Lischka Lipót (1867–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Sztraka + fásítás javítás)
(Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Lischka lipot.jpg|bélyegkép|Lischka Lipót Békéscsabára érkezésekor]]Lischka Lipót [[1867|1867.]] [[Május 6.|május 6-án]] '''Budán született''' Lischka Joannes és Steinbank Anna gyermekeként. Édesapja és két nagyapja is kertészek voltak. Keresztelőjére a budai Havas Boldogasszony-plébániatemplomban került sor.
+
[[Fájl:Lischka lipot.jpg|bélyegkép|Lischka Lipót Békéscsabára érkezésekor]]Lischka Lipót '''[[1867|1867.]] [[Május 6.|május 6-án]] Budán született''' Lischka Joannes és Steinbank Anna gyermekeként. Édesapja és két nagyapja is kertészek voltak. Keresztelőjére a budai Havas Boldogasszony-plébániatemplomban került sor.
Kertészeti végzettségét a '''Haszonkertészeket Képző Iskolában''' és a '''Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben''' szerezte. Középiskolai tanulmányai után '''Bánlakon''' (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd [[1895]]-ben '''Nagybecskerekre''' (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg '''Gizella Paulicsekkel''', akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett.
Kertészeti végzettségét a '''Haszonkertészeket Képző Iskolában''' és a '''Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben''' szerezte. Középiskolai tanulmányai után '''Bánlakon''' (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd [[1895]]-ben '''Nagybecskerekre''' (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg '''Gizella Paulicsekkel''', akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett.
-
[[1899.]] márciusában '''Békéscsabára került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''Széchenyi liget''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkész liget, az Élővíz csatorna partja és ő folytatta a város [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] által elkezdett fásítását.  
+
[[1899.]] márciusában '''Békéscsabára került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''Széchenyi liget''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkészliget, az Élővíz-csatorna partja. Folytatta a város [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] által elkezdett fásítását.  
-
A '''Természettudományi Társulat''' [[1906]]. [[március 28.|március 28-án]] választmányi ülésen '''taggá választotta'''. [[1922]]-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a '''vándorkiállításon második''' helyezést ért el.  Igazgatósági tagja volt a [[Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.]]-nek.
+
A '''Természettudományi Társulat''' [[1906]]. [[március 28.|március 28-án]] '''tagjává választotta'''. [[1922]]-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a '''vándorkiállításon második''' helyezést ért el.  Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek.
-
Kezdeményezte '''a [[Békésvármegyei Kertészet Egyesület]]''' létrehozását, melynek alapító ülése [[1923]]. [[február 25.|február 25-én]] volt. Az Egyesület első elnöke [[Dr. Medovarszky Mátyás]], '''alelnöke''' Lischka Lipót '''lett'''. Legjelentősebb eredményükként, [[1933]]-ban megszervezték a '''megyei kertészeti kiállítás'''t.  
+
Kezdeményezte '''a Békésvármegyei Kertészet Egyesület''' létrehozását, melynek alapító ülése [[1923]]. [[február 25.|február 25-én]] volt. Az egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, '''alelnöke''' Lischka Lipót '''lett'''. Legjelentősebb eredményük volt hogy, [[1933]]-ban megszervezték a '''megyei kertészeti kiállítás'''t.  
'''Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja''' volt, javaslatára [[1926]]-ban [[Békéscsaba|Békéscsabán]] rendezték a '''kertész nap'''ot. [[1927]]-ben az '''OMKE választmányi tag'''gá, később '''bíráló bizottsági tag'''gá választotta.   
'''Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja''' volt, javaslatára [[1926]]-ban [[Békéscsaba|Békéscsabán]] rendezték a '''kertész nap'''ot. [[1927]]-ben az '''OMKE választmányi tag'''gá, később '''bíráló bizottsági tag'''gá választotta.   
-
Különböző növényféléket is értékesített, a [[Körösvidék (1)|Körösvidékben]] szakvéleményt is publikált. A [[Kertészeti Lapok|Kertészeti Lapokat]] is szerkesztette.
+
Növényfélékkel kereskedett, a [[Körösvidék (1)|Körösvidékben]] szakvéleményt is publikált. A [[Kertészeti Lapok|Kertészeti Lapokat]] szerkesztette.
-
[[1938|1938.]] [[január 13.|január 13-án]] hunyt el a [https://goo.gl/tmeMNV Réthy utca 2.] szám alatt álló otthonában.
+
'''[[1938|1938.]] [[január 13.|január 13-án]] hunyt el''' [https://goo.gl/tmeMNV Réthy utca 2.] szám alatt álló otthonában.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==

A lap 2018. október 19., 08:01-kori változata

főkertész

Tartalomjegyzék

Élete

Lischka Lipót Békéscsabára érkezésekor
Lischka Lipót 1867. május 6-án Budán született Lischka Joannes és Steinbank Anna gyermekeként. Édesapja és két nagyapja is kertészek voltak. Keresztelőjére a budai Havas Boldogasszony-plébániatemplomban került sor.

Kertészeti végzettségét a Haszonkertészeket Képző Iskolában és a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerezte. Középiskolai tanulmányai után Bánlakon (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd 1895-ben Nagybecskerekre (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg Gizella Paulicsekkel, akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett.

1899. márciusában Békéscsabára került, miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a Széchenyi liget kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkészliget, az Élővíz-csatorna partja. Folytatta a város Sztraka Ernő által elkezdett fásítását.

A Természettudományi Társulat 1906. március 28-án tagjává választotta. 1922-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a vándorkiállításon második helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek.

Kezdeményezte a Békésvármegyei Kertészet Egyesület létrehozását, melynek alapító ülése 1923. február 25-én volt. Az egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, alelnöke Lischka Lipót lett. Legjelentősebb eredményük volt hogy, 1933-ban megszervezték a megyei kertészeti kiállítást.

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja volt, javaslatára 1926-ban Békéscsabán rendezték a kertész napot. 1927-ben az OMKE választmányi taggá, később bíráló bizottsági taggá választotta.

Növényfélékkel kereskedett, a Körösvidékben szakvéleményt is publikált. A Kertészeti Lapokat szerkesztette.

1938. január 13-án hunyt el Réthy utca 2. szám alatt álló otthonában.

Emlékezete

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök