Haan János (1779–1855)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Gyermekek belső hivatkozása, segédlelkészei hivatali idejének javítása, Milecz Mihály belső hivatkozása, leírások egységesítése)
a (Haan János (1779-1855) lapot átneveztem Haan János (1779–1855) névre: Hosszú kötőjel)
 
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Haan Janos.jpg|bélyegkép|300px|Haan János]]
+
[[Fájl:Haan Janos Bcsevlevtar.jpg|bélyegkép|300px|Haan János]]
'''[[1779]]. [[február 3.|február 3-án]] Abelován (Nógrád megye) született''' Haan János tanító és Boon Mária gyermekeként.  
'''[[1779]]. [[február 3.|február 3-án]] Abelován (Nógrád megye) született''' Haan János tanító és Boon Mária gyermekeként.  
'''Iskolai tanulmányait a reformátusoknál kezdte Losoncon''', majd '''Korponán folytatta'''. Itt rokona Plachy Ferenc városi tanácsnok vette szárnyai alá, aki a fiatal Haant igyekezett áttéríteni a katolikus hitre. Ezt követően '''Csetneken''' Tsisch Tamás, '''majd Rozsnyón''' Farkas András és Keblovszky János vezette hitoktatását. Az algimnázium befejezése után '''a pozsonyi főiskolán filozófiát és teológiát tanult'''. Pénz híján nem állt módjában német egyetemen folytatni tanulmányait, így egy ideig '''nevelő volt Szakáll Jakabnál''' Pest vármegyében. Ezután hazalátogatott Abelovára, ahol '''Petényi Gábor atya száz tallérral támogatta továbbtanulását. [[1805]] tavaszán a wittenbergi egyetemre ment''', ahol iskolatársa volt Döbrentei Gábor. Ezután két évig nevelősködött Pongrácz Ferencnél Jenkén (Ung vármegyében).  
'''Iskolai tanulmányait a reformátusoknál kezdte Losoncon''', majd '''Korponán folytatta'''. Itt rokona Plachy Ferenc városi tanácsnok vette szárnyai alá, aki a fiatal Haant igyekezett áttéríteni a katolikus hitre. Ezt követően '''Csetneken''' Tsisch Tamás, '''majd Rozsnyón''' Farkas András és Keblovszky János vezette hitoktatását. Az algimnázium befejezése után '''a pozsonyi főiskolán filozófiát és teológiát tanult'''. Pénz híján nem állt módjában német egyetemen folytatni tanulmányait, így egy ideig '''nevelő volt Szakáll Jakabnál''' Pest vármegyében. Ezután hazalátogatott Abelovára, ahol '''Petényi Gábor atya száz tallérral támogatta továbbtanulását. [[1805]] tavaszán a wittenbergi egyetemre ment''', ahol iskolatársa volt Döbrentei Gábor. Ezután két évig nevelősködött Pongrácz Ferencnél Jenkén (Ung vármegyében).  
-
'''[[1811]] májusában megnősült,''' Petényi Gábor abelovai lelkész lányát, '''Petényi Mária Juditot vette feleségül. Hét gyermekük született''': Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, [[Haan Lajos (1818-1891)|Lajos August]], Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827-1888)|Gábor Antal]].
+
'''[[1811]] májusában megnősült,''' Petényi Gábor abelovai lelkész lányát, '''Petényi Mária Juditot vette feleségül. Hét gyermekük született''': Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, [[Haan Lajos (1818–1891)|Lajos August]], Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827–1888)|Gábor Antal]].
Híres volt vendégszeretetéről: a Pestre utazók gyakran nála szálltak meg Sámsonházán éjszakára. Szüntelen jókedv és becsületesség jellemezte, aki még a legnagyobb sorscsapásokat is nyugalommal fogadta. '''Fiatal korában szinte semmit nem tudott magyarul, idősebb korára viszont hibátlanul írt, beszélt, szónokolt, sőt énekeket is szerzett''', melyek a békéscsabai kis énekeskönyvben találhatók. Beszédeibe szívesen szőtt históriai példákat és természetből vett hasonlatokat is. Minden egyházi beszédét lejegyezte. Emellett '''latin''' nyelvű verseket is kitűnően fel tudott idézni, '''franciául és németül is olvasott.''' Reformkori könyvtára nagyjából 300 könyvet tartalmazott. Ifjúkorától kezdve nagyon érdekelte a technika: '''készített kocsikat és hajókat. A megye számára fautakat tervezett. Élete nagy álma volt a perpetuum mobile feltalálása.'''  
Híres volt vendégszeretetéről: a Pestre utazók gyakran nála szálltak meg Sámsonházán éjszakára. Szüntelen jókedv és becsületesség jellemezte, aki még a legnagyobb sorscsapásokat is nyugalommal fogadta. '''Fiatal korában szinte semmit nem tudott magyarul, idősebb korára viszont hibátlanul írt, beszélt, szónokolt, sőt énekeket is szerzett''', melyek a békéscsabai kis énekeskönyvben találhatók. Beszédeibe szívesen szőtt históriai példákat és természetből vett hasonlatokat is. Minden egyházi beszédét lejegyezte. Emellett '''latin''' nyelvű verseket is kitűnően fel tudott idézni, '''franciául és németül is olvasott.''' Reformkori könyvtára nagyjából 300 könyvet tartalmazott. Ifjúkorától kezdve nagyon érdekelte a technika: '''készített kocsikat és hajókat. A megye számára fautakat tervezett. Élete nagy álma volt a perpetuum mobile feltalálása.'''  
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el [[1855]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]]'''. A Kastélyi temetőben helyezték végső nyugalomba.
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el [[1855]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]]'''. A Kastélyi temetőben helyezték végső nyugalomra.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
[[Fájl:Haan Janos sirja.jpg|bélyegkép|200px|Haan János sírja]]
+
[[Fájl:Haan Janos sirja.jpg|bélyegkép|300px|Haan János sírja]]
Az egyetem elvégzése után, '''[[1809|1809-ben]] megválasztották lelkésznek a Nógrád megyei Sámsonházára''', ahol a papi teendők mellett ellátta a bírói és szolgabírói feladatokat is. Még ebben az évben a kerület felszólítására elhagyta az egyházat és '''a Napóleon ellen fölkelt nemesi bandériumoknál''' (az evangélikusok részéről) '''lett tábori pap''', ahol kilenc hónapig tevékenykedett. A hadjárat végeztével ismét '''visszatért a sámsonházi egyházba'''.
Az egyetem elvégzése után, '''[[1809|1809-ben]] megválasztották lelkésznek a Nógrád megyei Sámsonházára''', ahol a papi teendők mellett ellátta a bírói és szolgabírói feladatokat is. Még ebben az évben a kerület felszólítására elhagyta az egyházat és '''a Napóleon ellen fölkelt nemesi bandériumoknál''' (az evangélikusok részéről) '''lett tábori pap''', ahol kilenc hónapig tevékenykedett. A hadjárat végeztével ismét '''visszatért a sámsonházi egyházba'''.
-
'''[[1818]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] került Csabára''', miután Boszy Mihályt felfüggesztették. Mellette szolgált Uhrin András ([[1841|1841-ig]]), Broszmann Dániel (1839–1853 között), [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv]] ([[1853|1853-tól]]). Az esperességnél '''különböző hivatalokat töltött be''': volt körlelkész, főjegyző, pénztárnok, alesperes.  
+
'''[[1818]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] került Csabára''', miután Boszy Mihályt felfüggesztették. Mellette szolgált Uhrin András ([[1841|1841-ig]]), Broszmann Dániel (1839–1853 között), [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv]] ([[1853|1853-tól]]). Az esperességnél '''különböző hivatalokat töltött be''': volt körlelkész, főjegyző, pénztárnok, alesperes.  
-
'''Papsága alatt szentelték fel [[1824]]. [[június 29.|június 29-én]] a csabai nagytemplomot'''; '''a helyi magyar iskola is neki köszönheti létét'''. Tessedik Sámuel után ő volt az első, aki '''az egyházi élet nevezetes eseményeit feljegyezte'''. Igyekezett egyháza javát gazdasági szempontból is előmozdítani, így például ő termesztett először Csabán lucernát és dohányt (a dohánytermesztésről könyvet is írt). Vezetésével az egyház pincét és magtárat építtetett, valamint 30 holdas szőlőbirtokot vásárolt. Ő honosította meg Csabán a lycium barbarum nevű sövényt. Szorgalmazta az eperfaültetést is.  
+
'''Papsága alatt szentelték fel [[1824]]. [[június 29.|június 29-én]] a csabai nagytemplomot'''; '''a helyi magyar iskola is neki köszönheti létét'''. [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik Sámuel]] után ő volt az első, aki '''az egyházi élet nevezetes eseményeit feljegyezte'''. Igyekezett egyháza javát gazdasági szempontból is előmozdítani, így például ő termesztett először Csabán lucernát és dohányt (a dohánytermesztésről könyvet is írt). Vezetésével az egyház pincét és magtárat építtetett, valamint 30 holdas szőlőbirtokot vásárolt. Ő honosította meg Csabán a lycium barbarum nevű sövényt. Szorgalmazta az eperfaültetést is.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* '''[[Draskóczi Milecz Mihály, Uhrin András és Haan János emléktáblája|Emléktábla]]''' tiszteleg a békéscsabai nagytemplomot [[1824|1824-ben]] felszentelő három lelkész ([[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]], Uhrin András és Haan János) előtt.
+
* '''[[Draskóczi Milecz Mihály, Uhrin András és Haan János emléktáblája (Békéscsaba)|Emléktábla]]''' tiszteleg a békéscsabai nagytemplomot [[1824|1824-ben]] felszentelő három lelkész ([[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]], Uhrin András és Haan János) előtt.
== Művei ==
== Művei ==
44. sor: 44. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Horváth István, Dr.: Egy élet a szlovák-magyar együttélés szolgálatában : Sámsonházától a Magyart Tudományos Akadémiáig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1991_06/?query=%22haan%20j%C3%A1nos%22&pg=213&layout=s Új Nógrád, 2. évf. 151. szám (1991. június 29.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 10. 02.)
+
* Horváth István: Egy élet a szlovák-magyar együttélés szolgálatában : Sámsonházától a Magyart Tudományos Akadémiáig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1991_06/?query=%22haan%20j%C3%A1nos%22&pg=213&layout=s Új Nógrád, 2. évf. 151. szám (1991. június 29.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 10. 02.)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2021. február 24., 19:18-kori változata

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Haan János

1779. február 3-án Abelován (Nógrád megye) született Haan János tanító és Boon Mária gyermekeként.

Iskolai tanulmányait a reformátusoknál kezdte Losoncon, majd Korponán folytatta. Itt rokona Plachy Ferenc városi tanácsnok vette szárnyai alá, aki a fiatal Haant igyekezett áttéríteni a katolikus hitre. Ezt követően Csetneken Tsisch Tamás, majd Rozsnyón Farkas András és Keblovszky János vezette hitoktatását. Az algimnázium befejezése után a pozsonyi főiskolán filozófiát és teológiát tanult. Pénz híján nem állt módjában német egyetemen folytatni tanulmányait, így egy ideig nevelő volt Szakáll Jakabnál Pest vármegyében. Ezután hazalátogatott Abelovára, ahol Petényi Gábor atya száz tallérral támogatta továbbtanulását. 1805 tavaszán a wittenbergi egyetemre ment, ahol iskolatársa volt Döbrentei Gábor. Ezután két évig nevelősködött Pongrácz Ferencnél Jenkén (Ung vármegyében).

1811 májusában megnősült, Petényi Gábor abelovai lelkész lányát, Petényi Mária Juditot vette feleségül. Hét gyermekük született: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Lajos August, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.

Híres volt vendégszeretetéről: a Pestre utazók gyakran nála szálltak meg Sámsonházán éjszakára. Szüntelen jókedv és becsületesség jellemezte, aki még a legnagyobb sorscsapásokat is nyugalommal fogadta. Fiatal korában szinte semmit nem tudott magyarul, idősebb korára viszont hibátlanul írt, beszélt, szónokolt, sőt énekeket is szerzett, melyek a békéscsabai kis énekeskönyvben találhatók. Beszédeibe szívesen szőtt históriai példákat és természetből vett hasonlatokat is. Minden egyházi beszédét lejegyezte. Emellett latin nyelvű verseket is kitűnően fel tudott idézni, franciául és németül is olvasott. Reformkori könyvtára nagyjából 300 könyvet tartalmazott. Ifjúkorától kezdve nagyon érdekelte a technika: készített kocsikat és hajókat. A megye számára fautakat tervezett. Élete nagy álma volt a perpetuum mobile feltalálása.

Békéscsabán hunyt el 1855. szeptember 12-én. A Kastélyi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Haan János sírja

Az egyetem elvégzése után, 1809-ben megválasztották lelkésznek a Nógrád megyei Sámsonházára, ahol a papi teendők mellett ellátta a bírói és szolgabírói feladatokat is. Még ebben az évben a kerület felszólítására elhagyta az egyházat és a Napóleon ellen fölkelt nemesi bandériumoknál (az evangélikusok részéről) lett tábori pap, ahol kilenc hónapig tevékenykedett. A hadjárat végeztével ismét visszatért a sámsonházi egyházba.

1818. szeptember 12-én került Csabára, miután Boszy Mihályt felfüggesztették. Mellette szolgált Uhrin András (1841-ig), Broszmann Dániel (1839–1853 között), Szeberényi Gusztáv (1853-tól). Az esperességnél különböző hivatalokat töltött be: volt körlelkész, főjegyző, pénztárnok, alesperes.

Papsága alatt szentelték fel 1824. június 29-én a csabai nagytemplomot; a helyi magyar iskola is neki köszönheti létét. Tessedik Sámuel után ő volt az első, aki az egyházi élet nevezetes eseményeit feljegyezte. Igyekezett egyháza javát gazdasági szempontból is előmozdítani, így például ő termesztett először Csabán lucernát és dohányt (a dohánytermesztésről könyvet is írt). Vezetésével az egyház pincét és magtárat építtetett, valamint 30 holdas szőlőbirtokot vásárolt. Ő honosította meg Csabán a lycium barbarum nevű sövényt. Szorgalmazta az eperfaültetést is.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök