Munkácsy Mihály Emlékház

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Külső hivatkozások megadása)
(Forrás: Sorba rendezés, javítás)
19. sor: 19. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==
-
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.23.
+
 
-
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház Honlapja Látogatva: 2014.01.23.
+
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
-
* Lenthár Márta - Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.
+
* Lenthár Márta: Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.
 +
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==

A lap 2014. február 7., 16:36-kori változata

A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsabán, a Gyulai út 5. szám alatt található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.

Tartalomjegyzék

Története

A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott klasszicista udvarház a 19. század közepén, 1843 és 1850 között épült, építtetője Steiner Jakab, uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után befogadták Munkácsy Mihály húgát, Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. Életének talán legszebb emlékei kötötték ehhez a házhoz.

1853-ban – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt Steiner eladta a házat, ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a 20. század közepéig az Omaszták (Omaszta József és neje, majd gyermekei) lakták, majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még 1989-ben döntést hoztak az épület teljes rekonstruálására, melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.

A kiállítóhely 21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától hosszú lejáratú letéttel. Az Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.

Az épület

A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot Pásztor János Munkácsy-mellszobra díszíti. Munkácsy képei a négy Munkácsy-teremben láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.

A Zöldszalonban Haan Antal, a Vörös Szalonban Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.

Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó eredeti, korabeli bútorok, melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.

A múzeumi fogadóban az Omaszták tükrös szekrénye, a Zöldszalonban késő biedermeier bútoroaik, a 4. Munkácsy teremben pedig szecessziós ülőgarnitúrájuk tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy 1850-es gyártású utazóláda, az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök