Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(10 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:PerlrottCsabaVilmos SzinhaziElet 1923.jpg|bélyegkép|300px|Perlrott-Csaba Vilmos]]
 +
[[Fájl: Perlrott Csaba Vilmos.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben]]
 +
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.|február 2-án]].''' Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel először, akinek '''tanácsára kezdett el rajzolni'''. [[1899|1899-től]] '''Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt'''. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább '''a festői pálya vonzotta'''.
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.|február 2-án]].''' Az elemi iskola négy osztályát Békéscsabán végezte. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel legelőször, kinek '''tanácsára''' - de minden irányítás nélkül – '''kezdett el rajzolni'''. [[1899|1899-től]] '''Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt'''. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve; '''a festői pálya vonzotta'''.
+
'''[[1904]] májusában Abonyba került Koszta Józsefhez''', aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban '''Nagybányára irányította'''. '''Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett.''' A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező '''első képe, a ''Cigányok'' ([[1904]]), mely párizsi ösztöndíjhoz juttatta.'''  
-
'''[[1904]] májusában Abonyba került Koszta Józsefhez''', aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban '''Nagybányára irányította'''. '''Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett.''' A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező '''első képe, a "Cigányok" ([[1904]]) alapján Ferenczy Károly párizsi ösztöndíjat szerzett számára.'''
+
Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. '''A Julian Akadémián Jean Paul Laurens óráit hallgatta.''' Manet ''Olimpia'' és ''Balkon'' című alkotásai komoly benyomást tettek rá. [[1906]] őszén '''otthagyta az Akadémiát''', többedmagával '''Matisse-iskolát alapítottak'''. Az '''Henri Matisse-tól tanultak''' átalakították szemléletét, elsajátította az „interpretált kópia” technikát. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Hatással volt rá Matisse mellett Cézanne, Gauguin és Van Gogh stílusa egyaránt. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt "neós"-nak nevezték el.  
-
Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. '''A Julian Akadémián Jean Paul Laurens óráit hallgatta.''' Manet Olimpia és Balkon című alkotásai komoly benyomást tettek rá. [[1906]] őszén '''otthagyta az Akadémiát''', többedmagával '''Matisse-iskolát alapítottak'''. A '''Henri Matisse-tól tanultak''' átalakították szemléletét, elsajátította az „interpretált kópia” technikát. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Hatással volt rá Matisse mellett Cézanne, Gauguin és Van Gogh stílusa egyaránt. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt "neós"-nak nevezték el.
+
'''[[1919]] karácsonyán feleségül vette [[Gráber Margit (1895–1993)]] festőnőt.''' [[1929|1929-ben]] elváltak, de a későbbiekben is szerepeltek együtt kiállításokon.
-
 
+
-
'''[[1919]] karácsonyán feleségül vette [[Gráber Margit (1895-1993)]] festőnőt.''' [[1929|1929-ben]] elváltak, de a későbbiekben is szerepeltek együtt kiállításokon.
+
Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.  
Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.  
18. sor: 19. sor:
Külföldön kiállításon először [[1907|1907-ben]] szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. [[1908]] és [[1913]] között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett '''képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt'''. [[1911|1911-ben]] Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.  
Külföldön kiállításon először [[1907|1907-ben]] szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. [[1908]] és [[1913]] között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett '''képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt'''. [[1911|1911-ben]] Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.  
-
A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és [[1919|1919-ig]] '''a kecskeméti művésztelepen dolgozott''', aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes motívumot biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek [[1913|1913-ban]] és [[1919|1919-ben]] állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.
+
A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és [[1919|1919-ig]] '''a kecskeméti művésztelepen dolgozott''', aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes témát biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek [[1913|1913-ban]] és [[1919|1919-ben]] állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.
-
Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. '''[[1924|1924-ben]] hazatért''', az Andrássy úton bérelt műtermet. '''Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának''' (KÚT). A tagok kiállításokon képviseltethették magukat, a KÚT [[1943|1943-ig]] évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban, melyeken Perlrott állandó kiállító volt.
+
Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. '''[[1924|1924-ben]] hazatért''', az Andrássy úton bérelt műtermet. '''Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának''' (KÚT), mely [[1943|1943-ig]] évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban. Ezeken Perlrott állandó kiállító volt.
Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. '''[[1930|1930-ban]] szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása.''' A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.
Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. '''[[1930|1930-ban]] szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása.''' A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.
-
Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. '''Az 1930-as évek második felétől''' – miután kapcsolata megszakad Nagybányával - '''rendszeresen járt Szentendrére''', ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására [[1939|1939-ben]] került sor. Az 1940-es évektől '''Szentendrén élt egészen haláláig'''. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. '''A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.'''  
+
Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. '''Az 1930-as évek második felétől''' – miután kapcsolata megszakadt Nagybányával '''rendszeresen járt Szentendrére''', ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására [[1939|1939-ben]] került sor. Az 1940-es évektől '''Szentendrén élt egészen haláláig'''. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. '''A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.'''  
[[1941|1941-ben]] szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. [[1949|1949-ben]] beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.
[[1941|1941-ben]] szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. [[1949|1949-ben]] beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.
-
'''[[1949]] elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács nem foglalkozott a felajánlással.'''
+
'''[[1949]] elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács azonban nem foglalkozott a felajánlással.'''
-
Művészetében ötvözni akarta a francia Fauves, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. A posztimpresszionista stílusban is alkotott.
+
Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.
-
A [[Munkácsy Mihály Múzeum]] 19 Perlrott-alkotást őriz.
+
A [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] 19 Perlrott-alkotást őriz.
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
42. sor: 43. sor:
* [[1972|1972-ben]] 62 festményét bemutató '''emlékkiállítás''' nyílt '''Kecskeméten'''.
* [[1972|1972-ben]] 62 festményét bemutató '''emlékkiállítás''' nyílt '''Kecskeméten'''.
* [[1977|1977-ben]] '''Szentendrén nyílt emlékkiállítás''' a Művésztelepi Galériában.
* [[1977|1977-ben]] '''Szentendrén nyílt emlékkiállítás''' a Művésztelepi Galériában.
-
* '''A Szekszárdi Művészetek Háza''' [[1898|1989-ben]] '''emlékezett kiállítással''' Perlrott Csaba Vilmosra.
+
* '''A Szekszárdi Művészetek Háza''' [[1898|1989-ben]] '''emlékezett kiállítással''' Perlrott-Csaba Vilmosra.
-
* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
+
* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
* [[2005|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.
* [[2005|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.
-
* Békéscsabán [[2016|2016-ban]] [[Perlrott-Csaba Vilmos-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak a város szülöttének.
+
* [[2015|2015-ben]] a szentendrei Ferenczy Múzeumban '''''Szenvedély és ráció''''' címmel nyílt meg Perlrott-Csaba Vilmos '''életmű-kiállítása'''.
 +
* Békéscsabán [[2016|2016-ban]] [[Perlrott-Csaba Vilmos-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak tiszteletére.
== Kiállítások, melyeken részt vett ==
== Kiállítások, melyeken részt vett ==
72. sor: 74. sor:
* 1923 • Prága
* 1923 • Prága
* 1928 • Zürich
* 1928 • Zürich
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:En es a felesegem PerlrottCsV.jpg|Én és a feleségem (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)
 +
Fájl:PerlrottCsabaVilmos Csendelet.jpg|Csendélet (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)
 +
Fájl:PatzayPal PerlrottCsabaVilmos.jpg|Pátzay Pál szobrászművész Perlrott-Csaba Vilmost ábrázoló alkotása
 +
Fájl:Perlrott onarckep MagyarMuveszet 1926.jpg|Önarckép
 +
</Gallery>
== Források ==
== Források ==
99. sor: 109. sor:
* Sümegi György: Az ismeretlen Perlrott-Csaba Vilmos. In: Új Művészet. 2. évf. 10. sz. 1991.  26-28. p. (Kép)
* Sümegi György: Az ismeretlen Perlrott-Csaba Vilmos. In: Új Művészet. 2. évf. 10. sz. 1991.  26-28. p. (Kép)
 +
 +
* Szenvedély és ráció. In: [https://szentendre.hu/szenvedely-es-racio/ Szentendre város hivatalos honlapja] (Látogatva: 2020. 02. 04.)
* Szilágyi András: A Csabai Perlrott. Az ismeretlenség és az újrafelfedezés áldozata. In: Békés Megyei Hírlap. 49. évf. 72. szám (1994. március 26–27.) 7. p. (Kép)
* Szilágyi András: A Csabai Perlrott. Az ismeretlenség és az újrafelfedezés áldozata. In: Békés Megyei Hírlap. 49. évf. 72. szám (1994. március 26–27.) 7. p. (Kép)
150. sor: 162. sor:
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:35-kori változata

festőművész, a modern magyar festészet egyik úttörője

Tartalomjegyzék

Élete

Perlrott-Csaba Vilmos
Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben

Békéscsabán született 1880. február 2-án. Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola tanítója figyelt fel először, akinek tanácsára kezdett el rajzolni. 1899-től Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább a festői pálya vonzotta.

1904 májusában Abonyba került Koszta Józsefhez, aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban Nagybányára irányította. Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett. A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező első képe, a Cigányok (1904), mely párizsi ösztöndíjhoz juttatta.

Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. A Julian Akadémián Jean Paul Laurens óráit hallgatta. Manet Olimpia és Balkon című alkotásai komoly benyomást tettek rá. 1906 őszén otthagyta az Akadémiát, többedmagával Matisse-iskolát alapítottak. Az Henri Matisse-tól tanultak átalakították szemléletét, elsajátította az „interpretált kópia” technikát. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Hatással volt rá Matisse mellett Cézanne, Gauguin és Van Gogh stílusa egyaránt. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt "neós"-nak nevezték el.

1919 karácsonyán feleségül vette Gráber Margit (1895–1993) festőnőt. 1929-ben elváltak, de a későbbiekben is szerepeltek együtt kiállításokon.

Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az 1920 és 1923 közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.

Pár nappal a 75. születésnapja előtt, Budapesten hunyt el 1955. január 23-án. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.

Munkássága

Külföldön kiállításon először 1907-ben szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. 1908 és 1913 között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt. 1911-ben Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.

A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és 1919-ig a kecskeméti művésztelepen dolgozott, aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes témát biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek 1913-ban és 1919-ben állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.

Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. 1924-ben hazatért, az Andrássy úton bérelt műtermet. Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT), mely 1943-ig évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban. Ezeken Perlrott állandó kiállító volt.

Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. 1930-ban szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása. A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.

Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. Az 1930-as évek második felétől – miután kapcsolata megszakadt Nagybányával – rendszeresen járt Szentendrére, ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására 1939-ben került sor. Az 1940-es évektől Szentendrén élt egészen haláláig. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.

1941-ben szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. 1949-ben beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.

1949 elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács azonban nem foglalkozott a felajánlással.

Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.

A Munkácsy Mihály Múzeum 19 Perlrott-alkotást őriz.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Kiállítások, melyeken részt vett

Hazaiak

Külföldiek

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök