Lipták András (1895–1953)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (Szócikkcímek egységesítése) |
||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének. | Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének. | ||
| - | Az [[1945]]. [[március 10.|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni. | + | Az [[1945]]. [[március 10.|március 10-én]] a [[Városháza (Békéscsaba)|Városházán]] tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni. |
| - | Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának. | + | Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Városi Színházban]]. Elindult a ''[[Viharsarok]]'' című lap [[Cseres Tibor (1915–1993)|Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának. |
Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett. | Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett. | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 29., 10:17-kori változata
ácsmunkás, polgármester
Tartalomjegyzék |
Élete
1895. március 26-án született Békéscsabán. Édesapja ácsmester volt, nyolc gyermekét nehezen tudta eltartani.
Lipták András a négy polgári elvégzése után ácstanonc lett. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.
Rendet tisztelő, segítőkész, népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.
Tragikus körülmények között érte a halál 1953. január 19-én: egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt autóbalesetet szenvedett.
Munkássága
Az 1920-as években Békéscsabán szerzett munkát, majd a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, 1921-től a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.
Az 1945. március 10-én a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a 107 szavazatból 77-et kapott, így került a polgármesteri székbe. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása 1945 nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.
Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a Viharsarok című lap Cseres Tibor felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. 1946-ban a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – Károlyi Mihályt választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.
Meglepetésként hatott az 1949. március 8-i rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester magas korára való hivatkozással (54 éves volt) benyújtotta lemondását. Polgármestersége után szakmájában kért elhelyezést, a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.
Emlékezete
- Lipták András polgármester emlékét a városban a róla elnevezett utca, és 1971-től az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolta Kampfl József szobrászművész.
Források
- Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 300. szám (1994. december 20.)
- Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.)
