Gerla

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→Térképek, birtokvázlatok: helyesírási hiba javítása + kiegészítés)
a (Belső hivatkozások javítása)
 
(29 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
A [[Békéscsaba]] belvárostól 8 km-re fekvő városrészt a [[Békéscsaba|Békéscsabát]] és [[Doboz]]t összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen. A 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal közelíthető meg.  
+
'''A [[Békéscsaba]] belvárosától 8 km-re fekvő városrész'''t a [[Békéscsaba|Békéscsabát]] és [[Doboz]]t összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba–Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető.  
Szomszédos települések: [[Doboz]], [[Békés]], [[Gyula]].
Szomszédos települések: [[Doboz]], [[Békés]], [[Gyula]].
-
A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket a régi Gerla köré, a Körösök gyakori áradása miatt épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.
+
A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.
-
Gerlától 1-1,5 km-re fekszik [[Póstelek]] - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Weinckheim birtok - ahová Gerláról a sárga túrista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.
+
Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi–Weinckheim birtok''' – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.
 +
 
 +
'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő (Gerla)|Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.
== Adatok ==
== Adatok ==
15. sor: 17. sor:
== Története ==
== Története ==
-
[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XVI század'''ban az '''Ábrahámffy család''' birtoka volt. A család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Soldos István'''nak, '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf '''Wenkcheim Károly''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott.
+
=== Ó-Gerla ===
 +
 
 +
A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''14–16. század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő (Gerla)|Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.
 +
 
 +
=== A mai Gerla ===
 +
 
 +
[[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település a 18. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A '''[[Wenckheim-kastély (Gerla)|gerlai kastély]]t és magtárat''' [[1854]]–[[1862]] között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. [[1874]]-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. [[1888]] tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. [[1889]]-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)|védgát]]at építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811–1891)|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847–1924)|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A 20. század első felében a gerlai uradalmat '''[[lórévasút]]''' (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a '''[[Póstelek|Pósteleki uradalom]]'''mal, s azon keresztül más településsekkel is.  
-
A II. világháború után a kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A megmaradt kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával.
+
A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. '''Gerlát [[1958]]. [[Január 1.|január 1]]-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága [[1984]]. [[Január 1.|január 1]]-jén megszűnt''', mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''[[1998]]. [[szeptember 1.]]''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát [[2011]]-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az [[1910]]-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.
== Lásd még ==
== Lásd még ==
23. sor: 31. sor:
[[:Kategória:Gerla|Gerlai vonatkozású szócikkek]]
[[:Kategória:Gerla|Gerlai vonatkozású szócikkek]]
-
== Forrás ==
+
== Források ==
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p.]
+
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923]
+
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949] (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
-
* Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.
+
* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]], [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
-
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960
+
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923]
 +
* Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
 +
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p] (1901. augusztus 25.)
+
* A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4279&secID=8057 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]
+
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p.]
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011]
-
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
+
* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
-
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznositási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
+
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=2825&secID=6603 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
+
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.
-
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p.
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=2825 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011)
-
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
+
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.
+
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.
-
* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.
+
* Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In: Ország Világ, 21. évf. 51. sz. (1977) 16–17. p.
-
* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.
+
* Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In: Magyar Hírlap, 15. évf. 9. sz. (1982. január 12.) melléklet, 2–3. p.
-
* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p.
+
* Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In: Méhészet, 22. évf. 7. sz. (1974) 130. p.
-
* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.
+
* Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 145. sz. (2005. június 23.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p.
+
* Méri István: A nadabi kályhacsempék. In: Archaeológiai Értesítő, 84. évf. (1957) 187–206. p.
-
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008.
+
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4280&secID=8058 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
+
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p.
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
-
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1966. (szakdolgozat)  
+
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Elektronikus változat]  
+
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)  
-
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
+
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=667 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
-
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.
+
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.
-
* Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.
+
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.
-
*[http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=278&secID=4293 Vincze Andrea: A szlovák nemzetiség hagyományos ételei a Körös-Maros régióban. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]
+
* Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In: Orvosi Hetilap, 112. évf. 10. sz. (1971. március 7.) 567–569. p.
== Térképek, birtokvázlatok ==
== Térképek, birtokvázlatok ==
-
* Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. Lelőhely: ?
+
* Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. (Lelőhely: ?)
* [http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html Gerla. II. Katonai felmérés térképe.] In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
* [http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html Gerla. II. Katonai felmérés térképe.] In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
-
* Gerla. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal
+
* Gerla. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal)
-
* Gerla. Kataszteri térkép. 178? (II. József-féle kataszteri felmérés) Lelőhely: ?
+
* Gerla. Kataszteri térkép. 178? (II. József-féle kataszteri felmérés) (Lelőhely: ?)
-
* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.701496,21.186104&spn=0.015834,0.027595&sll=46.683558,21.099736&sspn=0.00792,0.013797&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=m&z=15 Gerla. Térkép. In: Google.]
+
* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.701496,21.186104&spn=0.015834,0.027595&sll=46.683558,21.099736&sspn=0.00792,0.013797&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=m&z=15 Gerla. Térkép. In: Google]
-
* Gerla-Póstelek nagyközség Békés megyében 1884. Kataszteri térkép. [online] In.: MOL térkép adatbázis. Megjegyzés: A [http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a101205htm?v=pdf&a=start MOL térkép adatbázisában] a Tárgy mezőben a Gerla kifejezésre kell rákerestetni.
+
* Gerla-Póstelek nagyközség Békés megyében 1884. Kataszteri térkép [online]. In: MOL térkép adatbázis. Megjegyzés: A [http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a101205htm?v=pdf&a=start MOL térkép adatbázisában] a Tárgy mezőben a Gerla kifejezésre kell rákerestetni.
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (honlap)
+
* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (archív honlap)
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=364&secID=4144 Békéscsaba, Gerla, Magtár] (fotó, 2003)
+
* [http://iskolagerla.hu/Gerla/index.htm Gerla] (Gerla története a gerlai iskola website-ján, látogatva: 2016. 07. 26.)
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=367&secID=4147 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a bejáratról, 2003)
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=364 Békéscsaba, Gerla, Magtár] (fotó, 2003, látogatva: 2016. 07. 26)
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=368&secID=4148 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a belső udvarról, 2004)
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=367 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a bejáratról, 2003, látogatva: 2016. 07. 26.)
-
* [http://www.korosvolan.hu/files/mrend/bcs_helyi_20_menetrend.pdf Helyi menetrend] (20-as járat)
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=368 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a belső udvarról, 2004, látogatva: 2016. 07. 26.)
-
* [http://www.korosvolan.hu/files/mrend/bcs_helykozi_menetrend.pdf Helyközi menetrend] (Békéscsaba-Doboz)
+
[[Kategória:Települések]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Települések]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2021. április 1., 13:17-kori változata

A Békéscsaba belvárosától 8 km-re fekvő városrészt a Békéscsabát és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba–Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető.

Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Széchenyi–Weinckheim birtok – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az Ó-gerlai Kovácsi erdőben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

Tartalomjegyzék

Adatok

Története

Ó-Gerla

A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a 14–16. században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az Ó-gerlai Kovácsi erdőben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.

A mai Gerla

Az iskola épülete (2003)
A település a 18. században Wenckheim József Ágoston Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854–1862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888 tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré védgátat építettek. Az uradalmat Károly fia, Géza mintagazdasággá fejlesztette. A 20. század első felében a gerlai uradalmat lórévasút (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a Pósteleki uradalommal, s azon keresztül más településsekkel is.

A II. világháború után az egykori uradalom és park nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Lásd még

Gerlai vonatkozású szócikkek

Források

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gerla”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök