Geszt

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+ Képgaléria létrehozása)
 
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.
Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.
-
Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5139 hektár.
+
[[Fájl:Geszt cimer.png|bélyegkép|150px|Geszt címere]]Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5 139 hektár.
== Története ==
== Története ==
-
Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös-Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.
+
[[Fájl:AranyJanos Geszt VasarnapiUjsag 1887.jpg|bélyegkép|300px|Arany János lakása (Mészöly Géza festménye)]]
 +
Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.
'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.
'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.
18. sor: 19. sor:
'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át.
'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át.
-
Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19-20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]].
+
Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19–20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]].
Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.
Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.
49. sor: 50. sor:
=== Rendezvények ===
=== Rendezvények ===
*Őszi vásár Geszten
*Őszi vásár Geszten
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Arany Janos emlekhaz.JPG|Arany János Emlékház
 +
Fájl:Arany Janos emlekmu Geszt.jpg|Arany János-emlékmű
 +
Fájl:Geszt altalanos iskola 1.jpg|Geszti Arany János Általános Iskola
 +
Fájl:Tisza kripta Geszt.JPG|A Tisza család kriptája
 +
</Gallery>
== Források ==
== Források ==
60. sor: 69. sor:
*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
*Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
 +
*[https://www.facebook.com/Brandt-Kriszti%C3%A1n-Geszt-K%C3%B6zs%C3%A9g-Polg%C3%A1rmestere-103767914517924/ Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere facebook oldala]
 +
*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]
 +
 +
[[Kategória:Települések]]
 +
[[Kategória:Geszt]]

A lap jelenlegi, 2020. december 14., 15:50-kori változata

Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. 1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott. Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Geszt címere
Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5 139 hektár.

Tartalomjegyzék

Története

Arany János lakása (Mészöly Géza festménye)

Geszt már a neolitikumban lakott terület volt, erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

Először 1213-ban a Váradi Regestrumban említették, amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: 1220-ban Guezt, 1458-ban Gezth, 1475-ben Eghazasgezth, Kysgezth, 1485 körül pedig Naggezth.

A vegyesházi királyok idején valószínűleg adománybirtokként szolgált, kézről-kézre járt az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően. A 16. század első felében a reformáció itt is kifejtette hatását, a település lakói protestáns hitre tértek, majd használatba vették a régi katolikus templomot. 1770-ben ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. 1759-ben végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. 1761-től, hivatalosan pedig 1766-tól a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten. 1772-ben épült fel a Tisza kastély.

1851-ben érkezett a birtokra Arany János, hogy a 13 éves Tisza Domokos nevelője legyen. 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, melegebb időben mégis a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított Arany János Emlékmúzeummal 1971-ben adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19–20. században, Tisza Kálmánt, majd fiát, Tisza Istvánt.

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

Gazdaság

1850-ben 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.

A felszabadulást követően 1945-ben a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet. Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. 1949-ben földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak. A gazdasági fejlődés viszont már a Rákosi-korszak idején megtorpant, a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart. Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

Kultúra

A kultúra területén is fejlődést hozott az 1944-es felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest 1955-ben már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. 1957-ben 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A Tisza kastélyban 1954-től kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt. 1946-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

2020-ban Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a Tisza kastély felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Geszt
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök