Korosy László (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kép cseréje)
a (Ev. gimnázium belső hivatkozása)
 
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Korosy Laszlo Bcs1930.jpg|bélyegkép|300px|Korosy László]]
[[Fájl:Korosy Laszlo Bcs1930.jpg|bélyegkép|300px|Korosy László]]
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1863]]. [[november 7.|november 7-én]]''' Korosy János és Jankovics Zsuzsanna  gyermekeként. Testvére Korosy Károly. Felesége Friedenstein Karolin.
+
[[Fájl:Korosy Laszlo sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Kastélyi temetőben]]
 +
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1863]]. [[november 7.|november 7-én]]''' Korosy János és Jankovics Zsuzsanna  gyermekeként. Testvére Korosy Károly.  
-
'''[[1873]]-tól [[1877]]-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től [[1881]]-ig a [[Szarvas|szarvasi]] gimnázium diákja volt.''' Az önkéntes éveit leszolgálva '''közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett'''. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. [[1936]] végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.  
+
'''[[1873]]-tól [[1877]]-ig Békéscsabán az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus algimnáziumban]] tanult, 1877-től [[1881]]-ig a [[Szarvas|szarvasi]] gimnázium diákja volt.''' Az önkéntes éveit leszolgálva '''közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett'''. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. [[1936]] végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.
-
Azon személyek közé tartozik, akinek portréját [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.  
+
[[1893|1893-ban]] megházasodott, Friedenstein Karolint vette feleségül.
 +
 
 +
Azon személyek közé tartozik, akinek portréját [[Haan Antal (1827–1888)|Haan Antal]] megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.  
'''[[1938]]. [[február 27.|február 27-én]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
'''[[1938]]. [[február 27.|február 27-én]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
13. sor: 16. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Korosy beszed 1929.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)]]
[[Fájl:Korosy beszed 1929.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)]]
-
[[1882|1882-ben]] '''megválasztották Békéscsaba''' nagyközség '''írnokigazgatójának'''. [[1887|1887-ben]] [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuelt]] követve '''jegyző, majd [[1897|1897-től]] főjegyző lett'''. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1910|1910-ben]] peres ügybe keveredett, miután [[Hrabovszky Pál]] a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként [[Áchim L(iker) András (1871-1911)|Áchim L. András]] is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.  
+
[[1882|1882-ben]] '''megválasztották Békéscsaba''' nagyközség '''írnokigazgatójának'''. [[1887|1887-ben]] [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuelt]] követve '''jegyző, majd [[1897|1897-től]] főjegyző lett'''. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1910|1910-ben]] peres ügybe keveredett, miután [[Hrabovszky Pál]] a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. András]] is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.  
'''Jegyzősége alatt épült''' a [[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]], a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.  
'''Jegyzősége alatt épült''' a [[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]], a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.  
53. sor: 56. sor:
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 28. szám (1910. április 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=225&layout=s 4–5. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 28. szám (1910. április 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=225&layout=s 4–5. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 66. szám (1910. augusztus 18.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=100&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 66. szám (1910. augusztus 18.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=100&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
 +
* Esküvő. In: Békésmegyei Közlöny, 20. évf. 31. szám (1893. április 16.) melléklete
* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Korosy László helyett Bohnert József kerül a közigazgatási bizottságba. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=326&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 292. szám (1936. december 22.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
* Korosy László helyett Bohnert József kerül a közigazgatási bizottságba. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=326&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 292. szám (1936. december 22.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)

A lap jelenlegi, 2021. február 27., 08:50-kori változata

főjegyző

Tartalomjegyzék

Élete

Korosy László
Sírja a Kastélyi temetőben

Békéscsabán született 1863. november 7-én Korosy János és Jankovics Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Korosy Károly.

1873-tól 1877-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től 1881-ig a szarvasi gimnázium diákja volt. Az önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. 1936 végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.

1893-ban megházasodott, Friedenstein Karolint vette feleségül.

Azon személyek közé tartozik, akinek portréját Haan Antal megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.

1938. február 27-én hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)

1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának. 1887-ben Szemián Sámuelt követve jegyző, majd 1897-től főjegyző lett. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1910-ben peres ügybe keveredett, miután Hrabovszky Pál a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként Áchim L. András is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.

Jegyzősége alatt épült a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.

1888-ban, amikor Doboz alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik 1891-ben a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.

Tagja volt a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. 1899-ben az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület 1904. május 1-én országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt 1926-os lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.

Több helyen elnöki tisztséget viselt:

1905-ben a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. 1921-ben a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. 1926-ban a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök