Gyöngyösi János (1893–1951)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Források: abc sorrend)
(Nyelvi ellenőrzés)
7. sor: 7. sor:
'''Középiskoláit Aradon és [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte.''' Diákéveiben óraadóként és műfordítóként (különösen Anatole France fordításokkal) jutott pénzhez.  
'''Középiskoláit Aradon és [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte.''' Diákéveiben óraadóként és műfordítóként (különösen Anatole France fordításokkal) jutott pénzhez.  
-
Tartalékos tisztként '''harcolt az 1. világháborúban''', rászolgált a III. osztályú Katonai Érdemkeresztre, a Bronz Katonai Érdemrendre és a Sebesülési Éremre. Megjárta az olasz hadifogságot is, '''[[1919]] szeptemberében került vissza Békéscsabára''', ahol francia, valamint német '''írókat fordított''' a [[Tevan Könyvkiadó]] részére. A katonai szolgálat miatt '''[[1920|1920-ban]] szerezte meg a magyar-latin szakos tanári oklevelét''', majd '''doktori végzettséget szerzett''' esztétikából.  
+
Tartalékos tisztként '''harcolt az 1. világháborúban''', rászolgált a III. osztályú Katonai Érdemkeresztre, a Bronz Katonai Érdemrendre és a Sebesülési Éremre. Megjárta az olasz hadifogságot is, '''[[1919]] szeptemberében került vissza Békéscsabára''', ahol francia, valamint német '''írókat fordított''' a [[Tevan Könyvkiadó]] részére. A katonai szolgálat miatt '''[[1920|1920-ban]] szerezte meg a magyar–latin szakos tanári oklevelét''', majd '''doktori végzettséget szerzett''' esztétikából.  
'''Kétszer házasodott''' meg, második feleségét, Andó Erzsébetet [[1938]]. [[október 22.|október 22-én]] vette el.  
'''Kétszer házasodott''' meg, második feleségét, Andó Erzsébetet [[1938]]. [[október 22.|október 22-én]] vette el.  
14. sor: 14. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
[[1920|1920-tól]] [[1921|1921-ig]] volt '''az Est című lap újságírója Budapesten'''. [[1921|1921-től]] '''Békéscsabán a liberális [[Békésmegyei Közlöny]]''' című napilap '''felelős-, majd főszerkesztője''' lett. Ugyanebben az évben '''könyv-, papír-és zenemű-kereskedést nyitott''' [[Gruber Dezső]] nyomdásszal  a Kulpin Jakab divatáruház mellett a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]] 16. szám alatt. Kereskedőként '''bekerült a békéscsabai Kereskedelmi Csarnokba''', melynél főtitkári feladatokat látott el. Békéscsabán emellett '''tagja volt a város képviselő-testületének, a Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az [[Auróra Kör]] irodalmi szakosztályának is vezetője volt''', aminek estjein maga is fellépett. Mindezek mellett a városi tulajdonban levő '''Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatósági tagja''' is volt.
+
[[1920|1920-tól]] [[1921|1921-ig]] volt '''az Est című lap újságírója Budapesten'''. [[1921|1921-től]] '''Békéscsabán a liberális [[Békésmegyei Közlöny]]''' című napilap '''felelős-, majd főszerkesztője''' lett. Ugyanebben az évben '''könyv-, papír-és zenemű-kereskedést nyitott''' [[Gruber Dezső]] nyomdásszal  a Kulpin Jakab divatáruház mellett a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]] 16. szám alatt. Kereskedőként '''bekerült a békéscsabai Kereskedelmi Csarnokba''', melynél főtitkári feladatokat látott el. '''Tagja volt a város képviselő-testületének, a Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az [[Auróra Kör]] irodalmi szakosztályának is vezetője volt''', aminek estjein maga is fellépett. Mindezek mellett a városi tulajdonban levő '''Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatósági tagja''' is volt.
-
'''A 30-as években kezd el a politikával foglalkozni:''' [[1930|1930-ban]] megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. [[1931|1931-ben]] belépett az akkor megalakuló Független Kisgazdapártba; [[1939|1939-től]] tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az '''[[1935|1935-ben]] elindította és szerkesztette az [[Békéscsabai Népújság|Alföldi Népújság]]''' című demokratikus koalíciós ellenzéki '''lapot'''. Gyöngyösi bátor és tényekkel alátámasztott cikkeit számos sajtóper követett. Az Alföldi Népújság [[1938|1938-ban]] '''betiltásra került''', de a szovjet csapatok hazánkba érkezése után, '''[[1944]] októberében újraindította'''. Az [[október 11.|október 11-én]] megjelenő újság csupán egyoldalas volt, Gyöngyösi „Nyílt levél Malinovszky tábornagy Úrhoz!” című írását tartalmazta magyar, francia és szlovák nyelven. A szovjetek Gyöngyösit és dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi tanárt '''felkérték az Uj Szó című folyóirat szerkesztésére'''. '''A 2. Ukrán Front vezetése megkérte''' Gyöngyösit, hogy '''segítse az Arcvonal Politikai Osztálya''' című tájékoztató magyar nyelvű '''lap létrehozását''', aki miután elvállalta, katonai vezetőkkel kommunikálhatott.
+
'''A '30-as években kezdett a politikával foglalkozni:''' [[1930|1930-ban]] megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. [[1931|1931-ben]] belépett az akkor megalakuló Független Kisgazdapártba; [[1939|1939-től]] tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. '''[[1935|1935-ben]] elindította és szerkesztette az [[Békéscsabai Népújság|Alföldi Népújság]]''' című demokratikus koalíciós ellenzéki '''lapot'''. Gyöngyösi bátor és tényekkel alátámasztott cikkeit számos sajtóper követte. Az Alföldi Népújság [[1938|1938-ban]] '''betiltásra került''', de a szovjet csapatok hazánkba érkezése után, '''[[1944]] októberében újraindította'''. Az [[október 11.|október 11-én]] megjelenő újság csupán egyoldalas volt, Gyöngyösi „Nyílt levél Malinovszky tábornagy Úrhoz!” című írását tartalmazta magyar, francia és szlovák nyelven. A szovjetek Gyöngyösit és dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi tanárt '''felkérték az Uj Szó című folyóirat szerkesztésére'''. '''A 2. Ukrán Front vezetése megkérte''' Gyöngyösit, hogy '''segítse az Arcvonal Politikai Osztálya''' című tájékoztató magyar nyelvű '''lap létrehozását''', aki miután elvállalta, katonai vezetőkkel kommunikálhatott.
-
[[1944]]. [[október 6.|október 6-a]] után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. '''Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és a Nagy Ferenc-kormány külügyminisztere volt [[1944]]. [[december 22.|december 22-től]] [[1947]]. [[május 31.|május 31-ig]].''' Külügyminiszterként [[1945]]. [[január 20.|január 20-án]] '''Moszkvában''', mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, '''aláírta a fegyverszüneti szerződést'''.  
+
[[1944]]. [[október 6.|október 6-a]] után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. '''[[1944]]. [[december 22.|december 22-től]] [[1947]] az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és a Nagy Ferenc-kormány külügyminisztere volt. [[május 31.|május 31-ig]].''' Külügyminiszterként [[1945]]. [[január 20.|január 20-án]] '''Moszkvában''', mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, '''aláírta a fegyverszüneti szerződést'''.  
-
[[1945]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] bekerült a Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságába. A [[november 4.|november 4-ei]] választásokon mandátumot szerzett a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei jelöltként.
+
[[1945]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] bekerült a Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságába. A [[november 4.|november 4-ei]] választásokon mandátumot szerzett Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei jelöltként.
-
Az [[1946]]. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezette. '''[[1946]]. [[február 27.|február 27-én]] aláírta a magyar-szlovák lakosságcseréről szóló egyezményt'''. [[1947]]. [[február 10.|február 10-én]] Magyarországot képviselve '''aláírta a párizsi békeszerződést'''.  
+
Az [[1946]]. évi párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezette. '''[[1946]]. [[február 27.|február 27-én]] aláírta a magyar-szlovák lakosságcseréről szóló egyezményt'''. [[1947]]. [[február 10.|február 10-én]] Magyarországot képviselve '''aláírta a párizsi békeszerződést'''.  
-
[[1947]]. [[április 23.|április 23-tól]] a Dunavölgyi Agrártudományi Bizottság, [[augusztus 12.|augusztus 12-től]] a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. [[1947]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-étől]] a FKgP főtitkára, [[1948]] januárjától tagja lett a Nemzeti Bank Főtanácsának, [[1948]] júliusától a párt Gazdaságpolitikai Tanácsának elnöki pozícióját töltötte be.
+
[[1947]]. [[április 23.|április 23-tól]] a Dunavölgyi Agrártudományi Bizottság, [[augusztus 12.|augusztus 12-től]] a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. [[1947]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-től]] a FKgP főtitkára lett, [[1948]] júliusától a párt Gazdaságpolitikai Tanácsának elnöki pozícióját töltötte be. [[1948]] januárjától a Nemzeti Bank Főtanácsának tagjává választották.
== Emlékezete: ==
== Emlékezete: ==

A lap 2018. október 16., 13:54-kori változata

könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter

Tartalomjegyzék

Élete

Gyöngyösi János

Gyöngyösi János Rokyca-n (ma Rokycany, Csehország) született 1893. május 3-án. Apja, Heller Ferenc állami tisztviselő, anyja, Szányi Etelka háztartásvezető volt. Szüleit 6 esztendős korában elvesztette; neveltetéséről nagybátyja, a csabai zenetanár, Gyöngyösi Gusztáv gondoskodott, akinek a vezetéknevét felvette.

Középiskoláit Aradon és Békéscsabán, az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. Diákéveiben óraadóként és műfordítóként (különösen Anatole France fordításokkal) jutott pénzhez.

Tartalékos tisztként harcolt az 1. világháborúban, rászolgált a III. osztályú Katonai Érdemkeresztre, a Bronz Katonai Érdemrendre és a Sebesülési Éremre. Megjárta az olasz hadifogságot is, 1919 szeptemberében került vissza Békéscsabára, ahol francia, valamint német írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. A katonai szolgálat miatt 1920-ban szerezte meg a magyar–latin szakos tanári oklevelét, majd doktori végzettséget szerzett esztétikából.

Kétszer házasodott meg, második feleségét, Andó Erzsébetet 1938. október 22-én vette el.

Budapesten halt meg gyomorvérzésben 1951. október 29-én.

Munkássága

1920-tól 1921-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten. 1921-től Békéscsabán a liberális Békésmegyei Közlöny című napilap felelős-, majd főszerkesztője lett. Ugyanebben az évben könyv-, papír-és zenemű-kereskedést nyitott Gruber Dezső nyomdásszal a Kulpin Jakab divatáruház mellett a Szent István tér 16. szám alatt. Kereskedőként bekerült a békéscsabai Kereskedelmi Csarnokba, melynél főtitkári feladatokat látott el. Tagja volt a város képviselő-testületének, a Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az Auróra Kör irodalmi szakosztályának is vezetője volt, aminek estjein maga is fellépett. Mindezek mellett a városi tulajdonban levő Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatósági tagja is volt.

A '30-as években kezdett a politikával foglalkozni: 1930-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. 1931-ben belépett az akkor megalakuló Független Kisgazdapártba; 1939-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. 1935-ben elindította és szerkesztette az Alföldi Népújság című demokratikus koalíciós ellenzéki lapot. Gyöngyösi bátor és tényekkel alátámasztott cikkeit számos sajtóper követte. Az Alföldi Népújság 1938-ban betiltásra került, de a szovjet csapatok hazánkba érkezése után, 1944 októberében újraindította. Az október 11-én megjelenő újság csupán egyoldalas volt, Gyöngyösi „Nyílt levél Malinovszky tábornagy Úrhoz!” című írását tartalmazta magyar, francia és szlovák nyelven. A szovjetek Gyöngyösit és dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi tanárt felkérték az Uj Szó című folyóirat szerkesztésére. A 2. Ukrán Front vezetése megkérte Gyöngyösit, hogy segítse az Arcvonal Politikai Osztálya című tájékoztató magyar nyelvű lap létrehozását, aki miután elvállalta, katonai vezetőkkel kommunikálhatott.

1944. október 6-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. 1944. december 22-től 1947 az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és a Nagy Ferenc-kormány külügyminisztere volt. május 31-ig. Külügyminiszterként 1945. január 20-án Moszkvában, mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, aláírta a fegyverszüneti szerződést.

1945. augusztus 20-án bekerült a Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságába. A november 4-ei választásokon mandátumot szerzett Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei jelöltként.

Az 1946. évi párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezette. 1946. február 27-én aláírta a magyar-szlovák lakosságcseréről szóló egyezményt. 1947. február 10-én Magyarországot képviselve aláírta a párizsi békeszerződést.

1947. április 23-tól a Dunavölgyi Agrártudományi Bizottság, augusztus 12-től a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. 1947. szeptember 12-től a FKgP főtitkára lett, 1948 júliusától a párt Gazdaságpolitikai Tanácsának elnöki pozícióját töltötte be. 1948 januárjától a Nemzeti Bank Főtanácsának tagjává választották.

Emlékezete:

Díjak, kitüntetések

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök