Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képkorrekció)
a (Belső hivatkozások)
10. sor: 10. sor:
'''[[1899]]. [[július 1.|július 1-én]] [[Varságh Béla (1840-1925)|Varságh Béla]]''', a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa '''értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy megvitassák a múzeum létrehozásának lehetőségeit'''. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]] új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helyiségek álltak rendelkezésre, valamint esély mutatkozott arra, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja az elképzeléseiket. Az alapszabály kidolgozására bizottságot alapítottak. [[1899]]. [[november 25.|november 25-én]] '''57 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület''', mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette a műtárgyaknak helyt adó Közművelődés Házát.  
'''[[1899]]. [[július 1.|július 1-én]] [[Varságh Béla (1840-1925)|Varságh Béla]]''', a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa '''értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy megvitassák a múzeum létrehozásának lehetőségeit'''. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]] új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helyiségek álltak rendelkezésre, valamint esély mutatkozott arra, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja az elképzeléseiket. Az alapszabály kidolgozására bizottságot alapítottak. [[1899]]. [[november 25.|november 25-én]] '''57 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület''', mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette a műtárgyaknak helyt adó Közművelődés Házát.  
-
'''Az építkezés [[1910]] őszén indult meg [[Csabai-Wagner József (1888-1967)|Wagner József]] építész vezetése és [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]] ellenőrzése mellett.''' A neoklasszicista épületet [[1914]]. [[március 29.|március 29]]-én avatták fel. Az egyesület és az elnök ezzel teljesítette feladatát, Varságh Béla lemondott tisztségéről, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megszűnt.
+
'''Az építkezés [[1910]] őszén indult meg [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetése és [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]] ellenőrzése mellett.''' A neoklasszicista épületet [[1914]]. [[március 29.|március 29]]-én avatták fel. Az egyesület és az elnök ezzel teljesítette feladatát, Varságh Béla lemondott tisztségéről, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megszűnt.
A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált, mivel a háború ideje alatt itt kapott helyet az oktatás, a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodája is. Emiatt [[1924]]-ig semmilyen múzeumi munka nem folyt.
A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált, mivel a háború ideje alatt itt kapott helyet az oktatás, a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodája is. Emiatt [[1924]]-ig semmilyen múzeumi munka nem folyt.
'''Az [[1930]]-as években kezdett javulni a helyzet:''' megnyílt a könyvtári olvasóterem, neves szakemberek vezetésével ([[Linder László (1893-1980)|Linder László]], [[Banner Benedek (1884-1968)|Banner Benedek]], [[Tarján Tibor (1879-1945)|Tarján Tibor]]) a múzeum gyűjteményeit újjászervezték, folyamatosan gyarapították.
'''Az [[1930]]-as években kezdett javulni a helyzet:''' megnyílt a könyvtári olvasóterem, neves szakemberek vezetésével ([[Linder László (1893-1980)|Linder László]], [[Banner Benedek (1884-1968)|Banner Benedek]], [[Tarján Tibor (1879-1945)|Tarján Tibor]]) a múzeum gyűjteményeit újjászervezték, folyamatosan gyarapították.
31. sor: 31. sor:
* Természettudományi kiállítás
* Természettudományi kiállítás
* Történeti kiállítás
* Történeti kiállítás
-
* Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény
+
* [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria|Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény]]
-
 
+
== Gyűjtemények ==
== Gyűjtemények ==
41. sor: 40. sor:
== Emléktáblák az épület falán ==
== Emléktáblák az épület falán ==
-
* A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 75. évfordulójára
+
* [[A 75 éve alapított Múzeum-Egyesület emléktáblája (Békéscsaba)|A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 75. évfordulójára]]
-
* A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 100. évfordulójára
+
* [[A 100 éve alapított Múzeum-Egyesület emléktáblája (Békéscsaba)|A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 100. évfordulójára]]
* [[Aurora-kör-emléktábla (Békéscsaba)|Az Aurora-kör emlékére]]
* [[Aurora-kör-emléktábla (Békéscsaba)|Az Aurora-kör emlékére]]
-
* A múzeum építésének 100. évfordulójára
+
* [[Munkácsy Mihály Múzeum-emléktábla (Békéscsaba)|A múzeum építésének 100. évfordulójára]]
-
== Forrás ==
+
== Források ==
* [http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam11=216&type=11 A múzeum története] In.: Munkácsy Mihály Múzeum honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
* [http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam11=216&type=11 A múzeum története] In.: Munkácsy Mihály Múzeum honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
* [http://www.bekescsaba.hu/Munkacsy-Mihaly-Muzeum Békéscsaba, Munkácsy városa- Munkácsy Múzeum]. In.: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
* [http://www.bekescsaba.hu/Munkacsy-Mihaly-Muzeum Békéscsaba, Munkácsy városa- Munkácsy Múzeum]. In.: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
56. sor: 55. sor:
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899-1999. Békéscsaba : [Munkácsy M. Múz.], 1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899-1999. Békéscsaba : [Munkácsy M. Múz.], 1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
* Vass Márta: Így kezdődött a békéscsabai múzeum.  In: Népújság (1985. nov. 23.) 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
* Vass Márta: Így kezdődött a békéscsabai múzeum.  In: Népújság (1985. nov. 23.) 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
-
 
-
 
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
-
 
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gécs Béla: Békéscsaba anno... A közművelődés házától a Munkácsy Múzeumig. In.: Heti Mérleg 4. évf.  7. sz. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gécs Béla: Békéscsaba anno... A közművelődés házától a Munkácsy Múzeumig. In.: Heti Mérleg 4. évf.  7. sz. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
73. sor: 68. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
 
-
 
-
 
* [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=20079 Közművelődésháza.] In.: Europeanalocal (képeslap) (Látogatva: 2014.05.30.)
* [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=20079 Közművelődésháza.] In.: Europeanalocal (képeslap) (Látogatva: 2014.05.30.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=341&menuparam_44=407. Munkácsy Mihály Múzeum]. In.: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=341&menuparam_44=407. Munkácsy Mihály Múzeum]. In.: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014.05.29.)

A lap 2020. november 27., 19:55-kori változata

A Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsabán, a Széchenyi utca 9. szám alatt található.
A múzeum épülete

A múzeumot az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre, majd 1914-re felépítette a gyűjteménynek helyt adó Közművelődés Háza jellegzetes, neoklasszicista épületét. Az intézmény 1951-ben felvette a realista festő, Munkácsy Mihály nevét.

Tartalomjegyzék

Története

A múzeum földszinti alaprajza
A múzeum alagsori alaprajza

A Békéscsabai Múzeumi Egyesület 1899-es megalakulásáig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat fogta össze a megyeiek műgyűjtő tevékenységét és szorgalmazta a békéscsabai múzeum létrehozásának gondolatát.

1899. július 1-én Varságh Béla, a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy megvitassák a múzeum létrehozásának lehetőségeit. A Rudolf Főgimnázium új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helyiségek álltak rendelkezésre, valamint esély mutatkozott arra, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja az elképzeléseiket. Az alapszabály kidolgozására bizottságot alapítottak. 1899. november 25-én 57 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület, mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette a műtárgyaknak helyt adó Közművelődés Házát.

Az építkezés 1910 őszén indult meg Wagner József építész vezetése és Ádám (Áchim) Gusztáv ellenőrzése mellett. A neoklasszicista épületet 1914. március 29-én avatták fel. Az egyesület és az elnök ezzel teljesítette feladatát, Varságh Béla lemondott tisztségéről, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megszűnt. A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált, mivel a háború ideje alatt itt kapott helyet az oktatás, a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodája is. Emiatt 1924-ig semmilyen múzeumi munka nem folyt. Az 1930-as években kezdett javulni a helyzet: megnyílt a könyvtári olvasóterem, neves szakemberek vezetésével (Linder László, Banner Benedek, Tarján Tibor) a múzeum gyűjteményeit újjászervezték, folyamatosan gyarapították.

A második világháború kitörésével a szakmai tevékenység újra szünetelt. A front közeledtével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyűjtemény biztonságba helyezéséről és elszállításáról (a Somogy megyei andocsi ferences rendházba). Erre azonban nem került sor a szovjet csapatok megérkezése miatt. A gyűjteményben és az épületben ezután kisebb-nagyobb károk keletkeztek (alagsori beázás, betörés, légitámadás miatt). A világháború befejeztével újra kinyitott a múzeum, de csak a képtár anyaga volt látogatható. A kulturális élet kezdett felpezsdülni: irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kultúrpolitikai beszélgetések zajlottak a múzeum falai között.

Egy 1949-es törvényerejű rendelet értelmében a múzeum 1950 márciusától állami irányítás alá került. 1950 és 1952 között megszüntették az intézmény közművelődési jellegét, utoljára a könyvtárat költöztetve ki, új gyűjtési koncepciót alakítottak ki: a múzeum gyűjtőterületét a megye nagyobbik felében, a természettudomány vonatkozásában ennél is nagyobb területben állapították meg (természettudomány: Körösök vidékének természeti képe; régészet: különösen az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyag, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; képzőművészet: magyar képtár, helyi művészek stb.) Ekkor jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény, melybe bekerültek Munkácsy Mihály relikviái, illetve új kutatási területként jelent meg Békéscsaba helytörténeti anyagának gyűjtése. 1952-ben megnyílt a néprajzi tárlat, majd később a megye állat-és növényvilágát bemutató természettudományi kiállítás, a régészeti tárlat, a Munkácsy-emlékszoba. 1957-től itt került megrendezésre Alföldi Tárlat néven a tiszántúli képzőművészek vándorkiállítása.

1962-től a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács lett, s az ezt követően kialakított megyei szervezet központjává Békéscsabát tették. A múzeumi szervezet költségvetésének növekedése az 1980-as évekig látványos fejlődést eredményezett: valamennyi, a múzeum feladatkörébe tartozó szakág művelésének személyi feltételeit megteremtették, a tudományos és technikai segéd-személyzet létszámát növelték, 1971-től jelent meg a Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1972-ben új kiállító egységgel, a Szlovák Tájházzal bővült a múzeum, 1978-ra megépült a múzeum új épülete. A rendszerváltást követően, 1990-től a Békés Megyei Önkormányzat lett a múzeum fenntartója. Ezután szélesedtek ki a múzeum nemzetközi kapcsolatai (Arad Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szlovák Nemzeti Múzeum). 1996-tól újra indult a Múzeumi Híradó. 1998-ban új kiállítóhellyel, a Gabonamúzeummal bővült az intézmény. 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város kapta az üzemeltetői feladatokat.

2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet. 2006-ban a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal sikeres pályázatának köszönhetően, Európai Uniós támogatással nagyszabású felújítás és korszerűsítés kezdődött, melynek eredményeként látogatóbarát, korszerű intézménybe látogathatnak el az érdeklődők.

Állandó kiállítások

Gyűjtemények

Az intézménynek közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős.

Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (kilenc eredeti festményt és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, a mester személyéhez kötődő relikviát) festményeit. 1994-ben a festőművész tiszteletére hozták létre a Munkácsy Mihály Emlékházat az egykori Steiner-Omaszta-kúriában. A gyűjtemények felsorolásánál fontos megemlíteni a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.

Emléktáblák az épület falán

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök