kar kategóriában 1. díj, kölni rádiónál 2. díj
* 1984: Tarhosi díj, nemzetközi kórusversenyen ifjúsági női kar kategóriában 1. díj, kölni rádiónál 2. díj
* 1985: a Művészeti Alap zenei szakosztályának különdíja
* 1985: a Művészeti Alap zenei szakosztályának különdíja
-
* 1986: a walesi Llangolenben a nemzetközi dalosversenyen női kar és folklór kategóriában 2. hely
 
-
* 1988: Olaszország – arezzói nemzetközi kórusverseny: 2 első, 2 második, közönségdíj, a verseny nagydíja
 
* 1985, 1993: Shrewsberry, nemzetközi kórusfesztivál
* 1985, 1993: Shrewsberry, nemzetközi kórusfesztivál
 +
* 1986: a walesi Llangolenben a nemzetközi dalosversenyen női kar és folklór kategóriában 2. hely
* 1987: San Francisco
* 1987: San Francisco
* 1987: Békés megye Tanácsának Művészeti Díja
* 1987: Békés megye Tanácsának Művészeti Díja
 +
* 1988: Olaszország – arezzói nemzetközi kórusverseny: 2 első, 2 második, közönségdíj, a verseny nagydíja
 +
* 1988: Debrecen, nemzetközi kórusverseny, 2 különdíj
* 1989: Brescia
* 1989: Brescia
-
* 1990: Finnország
+
* 1990: Finnország {{#ev:youtube|7nFVvmHSmWQ}}
-
* 1988: Debrecen, nemzetközi kórusverseny, 2 különdíj {{#ev:youtube|7nFVvmHSmWQ}}
+
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
112. sor: 112. sor:
* Pribelszki Pálné: Rázga József karnagy élete és pedagógiai munkássága. Szakdolgozat. Szeged : Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Neveléstudományi Tanszék, 2005. 63. p.
* Pribelszki Pálné: Rázga József karnagy élete és pedagógiai munkássága. Szakdolgozat. Szeged : Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Neveléstudományi Tanszék, 2005. 63. p.
* Rázga József hírnevet szerzett a Viharsaroknak a világban. In: Békés Megyei Hírlap, 65. évf. 112. szám (2010. május 15.) 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Rázga József hírnevet szerzett a Viharsaroknak a világban. In: Békés Megyei Hírlap, 65. évf. 112. szám (2010. május 15.) 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Rázga Józsefné
* Sass Ervin: A „furcsa város” és a karnagy egymásra talált. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_01/?pg=131&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 15. szám (1986. január 18.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 01. 15.)
* Sass Ervin: A „furcsa város” és a karnagy egymásra talált. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_01/?pg=131&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 15. szám (1986. január 18.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 01. 15.)
* Sass Ervin: Akkordok árnyékában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_05/?query=r%C3%A1zga%20j%C3%B3zsef&pg=55&layout=s Békés Megyei Népújság, 31. évf. 109. szám (1976. május 9.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 01. 15.)
* Sass Ervin: Akkordok árnyékában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_05/?query=r%C3%A1zga%20j%C3%B3zsef&pg=55&layout=s Békés Megyei Népújság, 31. évf. 109. szám (1976. május 9.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 01. 15.)

A lap jelenlegi, 2021. december 28., 14:05-kori változata

karnagy, tanár, igazgató

Rázga József
Sírja a Ligeti temetőben

Tartalomjegyzék

Élete

1931. december 18-án született Budapesten. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.

Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira: a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. Hegedülni magántanárnál tanult. A második világháború után egy elé dobott gránát miatt megsérült a keze, emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, karvezetést kezdett tanulni. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezt követően felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Vásárhelyi Zoltán, Szőnyi Erzsébet, Ligeti György és Kodály Zoltán tanítványa volt. 18 éves korától, az akadémiai tanulmányai ideje alatt zongorázni tanult. 1954-ben középiskolai énektanár és karvezető oklevelet szerzett.

1975-ben megházasodott, Náfrádi Ágnes zenepedagógust vette feleségül, majd Békéscsabára költöztek. Mindkettejüknek két-két gyermeke született az előző házasságából, közös fiuk, Áron zongorista. Feleségével a budapesti Liszt Ferenc Kórus próbáin ismerkedett meg.

Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték 2002. január 21-én, a magyar kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében.

79 évesen hunyt el, 2010. május 9-én. Május 18-án helyezték örök nyugalomra, sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.

Munkássága

1954-ben tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskola Szervezetnél. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a Bartók Béla Kamarakórust. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett 1959-ben megalapította a Liszt Ferenc Vegyes Kart, ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. 1964-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút. Ezt a díjat később is elnyerték. 1971-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak. 1970 és 1975 között a XVII. kerületi zeneiskola igazgatója volt.

1976. január 1-jén a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett. Nevéhez fűződik a Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar megalapítása. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül a békéscsabai zeneiskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézsórát, hangszeres tanszakokat indított, szakképzett oktatókat hívott a városba, koncerttermet létesített, az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Elévülhetetlen érdemei voltak a békéscsabai zeneiskola középfokú oktatási intézménnyé alakításában. 1981-ben megalakult a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és az iskola kórusa, a Bartók Béla Leánykar. A szakközépiskola igazgatójának Rázga Józsefet nevezték ki. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. 1992-ben nyugdíjba vonult, kórusaival (Bartók Béla Vegyes Kar, Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, szlovák népdalkör) tovább folytatta a munkát.

Díjak, elismerések

Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással, és számos díjjal jutalmazták munkáját:

Emlékezetes sikerek a leánykarral

Emlékezete

A Bartók Béla Leánykar az 1998. augusztus 6-i operahangversenyen

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök