Féja Géza (1900–1978)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Nyelvi ellenőrzés)
(Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Feja szalatnyay jozsef.jpg|bélyegkép|Szalatnyay József: Féja Géza]]
[[Fájl:Feja szalatnyay jozsef.jpg|bélyegkép|Szalatnyay József: Féja Géza]]
'''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.'''  
'''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.'''  
-
Édesapja korán meghalt. Négy gyermek maradt utána árván, köztük Géza – a legidősebb –, aki tíz éves volt ekkor. A család egy évvel a születése után egy felvidéki város, '''Léva''' lakója lett. Féja itt töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot. '''Az iskolai szünidőket mindig parasztok mellett töltötte, megismerte életkörülményeiket, érzéseiket, gondjaikat.''' Ez az élmény döntötte el írói sorsát. [[1920]]-tól a '''Budapesti Tudományegyetem''' Bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.
 
-
[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A 20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.
+
Édesapja korán meghalt. Négy gyermek maradt utána árván, köztük Géza – a legidősebb –, aki tíz éves volt ekkor. A család egy évvel a születése után egy felvidéki város, '''Léva''' lakója lett. Féja itt töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot. '''Az iskolai szünidőket mindig parasztok mellett töltötte, megismerte életkörülményeiket, érzéseiket, gondjaikat.''' Ez az élmény döntötte el írói sorsát.
 +
 
 +
[[1920]]-tól a '''Budapesti Tudományegyetem''' Bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.
 +
 
 +
'''[[1978]]. [[Augusztus 14.|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el.'''
 +
 
 +
== Munkássága ==
 +
[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.
[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg|bélyegkép|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]  
[[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg|bélyegkép|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]]  
-
Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A 30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.
+
Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.
Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (1897-1969)|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.
Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (1897-1969)|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.
-
'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését 1945. május 2-án kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a Megyei Könyvtár alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)|Békés megyei Szabadság Rádióban]].
+
'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)|Békés megyei Szabadság Rádióban]].
'''[[1956]]–[[1960|60]] között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs.''' [[1960]]-ban innen ment nyugdíjba. Békéscsabára csak évek múltával, az Áchim-ünnepségek, könyvheti rendezvények kapcsán tért vissza.
'''[[1956]]–[[1960|60]] között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs.''' [[1960]]-ban innen ment nyugdíjba. Békéscsabára csak évek múltával, az Áchim-ünnepségek, könyvheti rendezvények kapcsán tért vissza.
-
'''Munkája elismeréséül [[1966]]-ban József Attila-díjat kapott. [[1978]]. [[Augusztus 14.|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el.  
+
'''Munkája elismeréséül [[1966]]-ban József Attila-díjat kapott.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
25. sor: 31. sor:
== Művei ==
== Művei ==
-
* [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok.]] Az Alsó Tiszavidék földje és népe. Bp. 1937. Athenaeum. 275 p.
+
* [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] : az Alsó Tiszavidék földje és népe. Bp. : Athenaeum, 1937. 275 p.
-
* Dózsa György. Történelmi tanulmány. Bp. 1939. MEFHOSZ. 243 p.
+
* Dózsa György : történelmi tanulmány. Bp. : MEFHOSZ, 1939. 243 p.
-
* Móricz Zsigmond. Bp. 1939. Athenaeum. 188 p.
+
* Móricz Zsigmond. Bp. : Athenaeum, 1939. 188 p.
-
* A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Bp. 1942. Magyar Élet. 287 p.
+
* A felvilágosodástól a sötétedésig : a magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Bp. : Magyar Élet, 1942. 287 p.
-
* Bölcsődal. Életregény. Bp. 1956. Magvető K. 305 p.
+
* Bölcsődal : életregény. Bp. : Magvető K., 1956. 305 p.
-
* Bresztováczy és az ördög. (Novellák.) Bp. 1957. Magvető K. 273 p.
+
* Bresztováczy és az ördög. (Novellák.) Bp. Magvető K., 1957.273 p.
-
* Szabadcsapat. Életregény. Bp. 1965. Szépirodalmi K. 387 p.
+
* Szabadcsapat : életregény. Bp. : Szépirodalmi K., 1965. 387 p.
-
* Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1967. Szépirodalmi K. 183 p.
+
* Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. : Szépirodalmi K., 1967. 183 p.
-
* Lázadó alkonyat. (Tanulmányok.) Bp. 1970. Szépirodalmi K. 470 p.
+
* Lázadó alkonyat. (Tanulmányok.) Bp. : Szépirodalmi K., 1970. 470 p.
-
* Kráterarc. (Versek.) Bp. 1975. Szépirodalmi K. 66 p.
+
* Kráterarc. (Versek.) Bp. : Szépirodalmi K., 1975. 66 p.
-
* Törzsek, hajtások. (Esszék.) Bp. 1978. Szépirodalmi K. 441 p.
+
* Törzsek, hajtások. (Esszék.) Bp. : Szépirodalmi K., 1978. 441 p.
-
* Hazatérés. Novellák. Bcs. 1990. Békés Megyei Könyvtár. 57 p.
+
* Hazatérés : novellák. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1990. 57 p.
== Forrás ==
== Forrás ==
-
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Balogh Ferentz Féja Géza, a népkönyvtárőr. Bcs. 1991. Békés Megyei Könyvtár. 120 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A Könyvtári Jegyzések különszáma. Bibliogr. 27–28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A Könyvtári Jegyzések különszáma. Bibliogr. 27-28. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Balogh Ferentz Féja Géza, a népkönyvtárőr. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1991. 120 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Darabos Pál Emlékezés Féja Gézára, Békéscsabára és az ifjúságra In: Új Aurora. 7. évf. 1979. 1. sz. 27-33. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Darabos Pál Emlékezés Féja Gézára, Békéscsabára és az ifjúságra In: Új Aurora. 7. évf. 1. szám (1979) 27–33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Erdei Ferenc: Egy barátság emléke : Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből. Makó : Erdei Ferenc Társaság, 2004.
+
* Erdei Ferenc: Egy barátság emléke : Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből. Makó : Erdei Ferenc Társaság, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1968/?query=%22f%C3%A9ja%20g%C3%A9za%22&pg=890&layout=s Féja Géza: a magyar irodalom jövője In. Irodalmi Szemle 1968. 819-827. p]
+
* Féja Géza Pálya vagy sors? In: Új Írás. 16. évf. 8. szám (1976) 119–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Féja Géza Pálya vagy sors? = Új Írás. 16. évf. 1976. 8. sz. 119-128. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Féja Géza: a magyar irodalom jövője In. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1968/?query=%22f%C3%A9ja%20g%C3%A9za%22&pg=890&layout=s Irodalmi Szemle 1968. 819–827. p]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 196. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. : Akadémiai K., 1981. 196. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 339-340. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. : Akadémiai K., 1963. 339–340. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1978/?query=%22f%C3%A9ja%20g%C3%A9za%22&pg=1018&layout=s Pomogáts Béla: Féja Géza (1900-1978) In. Irodalmi Szemle, 1978. 10. 939-940.p]
+
* Pomogáts Béla Megbékélt lázadó – Féja Gézáról. In: Forrás. 10. évf. 11. szám (1978) 42–46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Pomogáts Béla Megbékélt lázadó - Féja Gézáról. In: Forrás. 10. évf. 1978. 11. sz. 42-46. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Pomogáts Béla: Féja Géza (1900–1978) In. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1978/?query=%22f%C3%A9ja%20g%C3%A9za%22&pg=1018&layout=s Irodalmi Szemle, 21. évf. 10. szám (1978) 939–940.p]
-
* Simon István Írószobám. Beszélgetés Féja Gézával. In: Kortárs. 19. évf. 1975. 12. sz. 1975-1985. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Simon István Írószobám. Beszélgetés Féja Gézával. In: Kortárs. 19. évf. 12. szám ( 1975) 1975–1985. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Supka Magdolna: Lélekben társak : Supka Magdolna és Féja Géza levelezése, 1937-1976. Budapest : Nap Kiadó, 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Supka Magdolna: Lélekben társak : Supka Magdolna és Féja Géza levelezése, 1937–1976. Budapest : Nap Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szabó Ferenc: Az irodalom vonzásában : tanulmányok, cikkek, 1955-2005. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2005. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Szabó Ferenc: Az irodalom vonzásában : tanulmányok, cikkek, 1955–2005. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Válaszolni nehezebb : írók a képernyőn. szerk. Bihari Sándor. Budapest : RTV-Minerva, 1980. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Válaszolni nehezebb : írók a képernyőn. szerk.: Bihari Sándor. Budapest : RTV-Minerva, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Zimonyi Zoltán Kráterarc, vulkános élet. Beszélgetés a 75 éves Féja Gézával In: Napjaink. 15. évf. 1976. 1. sz. 6-7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Zimonyi Zoltán Kráterarc, vulkános élet. Beszélgetés a 75 éves Féja Gézával In: Napjaink. 15. évf. 1. szám (1976) 6–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]]

A lap 2018. október 28., 09:42-kori változata

író, publicista, szociográfus

Tartalomjegyzék

Élete

Szalatnyay József: Féja Géza

Féja Géza 1900. december 19-én a Baranya megyei Szentjánospusztán született.

Édesapja korán meghalt. Négy gyermek maradt utána árván, köztük Géza – a legidősebb –, aki tíz éves volt ekkor. A család egy évvel a születése után egy felvidéki város, Léva lakója lett. Féja itt töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot. Az iskolai szünidőket mindig parasztok mellett töltötte, megismerte életkörülményeiket, érzéseiket, gondjaikat. Ez az élmény döntötte el írói sorsát.

1920-tól a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészkarára járt, az Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát, majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.

1978. augusztus 14-én Budapesten hunyt el.

Munkássága

1924-től 1932-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így 1929-ben rendszeres cikkírója lett Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs, majd 1932-től Szabadság című hetilapjának. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak.

Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán

Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a Forrás című antológiában jelentek meg (1927). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. 193337 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 19341944 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában. 1937. március 15-én Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.

Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. Ő fedezte fel Szabó Pált, valamint Sinka Istvánt. Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait Jóslások Magyarországról címmel (1936). 1937-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a Viharsarok, az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.

1945 tavaszán Békéscsabára került, ahol 1956-ig dolgozott könyvtárosként. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A Városi Népkönyvtár szervezését 1945. május 2-án kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt. 1952. január 1-jével státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a Megyei Könyvtár alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. 1956 őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető Békés megyei Szabadság Rádióban.

195660 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. Békéscsabára csak évek múltával, az Áchim-ünnepségek, könyvheti rendezvények kapcsán tért vissza.

Munkája elismeréséül 1966-ban József Attila-díjat kapott.

Emlékezete

Művei

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök