Naményi Elek (1900–1975)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+ 2 kategória)
a (Kiegészítés)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
7. sor: 7. sor:
Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.
Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.
-
'''[[1937]]. [[november 25.|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból egy gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]]'''
+
'''[[1937]]. [[november 25.|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból két gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]] és [[Neumann Marianne (1944–1944)]]'''
Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.
Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.
18. sor: 18. sor:
* [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor Mihály (1940–1944)]]
* [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor Mihály (1940–1944)]]
 +
* [[Neumann Marianne (1944–1944)|Neumann Marianne (1944–1944)]]
* Naményi Péter (1947. július 13. –)  
* Naményi Péter (1947. július 13. –)  
43. sor: 44. sor:
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* * Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
50. sor: 51. sor:
* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.)
* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.)
* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
 +
* Neumann Manóné és Neumann Elek bérházának terve. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2022/04/04/neumann_manone_es_neumann_elek_berhazanak_terve Csabai házak blog]
* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014. 12. 05.)
* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014. 12. 05.)
* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)  
* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)  

A lap jelenlegi, 2023. január 8., 10:45-kori változata

földbirtokos, vegyészmérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Neumann Elek
Neumann Elek 1900. szeptember 20-án Békéscsabán született. Édesapja, a németszentpéteri születésű Neumann Manó (1857. november 221928. augusztus 11.) földbirtokos és a Békéscsabai Áruforgalmi Rt. ügyvezetője volt. Édesanyja Raschofszky Matild (1866. március 5.1944. június 29.) Békéscsabán született.

Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát 1924-ben kitűnő eredménnyel. 1927-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. 1928-tól 1939-ig a Békéscsabai Vegyipari Rt.-nek volt a műszaki vezetője. 1940-ben a Hubertus Rt. festödéjében, 1943–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.

1937. november 25-én házasságot kötött a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, Róna Margittal (1914. január 2.1944. június 29.). Házasságukból két gyermek született Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.) és Neumann Marianne (1944–1944)

Neumann Eleket 1940-ben, 1942-ben és 1943-ban munkaszolgálatra hívták be (Gyoma, Debrecen, Hajdúnánás). 1944. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, 1944. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját június 26-án deportálták. A szerelvény 1944. június 29-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba. Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a Neumann Gábor, aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl. A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.

1945-ben Békéscsabán Polikémia Vegyi Üzem néven egy kis üzemet létesített, melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - 1949-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát (1909. március 2.1983. július 14.) és megszületett Péter (1947. július 13. –) nevű fia. 1949-ben családjával elköltözött Budapestre. Nevét 1950-ben Naményira magyarosította. Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. 1950-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. 1961-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott 1974-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg. 1975. május 18-án hunyt el.

Leszármazottak

Gyermekek

Unokák

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatakozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök