Jároli József (helytörténész)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros == Élete == Jároli József '''1947. szeptember 27-én született Orosházán'''. A…”)
a (Kiegészítések, új fotó)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Jaroli Jozsef 2014.jpg|bélyegkép|300px|Jároli József]]
Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''.  
Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''.  
-
A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966|1966-ban]], majd Szegeden, a '''JATE''' Bölcsészettudományi Karán '''magyar‒történelem szakon [[1971|1971-ben]] szerzett középiskolai tanári oklevelet'''. [[1979|1979-ben]] '''Budapesten''', az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''a levéltáros szakot is elvégezte'''.  
+
A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966|1966-ban]]. [[1971]]-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola '''magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd  [[1971|1971-ben]] a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett'''. [[1979|1979-ben]] '''Budapesten''', az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''a levéltáros szakot is elvégezte'''. '''Egyetemi doktorátust''' [[1984]]-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen.
'''[[1974|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.
'''[[1974|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.
11. sor: 12. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a [[Békési Élet]] című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.
+
'''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a ''[[Békési Élet]]'' című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja [[Gyomaendrőd|Gyoma]], [[Szeghalom]] és [[Békés]] térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.
[[1971|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979|1979-től]] [[1994|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.  
[[1971|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979|1979-től]] [[1994|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.  
-
Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az 1990-ben alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.
+
Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az [[1990|1990-ben]] alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.
-
'''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012|2012-től]] a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, [[2014|2014-től]] a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.
+
'''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012]] és [[2019]] között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöki teendőit látta el. [[2014|2014-től]] a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
-
* [[1975]]: Szocialista Kultúráért kitüntetés
+
* Szocialista Kultúráért kitüntetés (1975)
-
* [[2002]]: Bél Mátyás-emlékérem
+
* Bél Mátyás-emlékérem (2002)
 +
* Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata (2020)
== Válogatott könyvei, tanulmányai ==
== Válogatott könyvei, tanulmányai ==
* Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)
* Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)
-
* Külön lenyomat: Szeghalom (szerző, 1979)
+
* Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Szeghalmon (szerző, 1979)
* Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)
* Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)
44. sor: 46. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
+
* „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv Evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
-
* Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám, 2002. augusztus 29. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ beol.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
+
* Kitüntető cím. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2020/22/csabai-merleg-2020-22.pdf Csabai Mérleg, 30. évf. 22. szám (2020. november 19.) 7. p.] (Látogatva: 2021. 09. 30.)
 +
* Tisztújító közgyűlést tartottak a csabai városvédők. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tisztujito-kozgyulest-tartottak-a-csabai-varosvedok-1836736/ Beol.hu] (Látogatva: 2021. 09. 30.)
 +
* Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ Beol.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.)
 +
 
 +
== Külső hivatkozás ==
 +
* A hét embere a fegyelem és az emberség együttesére tett hitet. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/a-het-embere-a-fegyelem-es-az-emberseg-egyuttesere-tett-hitet-242893/ Beol.hu]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
54. sor: 61. sor:
[[Kategória:Pedagógusok]]  
[[Kategória:Pedagógusok]]  
[[Kategória:Néprajzkutatók]]
[[Kategória:Néprajzkutatók]]
 +
[[Kategória:Helytörténészek]]

A lap jelenlegi, 2021. szeptember 30., 10:09-kori változata

helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros

Tartalomjegyzék

Élete

Jároli József

Jároli József 1947. szeptember 27-én született Orosházán.

A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. 1971-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd 1971-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1979-ben Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán a levéltáros szakot is elvégezte. Egyetemi doktorátust 1984-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen.

1974-ben házasságot kötött Csala Erzsébet magyar‒orosz szakos tanárral, egy lányuk és egy fiuk született; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.

1975 óta Békéscsabán él.

Munkássága

Másodéves OTDK-s hallgatóként már Szegeden, a történelem tanszéken elkezdte a kutatómunkát Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. Első, Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó publikációja a Békési Élet című folyóirat 1970/3. számában jelent meg. 1974 óta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében a városi monográfiák számára. Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz. Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.

1971-től két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. 1973-ban a Békés Megyei Levéltárhoz került, ahol 1979-től 1994-ig igazgatóhelyettesként dolgozott, majd a Békési Fióklevéltár vezetője lett. Innen vonult nyugdíjba 2008-ban, de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.

Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, a honismereti bizottság tagja volt. Később az 1990-ben alakult Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt 1991 júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.

Számos társadalmi funkciót is ellát. A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. 2012 és 2019 között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöki teendőit látta el. 2014-től a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.

Díjak, kitüntetések

Válogatott könyvei, tanulmányai

Források

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök