Milecz Mihály (1751–1815)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozások javítása)
a (Kép feltöltése)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Michala Milec emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla az Evangélikus Nagytemplomban]]
evangélikus lelkész
evangélikus lelkész
28. sor: 29. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
 +
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]
== Források ==
== Források ==
* A selyemtenyésztés és –feldolgozás csabai múltja. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu590_csabai_merleg_2002_26.pdf Csabai Mérleg, 12. évf. 26. szám (2002. december 5.) 12. p.] (Látogatva: 2018. 06. 19.)
* A selyemtenyésztés és –feldolgozás csabai múltja. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu590_csabai_merleg_2002_26.pdf Csabai Mérleg, 12. évf. 26. szám (2002. december 5.) 12. p.] (Látogatva: 2018. 06. 19.)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 201. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 201. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsabai Evangélikus Egyház 1794–1816 közötti halálozási anyakönyvei. (Lelőhely: Békés  Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsabai Evangélikus Egyház 1794–1816 közötti halálozási anyakönyvei (Lelőhely: Békés  Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718–1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718–1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_05_bekes_neprajz/?query=%22Milecz%20Mih%C3%A1ly%22&pg=13&layout=s Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993. 12. p.] (Látogatva: 2018. 06. 18.)
* Dedinszky Gyula: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_05_bekes_neprajz/?query=%22Milecz%20Mih%C3%A1ly%22&pg=13&layout=s Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993. 12. p.] (Látogatva: 2018. 06. 18.)
47. sor: 49. sor:
* Gécs Béla: A nagytemplomépítők emlékére. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu778_csm_2014_13.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 13. szám (2014. július 3.) 14. p.]  
* Gécs Béla: A nagytemplomépítők emlékére. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu778_csm_2014_13.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 13. szám (2014. július 3.) 14. p.]  
* Haan Albert: A nagytemplom árnyékában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_11-12/?query=%22Milecz%20Mih%C3%A1ly%22&pg=43&layout=s Körösvidék, 6. évf. 254. szám (1925. november 8.) 5. p.]  
* Haan Albert: A nagytemplom árnyékában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_11-12/?query=%22Milecz%20Mih%C3%A1ly%22&pg=43&layout=s Körösvidék, 6. évf. 254. szám (1925. november 8.) 5. p.]  
-
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Korek Ferenc: Az evangélikus nagytemplom. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu493_csabai_merleg_1998_12.pdf Csabai Mérleg, 8. évf. 12. szám (1998. április 2.) 8. p.]  
* Korek Ferenc: Az evangélikus nagytemplom. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu493_csabai_merleg_1998_12.pdf Csabai Mérleg, 8. évf. 12. szám (1998. április 2.) 8. p.]  
* Nagy András, D.: Templomot a Tabánnak! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_07/?query=%22Milecz%20Mih%C3%A1ly%22&pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 170. szám (1990. július 21.) 9. p.]  
* Nagy András, D.: Templomot a Tabánnak! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_07/?query=%22Milecz%20Mih%C3%A1ly%22&pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 170. szám (1990. július 21.) 9. p.]  
54. sor: 56. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* Molnár Pál Márton: Százkilencven éves az evangélikus nagytemplom. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/szazkilencven-eves-az-evangelikus-nagytemplom-560466/ beol.hu]
+
* Molnár Pál Márton: Százkilencven éves az evangélikus nagytemplom. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/szazkilencven-eves-az-evangelikus-nagytemplom-560466/ Beol.hu]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2021. december 10., 13:49-kori változata

Emléktábla az Evangélikus Nagytemplomban

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Draskóczi Milecz Mihály 1751. december 10-én született Fajkürtön – a mai Szlovákiában –, Milecz György és Mátéfi Anna gyermekeként, nemesi származású családban.

Papi tanulmányait Jénában végezte.

Idősebb korában megnősült, Simon Esztert, a svedléri pap lányát vette feleségül. Több mint 20 évig voltak házasok, gyermekük nem született.

64 éves korában, 1815. február 4-én hunyt el Békéscsabán. Február 7-i temetésén magyarul is prédikáltak, ami az első anyanyelvű békéscsabai evangélikus igehirdetésnek tekinthető.

Munkássága

Tanulmányai után Körmöcbányán kapott tanári állást. Lelkészi pályáját Nyitraszerdahelyen kezdte.

Drozdik Sámuel lelkész halála után, 1785-ben – az akkor már két éve Cinkotán szolgáló – Milecz Mihályt kérték fel a békéscsabai evangélikus gyülekezet vezetésére. Milecz Békéscsaba első nemesi származású lelkésze lett. Előbb Gyurcsek András – akivel 1776-tól 1778-ig Jénában tanult –, majd 1799-től Uhrin András szolgált mellette. A hívek megnövekedett száma miatt napirendre került egy új templom szükségessége. Milecz Mihály kezdeményezte a meglévővel szemben álló nagyobb templom felépítését. Attól tartott, hogy az egymástól távol eső templomok az egyház kettéválásához vezetnek. Az alapkövet 1807-ben tették le Uhrin Andrással, a templom terveit gyulai építészek – Pumberger és Czigler – készítették. A kivitelezést pénzromlás nehezítette, Milecz lelkész már nem élhette meg a templom megépítését. A munkálatok Uhrin András irányításával folytatódtak.

Sokat olvasott, művelt ember és kiváló szónok hírében állt. Érdekelte a pomológia (gyümölcstermesztés, gyümölcsismeret), kertjében eperfák álltak. Az egyházi hivatás mellett – valószínűleg az első evangélikus lelkészként –, a megye táblabírái között is szerepelt.

Halálát követően a gyülekezet vezetését Haan János vette át.

Emlékezete

Műve

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök