Fekete Pál (1928–2022)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kép feltöltése)
a (+ kategória)
1. sor: 1. sor:
 +
a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke
 +
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Fekete Pal BMK 2016.jpg|bélyegkép|300px|Fekete Pál (2016)]]
[[Fájl:Fekete Pal BMK 2016.jpg|bélyegkép|300px|Fekete Pál (2016)]]
10. sor: 12. sor:
== A forradalom és a megtorlás ==
== A forradalom és a megtorlás ==
-
Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] kitörése után Fekete Pált spontánul '''megválasztották a békéscsabai, majd a Békés megyei forradalmi bizottság vezetőjének'''. Nyíltsága, lelkesedése, konszenzusteremtő humanizmusa közismert volt. Négyszer tárgyalt az orosz parancsnokkal, ezzel '''sikerült megmenteni Békéscsabát a szétlövetéstől [[1956]]. [[november 4.|november 4-én]]'''. A megtorlás során, [[1957]]. [[február 16.|február 16-án]] letartóztatták. Először '''halálra ítélték''', majd '''az ítéletet''' [[1957]]. [[december 11.|december 11-én]] '''életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták'''. Békéscsabán a Munkácsy utcai ávósbörtönben, valamint Szegeden, Márianosztrán, Vácott, [[Gyula|Gyulán]], Jászberényben és Sopronkőhidán raboskodott. Három évet magánzárkában töltött. Végül hét év után, '''[[1963]]. [[március 26.|március 26-án]] amnesztiával szabadult'''.
+
Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] kitörése után Fekete Pált spontánul '''megválasztották a békéscsabai, majd a Békés Megyei Forradalmi Bizottság vezetőjének'''. Nyíltsága, lelkesedése, konszenzusteremtő humanizmusa közismert volt. Négyszer tárgyalt az orosz parancsnokkal, ezzel '''sikerült megmenteni Békéscsabát a szétlövetéstől [[1956]]. [[november 4.|november 4-én]]'''. A megtorlás során, [[1957]]. [[február 16.|február 16-án]] letartóztatták. Először '''halálra ítélték''', majd '''az ítéletet''' [[1957]]. [[december 11.|december 11-én]] '''életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták'''. Békéscsabán a Munkácsy utcai ávósbörtönben, valamint Szegeden, Márianosztrán, Vácott, [[Gyula|Gyulán]], Jászberényben és Sopronkőhidán raboskodott. Három évet magánzárkában töltött. Végül hét év után, '''[[1963]]. [[március 26.|március 26-án]] amnesztiával szabadult'''.
Már a szabadulása napján megpróbálták beszervezni. Miután határozottan elutasította a becstelen szerepet, '''kitiltották Békéscsabáról és Békés megye területéről'''. '''A tanári pályáról örökre eltiltották''', fizikai munkából tartotta fenn családját és önmagát. Még az 1980-as években is megfigyelték, mozgását korlátozták. A felesége végig kitartott mellette, együtt élték át a megpróbáltatásokat, a nélkülözést és az állandó megfigyelés lélekemésztő éveit. [[1988|1988-ban]] '''segédmunkásként ment nyugdíjba'''.
Már a szabadulása napján megpróbálták beszervezni. Miután határozottan elutasította a becstelen szerepet, '''kitiltották Békéscsabáról és Békés megye területéről'''. '''A tanári pályáról örökre eltiltották''', fizikai munkából tartotta fenn családját és önmagát. Még az 1980-as években is megfigyelték, mozgását korlátozták. A felesége végig kitartott mellette, együtt élték át a megpróbáltatásokat, a nélkülözést és az állandó megfigyelés lélekemésztő éveit. [[1988|1988-ban]] '''segédmunkásként ment nyugdíjba'''.
84. sor: 86. sor:
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
 +
[[Kategória:Helytörténészek]]
[[Kategória:1956]]
[[Kategória:1956]]

A lap 2020. október 16., 16:00-kori változata

a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke

Tartalomjegyzék

Élete

Fekete Pál (2016)

Fekete Pál 1928. június 19-én született Sárospatakon. Édesapja Fekete István, világot járó, sok nyelvet beszélő ember volt, édesanyja Kozma Ilona négy gyermek neveléséről gondoskodott.

Fekete Pál a sárospataki Református Főiskola Líceumában érettségizett, majd ugyanitt, a Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett. Tizennégy évesen már szabadon olvasott németül és oroszul, később latinul és franciául is megtanult. Sorkatonai szolgálatát követően Szegedre került az egyetemre, ahol kitüntetéses történelem‒orosz szakos tanári diplomát szerzett.

1952-ben tanárként helyezkedett el Békéscsabán. Négy évig taníthatott az 1. Számú Általános Iskolában és Rózsa Ferenc Gimnáziumban. A tanítás mellett a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat (TIT) munkatársaként történelmi előadásokkal járta egész Békés megyét.

1953-ban kötött házasságot Kovács Ágnes tanítónővel. Két gyermekük született: dr. Fekete Ágnes (1956) orvos és Fekete Mártha (1957) tanár.

A forradalom és a megtorlás

Az 1956-os forradalom kitörése után Fekete Pált spontánul megválasztották a békéscsabai, majd a Békés Megyei Forradalmi Bizottság vezetőjének. Nyíltsága, lelkesedése, konszenzusteremtő humanizmusa közismert volt. Négyszer tárgyalt az orosz parancsnokkal, ezzel sikerült megmenteni Békéscsabát a szétlövetéstől 1956. november 4-én. A megtorlás során, 1957. február 16-án letartóztatták. Először halálra ítélték, majd az ítéletet 1957. december 11-én életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Békéscsabán a Munkácsy utcai ávósbörtönben, valamint Szegeden, Márianosztrán, Vácott, Gyulán, Jászberényben és Sopronkőhidán raboskodott. Három évet magánzárkában töltött. Végül hét év után, 1963. március 26-án amnesztiával szabadult.

Már a szabadulása napján megpróbálták beszervezni. Miután határozottan elutasította a becstelen szerepet, kitiltották Békéscsabáról és Békés megye területéről. A tanári pályáról örökre eltiltották, fizikai munkából tartotta fenn családját és önmagát. Még az 1980-as években is megfigyelték, mozgását korlátozták. A felesége végig kitartott mellette, együtt élték át a megpróbáltatásokat, a nélkülözést és az állandó megfigyelés lélekemésztő éveit. 1988-ban segédmunkásként ment nyugdíjba.

A rendszerváltozás után végre szabad ember lehetett. Rehabilitálták, számos kitüntetésben és elismerésben részesült. 1990 óta aktívan kutatja a múltat, alkot, tanít, fordít, és amennyire az egészsége engedi, néha előadásokat is tart. 1956 eseményeit, személyes élményeit több könyvben (Az utolsó szó jogán, Cseppek a tengerből, Sátánok éjszakája) megörökítette. Legújabb, a Magyar mártírok 1956 ‒ Csak a szél sír felettük címet viselő könyvét a kommunista diktatúrák áldozatainak napján, 2019. február 25-én mutatták be Békéscsabán, a városháza dísztermében.

Békéscsaba Díszpolgára

1992. március 12-én Békéscsaba közgyűlése rendkívüli ünnepi ülésén Békéscsaba díszpolgárává avatta Fekete Pált. Az ülés vendégei voltak Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, valamint a forradalom utáni büntetőper még életben lévő elítéltjei, Fekete Pál sorstársai. Az oklevélen a következő áll: „Mi, Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, a város polgárainak akaratával egyezően, 1992. március 12-i ünnepi ülésünkön Fekete Pált, az 1956-os Megyei Forradalmi Tanács elnökét egyhangúlag Békéscsaba város díszpolgárává avattuk. A képviselő-testület ezzel az önmagát is megtisztelő elhatározásával fejet hajt az emberi méltóság, az igazság melletti kiállás, a hajlíthatatlanság és a szabadság utáni örök vágy előtt. A legkevesebb, de a legtöbb is, amivel önkormányzatunk kifejezheti háláját és elismerését a város történetét formáló személyiség iránt az, hogy 1940 után elsőként Fekete Pálnak adományozza a Békéscsaba Díszpolgára címet."

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök