Munkácsy Mihály Emlékház

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Külső hivatkozások: Rendezés, zárójelezés)
a (Kép feltöltése)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Története ==
== Története ==
 +
[[Fájl:Munkacsy Emlekhaz 2018.jpg|bélyegkép|400px|A Munkácsy Emlékház]]
 +
A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a [[19. század]] közepén, '''[[1843]] és [[1850]] között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz.
-
A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a 19. század közepén, '''1843 és 1850 között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz.
+
'''[[1853]]-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''[[20. század]] közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.  
-
 
+
-
'''1853-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''20. század közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.  
+
A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.
A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.
38. sor: 38. sor:
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In:Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.24.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In:Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.24.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=341&menuparam_44=375&mtitle=Munk%E1csy%20Eml%E9kh%E1z Munkácsy Emlékház] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja. (Látogatva: 2014.01.24.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=341&menuparam_44=375&mtitle=Munk%E1csy%20Eml%E9kh%E1z Munkácsy Emlékház] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja. (Látogatva: 2014.01.24.)
 +
 +
[[Kategória:Épített értékek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2020. március 20., 16:40-kori változata

A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsabán, a Gyulai út 5. szám alatt található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.

Tartalomjegyzék

Története

A Munkácsy Emlékház

A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott klasszicista udvarház a 19. század közepén, 1843 és 1850 között épült, építtetője Steiner Jakab, uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után befogadták Munkácsy Mihály húgát, Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. Életének talán legszebb emlékei kötötték ehhez a házhoz.

1853-ban – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt Steiner eladta a házat, ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a 20. század közepéig az Omaszták (Omaszta József és neje, majd gyermekei) lakták, majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még 1989-ben döntést hoztak az épület teljes rekonstruálására, melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.

A kiállítóhely 21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától hosszú lejáratú letéttel. Az Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.

Az épület

A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot Pásztor János Munkácsy-mellszobra díszíti. Munkácsy képei a négy Munkácsy-teremben láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.

A Zöldszalonban Haan Antal, a Vörös Szalonban Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.

Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó eredeti, korabeli bútorok, melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.

A múzeumi fogadóban az Omaszták tükrös szekrénye, a Zöldszalonban késő biedermeier bútoroaik, a 4. Munkácsy teremben pedig szecessziós ülőgarnitúrájuk tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy 1850-es gyártású utazóláda, az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök