Jároli József (helytörténész)

A BékésWiki wikiből

Jároli József

helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros

Tartalomjegyzék

Élete

Jároli József 1947. szeptember 27-én született Orosházán.

A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. 1971-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd 1971-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1979-ben Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán a levéltáros szakot is elvégezte. Egyetemi doktorátust 1984-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen.

1974-ben házasságot kötött Csala Erzsébet magyar‒orosz szakos tanárral, egy lányuk és egy fiuk született; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.

1975 óta Békéscsabán él.

Munkássága

Másodéves OTDK-s hallgatóként már Szegeden, a történelem tanszéken elkezdte a kutatómunkát Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. Első, Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó publikációja a Békési Élet című folyóirat 1970/3. számában jelent meg. 1974 óta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében a városi monográfiák számára. Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz. Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.

1971-től két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. 1973-ban a Békés Megyei Levéltárhoz került, ahol 1979-től 1994-ig igazgatóhelyettesként dolgozott, majd a Békési Fióklevéltár vezetője lett. Innen vonult nyugdíjba 2008-ban, de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.

Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, a honismereti bizottság tagja volt. Később az 1990-ben alakult Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt 1991 júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.

Számos társadalmi funkciót is ellát. A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. 2012-től a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, 2014-től a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.

Díjak, kitüntetések

Válogatott könyvei, tanulmányai

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök