Nép-Vének Tanácsa

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „Újkígyós a 19. század elején jött létre a Wenckheim birtokon, a dohánykertész telepítéseknek köszöngetően. Az 1814. szeptember 1-én megkötött árendás s…”)
a (Belső hivatkozás javítása)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Újkígyós a 19. század elején jött létre a Wenckheim birtokon, a dohánykertész telepítéseknek köszöngetően. Az 1814. szeptember 1-én megkötött árendás szerződés rendezte a földesúr és a kertészek viszonyát. A földesúr egyoldalú szerződés-felmondási joggal rendelkezett, ami a község lakóit a kötelezettségük elvégzésére kényszerítette.
+
[[Újkígyós]] a 19. század elején jött létre a Wenckheim birtokon, a dohánykertész telepítéseknek köszönhetően. Az [[1814]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] megkötött árendás szerződés rendezte a földesúr és a kertészek viszonyát. A földesúr egyoldalú szerződés-felmondási joggal rendelkezett, ami a község lakóit a kötelezettségük elvégzésére kényszerítette.
    
    
-
1814 és 1842 közt nincsen nyoma községi önkormányzat működésének. 1842 decemberére készült el az együttélést szabályzó községi rendszabályozás. 1845. február 15-én gróf [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy a kertészség válassza meg a 20 főből álló nép-vének tanácsát. A tagok a legvagyonosabb és legtekintélyesebb kertészcsaládokból kerültek ki. Az első gyűlés 1845. március 30-án volt, [[Léhner Mihály]] elnöksége alatt. A szervezet működése a szabad királyi városokra és a privilégiumokkal rendelkező mezővárosokra jellemző tanácséhoz hasonlított.  
+
[[1814]] és [[1842]] között nincsen nyoma községi önkormányzat működésének. [[1842]] decemberére elkészült az együttélést szabályzó községi rendszabályozás. '''[[1845]]. [[február 15.|február 15-én]] [[Wenckheim József Antal (1780–1852)|gróf Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy a kertészség válassza meg a 20 főből álló nép-vének tanácsát'''. A tagok a legvagyonosabb és legtekintélyesebb kertészcsaládokból kerültek ki. '''Az első gyűlést [[1845]]. [[március 30.|március 30-án]] tartották [[Léhner Mihály]] elnöksége alatt.''' A szervezet működése a szabad királyi városokra és a privilégiumokkal rendelkező mezővárosokra jellemző tanácséhoz hasonlított.  
-
A testület hatásköre az alábbi területekre terjedt ki:
+
'''A testület hatásköre az alábbi területekre terjedt ki:'''
-
- községi igazgatás
+
* községi igazgatás,
-
- bíráskodás
+
* bíráskodás,
-
- magatartási normák, ünnepek szabályozása  
+
* magatartási normák, ünnepek szabályozása,
-
- földművelés, dohánytermesztés ellátása
+
* földművelés, dohánytermesztés ellátása,
-
- rászorulók segítése
+
* rászorulók segítése,
-
- döntés új lakosok befogatásáról/kiutasításáról
+
* döntés új lakosok befogatásáról, kiutasításáról,
-
- községi tisztségviselők megválasztása
+
* községi tisztségviselők megválasztása,
-
- állami adó, plébánosi bér, községi pénzkezelés szabályozása.  
+
* állami adó, plébánosi bér, községi pénzkezelés szabályozása.  
-
A gyűlés megszüntetését 1848. február 22-én rendelte el az orosházi járás főszolgabírája az elöljárók tekintélyének visszaállítása érdekében.
+
A Nép-Vének Tanácsa '''megszüntetését [[1848]]. [[február 22.|február 22-én]] rendelte el az [[Orosháza|orosházi]] járás főszolgabírája''' az elöljárók tekintélyének visszaállítása érdekében.
-
== Forrás ==
+
== Források ==
-
* A Nép-vének tanácsa. szerk.: Jároli József, Szigeti Antal. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A Nép-vének tanácsa. Szerk.: Jároli József, Szigeti Antal. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814-2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
[[Kategória: Újkígyós]]

A lap jelenlegi, 2021. március 25., 14:31-kori változata

Újkígyós a 19. század elején jött létre a Wenckheim birtokon, a dohánykertész telepítéseknek köszönhetően. Az 1814. szeptember 1-én megkötött árendás szerződés rendezte a földesúr és a kertészek viszonyát. A földesúr egyoldalú szerződés-felmondási joggal rendelkezett, ami a község lakóit a kötelezettségük elvégzésére kényszerítette.

1814 és 1842 között nincsen nyoma községi önkormányzat működésének. 1842 decemberére elkészült az együttélést szabályzó községi rendszabályozás. 1845. február 15-én gróf Wenckheim József Antal elrendelte, hogy a kertészség válassza meg a 20 főből álló nép-vének tanácsát. A tagok a legvagyonosabb és legtekintélyesebb kertészcsaládokból kerültek ki. Az első gyűlést 1845. március 30-án tartották Léhner Mihály elnöksége alatt. A szervezet működése a szabad királyi városokra és a privilégiumokkal rendelkező mezővárosokra jellemző tanácséhoz hasonlított.

A testület hatásköre az alábbi területekre terjedt ki:

A Nép-Vének Tanácsa megszüntetését 1848. február 22-én rendelte el az orosházi járás főszolgabírája az elöljárók tekintélyének visszaállítása érdekében.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök