Kerekes György (1903–1982)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Gmari (vitalap | szerkesztései) 2020. május 20., 14:01-kor történt szerkesztése után volt.

festőművész, rajztanár

Tartalomjegyzék

Élete

1903. február 19-én született Zilahon, Romániában. Édesapja, Kerekes Ernő magyar–latin–német szakos tanár, a Wesselényi Gimnázium és Kollégium igazgatója. Ebben az iskolában tanult Ady Endre és maga a festő is.

1919-ben a Székely Hadosztály tagjaként részt vett az 1. világháborúban, a román hadsereg elleni csatában. 1920-ban, a trianoni békeszerződés miatt Budapestre kellett menekülnie. Itt két évig építészetet tanult a műegyetemen, majd átiratkozott a képzőművészeti főiskolára, ahol Rudnay Gyula tanítványa lett és festőművész-rajztanár szakon szerzett diplomát 1931-ben. Ugyanekkor egyéves ösztöndíjat nyert a bécsi Collegium Hungaricumba is.

1941-ben elvette volt tanítványát, Balázs Zsuzsannát. Két gyermekük született, Tünde és Attila.

1944-ben katonai feladatok ellátása után orosz fogságba került, ahonnan dr. Gyöngyösi János külügyminiszter segítségével szabadult.

Sírja a Ligeti temetőben.
1982. szeptember 16-án hunyt el, 79 éves korában.

Munkássága

1932-től a budapesti Szent István Reálgimnáziumban, majd 1933-tól a kaposvári gimnáziumban tanított. 1935-ben Békéscsabán, tanárcsere következtében a Lórántffy Zsuzsanna Leánylíceumban kapott állást. Itt Vasas Mihály helyére kerülve rajztanárként dolgozott. Leginkább ábrázoló geometria órákkal Mokos József szakköri tevékenységét segítette.

1955-ben a líceumból áthelyezték a 7. Számú Általános Iskolába, innen vonult nyugdíjba 1965-ben.

Festészeti munkássága tanári pályafutásával együtt bontakozott ki. A magyar plein-air festészeti irányhoz az 1930-as évek elején csatlakozott. Békéscsabán tagja lett az Auróra Körnek. Aktív szerepet vállalt a csabai művészeti életben: rendszeresen művészeti előadásokat tartott a TIT békéscsabai szervezeténél. Képeit számos tárlaton kiállították. Tájképein, csendéletein és portréin híres csabai tájak, közéleti személyiségek és pillanatképek elevenednek meg, hűen tükrözve a kor jellegzetességeit.

Emlékezete

Kiállításai

Egyéni

Csoportos

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök