Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategória beillesztése)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(13 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
festőművész
+
festőművész, a modern magyar festészet egyik úttörője
-
== Tanulmányai ==
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:PerlrottCsabaVilmos SzinhaziElet 1923.jpg|bélyegkép|300px|Perlrott-Csaba Vilmos]]
 +
[[Fájl: Perlrott Csaba Vilmos.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben]]
 +
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.|február 2-án]].''' Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel először, akinek '''tanácsára kezdett el rajzolni'''. [[1899|1899-től]] '''Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt'''. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább '''a festői pálya vonzotta'''.
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.|február 2]]-án''', az '''elemi iskola négy osztályát is itt végezte'''. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel legelőször, kinek '''tanácsára''' - de minden irányítás nélkül - '''kezdett rajzolni'''. '''[[1899]]-től Pesten járt iskolába'''. Apja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve; a festői pálya vonzotta.
+
'''[[1904]] májusában Abonyba került Koszta Józsefhez''', aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban '''Nagybányára irányította'''. '''Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett.''' A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező '''első képe, a ''Cigányok'' ([[1904]]), mely párizsi ösztöndíjhoz juttatta.'''  
-
'''[[1904]] májusában Abonyba került Koszta Józsefhez''', aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban '''Nagybányára irányította'''. '''Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett.''' A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező '''első képe, a "Cigányok" ([[1904]]) alapján Ferenczy Károly párizsi ösztöndíjat szerzett számára.''' Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. '''A Julian Akadémia, majd [[1906]] őszétől négy éven át Henri Matisse iskolája''' teljesen '''átalakította szemléletét'''. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt "neós"-nak nevezték el.
+
Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. '''A Julian Akadémián Jean Paul Laurens óráit hallgatta.''' Manet ''Olimpia'' és ''Balkon'' című alkotásai komoly benyomást tettek rá. [[1906]] őszén '''otthagyta az Akadémiát''', többedmagával '''Matisse-iskolát alapítottak'''. Az '''Henri Matisse-tól tanultak''' átalakították szemléletét, elsajátította az „interpretált kópia” technikát. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Hatással volt rá Matisse mellett Cézanne, Gauguin és Van Gogh stílusa egyaránt. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt "neós"-nak nevezték el.
 +
 
 +
'''[[1919]] karácsonyán feleségül vette [[Gráber Margit (1895–1993)]] festőnőt.''' [[1929|1929-ben]] elváltak, de a későbbiekben is szerepeltek együtt kiállításokon.
 +
 
 +
Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.
 +
 
 +
Pár nappal a 75. születésnapja előtt, '''Budapesten hunyt el [[1955]]. [[január 23.|január 23-án]]'''. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
 +
Külföldön kiállításon először [[1907|1907-ben]] szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. [[1908]] és [[1913]] között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett '''képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt'''. [[1911|1911-ben]] Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.
-
[[1908]] és [[1913]] között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett '''képeivel Brüsszelben,Nizzában és Kölnben is szerepelt'''. [[1911]]-ben Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.  
+
A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és [[1919|1919-ig]] '''a kecskeméti művésztelepen dolgozott''', aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes témát biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek [[1913|1913-ban]] és [[1919|1919-ben]] állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.
-
'''A tízes évek elején''' "neós" barátaival '''"kivonult" Nagybányáról, és [[1919]]-ig a kecskeméti művésztelepen dolgozott.''' Az '''[[1920]]-as és [[1930]]-as években''' kisebb megszakításokkal '''Németországban, majd Párizsban élt.''' Matisse és Braque hatása alól eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. '''Az [[1930]]-as évek második felétől rendszeresen járt Szentendrére''', ahol főként tájképeket festett. '''Itt élt [[1948]]-tól haláláig.''' '''A két világháború között leggyakrabban a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.'''
+
Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. '''[[1924|1924-ben]] hazatért''', az Andrássy úton bérelt műtermet. '''Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának''' (KÚT), mely [[1943|1943-ig]] évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban. Ezeken Perlrott állandó kiállító volt.
-
Művészetében ötvözni akarta a francia Fauves, az expresszionizmus és a magyar tradíció,elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit.
+
Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. '''[[1930|1930-ban]] szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása.''' A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.
-
'''Budapesten halt meg [[1955]]. [[január 23.|január 23]]-án.'''
+
Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. '''Az 1930-as évek második felétől''' – miután kapcsolata megszakadt Nagybányával – '''rendszeresen járt Szentendrére''', ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására [[1939|1939-ben]] került sor. Az 1940-es évektől '''Szentendrén élt egészen haláláig'''. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. '''A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.'''
 +
 
 +
[[1941|1941-ben]] szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. [[1949|1949-ben]] beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.
 +
 
 +
'''[[1949]] elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács azonban nem foglalkozott a felajánlással.'''
 +
 
 +
Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.
 +
 
 +
A [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] 19 Perlrott-alkotást őriz.
 +
 
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* Erzsébetvárosi Kaszinó-díj ([[1917]])
 +
* Ferenc József jubileumi díj ([[1918]])
 +
* Fővárosi Képzőművészeti Nagydíj ([[1918]])
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[1972|1972-ben]] 62 festményét bemutató '''emlékkiállítás''' nyílt '''Kecskeméten'''.
 +
* [[1977|1977-ben]] '''Szentendrén nyílt emlékkiállítás''' a Művésztelepi Galériában.
 +
* '''A Szekszárdi Művészetek Háza''' [[1898|1989-ben]] '''emlékezett kiállítással''' Perlrott-Csaba Vilmosra.
 +
* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
 +
* [[2005|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.
 +
* [[2015|2015-ben]] a szentendrei Ferenczy Múzeumban '''''Szenvedély és ráció''''' címmel nyílt meg Perlrott-Csaba Vilmos '''életmű-kiállítása'''.
 +
* Békéscsabán [[2016|2016-ban]] [[Perlrott-Csaba Vilmos-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak tiszteletére.
 +
 
 +
== Kiállítások, melyeken részt vett ==
 +
'''Hazaiak'''
 +
* 1906, 1924, 1931, 1933 • Nagybánya
 +
* 1907, 1931 • Könyves Kálmán Rt.
 +
* 1908, 1934 • Kolozsvár
 +
* 1908, 1924 • Nagyvárad
 +
* 1908 • Arad
 +
* 1909, 1912, 1913, 1914, 1916, 1917, 1918, 1935, 1939, 1940, 1942, * 1943 • Műcsarnok
 +
* 1918, 1919, 1926, 1931, 1932, 1933, 1945, 1947 • Ernst Múzeum
 +
* 1922, 1923 • Helikon
 +
* 1924 • Belvedere
 +
* 1924, 1925, 1927, 1932, 1934, 1936, 1938, 1940, 1941, 1942, 1943 • Nemzeti Szalon
 +
* 1929, 1931, 1932, 1937, 1942 • Tamás Galéria
 +
* 1930 • Temesvár
 +
* 1931 • Brassó
 +
* 1949, 1952 • Fényes Adolf Terem
 +
 
 +
'''Külföldiek'''
 +
* 1907, 1909, 1910, 1911, 1912 • Párizs
 +
* 1908 • Brüsszel
 +
* 1909 • Nizza
 +
* 1920 • Drezda
 +
* 1922 • Hamburg
 +
* 1923 • Prága
 +
* 1928 • Zürich
 +
 
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:En es a felesegem PerlrottCsV.jpg|Én és a feleségem (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)
 +
Fájl:PerlrottCsabaVilmos Csendelet.jpg|Csendélet (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)
 +
Fájl:PatzayPal PerlrottCsabaVilmos.jpg|Pátzay Pál szobrászművész Perlrott-Csaba Vilmost ábrázoló alkotása
 +
Fájl:Perlrott onarckep MagyarMuveszet 1926.jpg|Önarckép
 +
</Gallery>
 +
 
 +
== Források ==
 +
* A 20. századi magyar festészet és szobrászat. Budapest : Képzőműv. K., 1986. 249–251. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
* Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880–1955) : alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2005. 9–99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
* Bornemissza Géza: Perlrott-Csaba Vilmos művészete és önéletrajza. Budapest : Dante, 1929. 15. p., 32. tábla.
 +
 
 +
* Emléktáblát avatnak Perlrott Csaba Vilmos festőnek Csabán. In: [http://hir6.hu/cikk/12143/emlektablat_avatnak_perlrott_csaba_vilmos_festonek_csaban hír6.hu ] (Látogatva: 2018. 02. 26.)
 +
 
 +
* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
* Losonci Miklós: Perlrott-Csaba Vilmos festői életműve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1977_07/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=120&layout=s Pest Megyei Hírlap, 21. évf. 162. szám (1977. július 12.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 23.)
 +
 
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 393. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
* Murádin Jenő: Perlrott-Csaba Vilmos pályarajzához. In: Békési Élet, 24. évf. 3. szám (1989) 394–401. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
* Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 733. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
* Rózsa Miklós: Perlrott-Csaba Vilmos. In: Magyar Művészet, 14. évf. 5. szám (1938) 145–149. p.
 +
 
 +
* Sass Árpád: Perlrott-Csaba Vilmos : 1880–1955. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1955_01/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=103&layout=s Viharsarok Népe, 11. évf. 22. szám (1955. január 27.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 23.)
 +
 
 +
* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 478–479. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
* Sümegi György: Az ismeretlen Perlrott-Csaba Vilmos. In: Új Művészet. 2. évf. 10. sz. 1991.  26-28. p. (Kép)
 +
 
 +
* Szenvedély és ráció. In: [https://szentendre.hu/szenvedely-es-racio/ Szentendre város hivatalos honlapja] (Látogatva: 2020. 02. 04.)
 +
 
 +
* Szilágyi András: A Csabai Perlrott. Az ismeretlenség és az újrafelfedezés áldozata. In: Békés Megyei Hírlap. 49. évf. 72. szám (1994. március 26–27.) 7. p. (Kép)
 +
 
 +
* Szilágyi András: Tisztelet Perlrott előtt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_06/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=371&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 151. szám (1996. június 29–30.) p.] (Látogatva: 2018. 02. 23.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Bálint Aladár: Perlrott Csaba Vilmos képei. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00330/09992.htm Nyugat, 16. évf. 2. szám (1923)]
 +
 +
* Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos : Olajfestmények, grafikák, 1907–1945. In: Bárka, 13. évf. 1. szám (1993) 89–91. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos kritikai értékeléséről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BACS_cumania_10/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=556&layout=s Cumania 10. szerk.: Básznky Pál – Sztrinkó István. Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1987. 555–580. p.]
 +
 +
* Boros Judit: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_28_vadak/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=236&layout=s Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig : 1904–1914. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 2006. 235–246. p.]
 +
 +
* Dévényi Iván: Perlrott-Csaba Vilmos emlékezete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1975_07/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=177&layout=s Tolna Megyei Népújság, 25. évf. 169. szám (1975. július 20.) 8. p.]
 +
 +
* Elek Artúr: Perlrott Csaba Vilmos. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00330/09977.htm Nyugat, 16. évf. 2. szám (1923)]
 +
 +
* Hevesy Iván: Perlrott Csaba Vilmos új képei. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00321/09754.htm Nyugat, 15. évf. 15–16. szám (1922)]
 +
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_ErnstMuzKiall_1947_1954/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=0&layout=s Magyar művészhetek reprezentatív képzőművészeti kiállítása : 1947 január. v. Ernst Múzeum. VI., Nagymező-u 8.]
 +
 +
* Murádin Jenő: Függőhidak : válogatott művészettörténeti. Sepsiszentgyörgy : ARTprinter Könyvkiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Perlrott-Csaba Vilmos: Perlrott-Csaba Vilmos művészete. Budapest : Dante, 1929. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Pogány Ö. Gábor: Perlrott-Csaba Vilmos kiállítása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1972_06/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=233&layout=s Petőfi Népe, 27. évf. 148. szám (1972. június 25.) 6. p.]
 +
 +
* Rabinovszky Máriusz: Két korszak határán. Budapest : Corvina, 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen. In: [http://epa.oszk.hu/02900/02931/00210/pdf/EPA02931_forras%202017-06_086-119.pdf Forrás, 49. évf. 6. szám (2017) 86–119. p.]
 +
 +
* Szilágyi András: Képhántás : tanulmányok, esszék. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Tóth János, Cs.: Perlrott, a csabai : tisztelgő emlékezés a megyei könyvtárban. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu388_csabai_merleg_1996_25_02.pdf Csabai Mérleg, 6. évf. 25. szám (1996. június 27.) 3. p.]
 +
 +
* Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_51_Nagybanya/?query=%22Perlrott-Csaba%20Vilmos%22&pg=247&layout=s Nagybánya művészete : kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. sorozatszerk.: Nagy Ildikó. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1) 1996. 246–268. p.]
-
* A 20. századi magyar festészet és szobrászat. Budapest : Képzőműv. K., 1986. p. 249-251. (Bibliogr. p. 250.)
+
== Külső hivatkozások ==
-
* Bornemissza Géza: Perlrott-Csaba Vilmos művészete és önéletrajza. Budapest : Dante, 1929. p. 15, 32. tábla
+
* Perlrott Csaba Vilmos In: [http://www.kieselbach.hu/muvesz/perlrott-csaba-vilmos_886 Kieselbach Galéria és Aukciósház.]
-
* Bornemissza Géza: Perlrott-Csaba Vilmos művészete és önéletrajza. Budapest : Dante, 1929. 2. tábla. (Önarckép).
+
* Perlrott Csaba Vilmos In: [https://port.hu/adatlap/szemely/perlrott-csaba-vilmos/person-326119 port.hu]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. p. 393.
+
* Perlrott-Csaba Vilmos In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Perlrott-Csaba_Vilmos Wikipedia]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. p. 393. (Kép)
+
* [http://www.agt.bme.hu/varga/foto/izraelita/perlrott-cs.html Séta budapesti zsidó temetőkben]
-
* Muradin Jenő: Perlrott-Csaba Vilmos pályarajzához. In: Békési Élet. 24. évf. 3. sz. 1989. p. 394-406. (Bibliogr. p. 401., 405-406.)
+
-
* Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., p. 733.
+
-
* Rózsa Miklós: Perlrott-Csaba Vilmos. In: Magyar Művészet, 14. évf. 5. sz. 1938. p. 145-149.
+
-
* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és  grafikusművészekről. Szeged : 1988. p. 478-479.
+
-
* Sümegi György: Az ismeretlen Perlrott-Csaba Vilmos. In: Új Művészet. 2. évf. 10. sz. 1991.  p. 26-28. (Kép)
+
-
* Szilágyi András: A Csabai Perlrott. Az ismeretlenség és az újrafelfedezés áldozata. In: Békés Megyei Hírlap. 49. évf. 72. sz. 1994. március 26-27. p. 7. (Kép)
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
36. sor: 162. sor:
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:35-kori változata

festőművész, a modern magyar festészet egyik úttörője

Tartalomjegyzék

Élete

Perlrott-Csaba Vilmos
Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben

Békéscsabán született 1880. február 2-án. Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola tanítója figyelt fel először, akinek tanácsára kezdett el rajzolni. 1899-től Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább a festői pálya vonzotta.

1904 májusában Abonyba került Koszta Józsefhez, aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban Nagybányára irányította. Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett. A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező első képe, a Cigányok (1904), mely párizsi ösztöndíjhoz juttatta.

Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. A Julian Akadémián Jean Paul Laurens óráit hallgatta. Manet Olimpia és Balkon című alkotásai komoly benyomást tettek rá. 1906 őszén otthagyta az Akadémiát, többedmagával Matisse-iskolát alapítottak. Az Henri Matisse-tól tanultak átalakították szemléletét, elsajátította az „interpretált kópia” technikát. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Hatással volt rá Matisse mellett Cézanne, Gauguin és Van Gogh stílusa egyaránt. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt "neós"-nak nevezték el.

1919 karácsonyán feleségül vette Gráber Margit (1895–1993) festőnőt. 1929-ben elváltak, de a későbbiekben is szerepeltek együtt kiállításokon.

Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az 1920 és 1923 közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.

Pár nappal a 75. születésnapja előtt, Budapesten hunyt el 1955. január 23-án. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.

Munkássága

Külföldön kiállításon először 1907-ben szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. 1908 és 1913 között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt. 1911-ben Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.

A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és 1919-ig a kecskeméti művésztelepen dolgozott, aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes témát biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek 1913-ban és 1919-ben állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.

Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. 1924-ben hazatért, az Andrássy úton bérelt műtermet. Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT), mely 1943-ig évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban. Ezeken Perlrott állandó kiállító volt.

Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. 1930-ban szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása. A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.

Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. Az 1930-as évek második felétől – miután kapcsolata megszakadt Nagybányával – rendszeresen járt Szentendrére, ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására 1939-ben került sor. Az 1940-es évektől Szentendrén élt egészen haláláig. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.

1941-ben szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. 1949-ben beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.

1949 elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács azonban nem foglalkozott a felajánlással.

Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.

A Munkácsy Mihály Múzeum 19 Perlrott-alkotást őriz.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Kiállítások, melyeken részt vett

Hazaiak

Külföldiek

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök