Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Lelkészek: Haan Lajos belső hivatkozás javítása)
a (+1 kép)
 
87. sor: 87. sor:
Fájl:EvNagytemplom oldalrol 1930.jpg|A templom oldalról
Fájl:EvNagytemplom oldalrol 1930.jpg|A templom oldalról
Fájl:EvNagytemplom belsoter 1930.jpg|A templom belső tere
Fájl:EvNagytemplom belsoter 1930.jpg|A templom belső tere
 +
Fájl:EvNagytemplom oltar 20040518.jpg|A szószékoltár 2004-ben
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 1.jpg|A szószékoltár és a templom belső tere
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 1.jpg|A szószékoltár és a templom belső tere
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 2.jpg|A Nagytemplom szószékoltára
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 2.jpg|A Nagytemplom szószékoltára

A lap jelenlegi, 2020. szeptember 4., 13:55-kori változata

A Békéscsaba központjában álló Evangélikus Nagytemplom Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Az Evangélikus Kistemplommal szemben, a Kossuth tér és a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium között, a Szeberényi téren található. Műemléki védelem alatt áll.

Tartalomjegyzék

Története

Evangélikus Nagytemplom

A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom, ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül Draskóczi Milecz Mihály lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.

Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. 1807. július 5-én szerződést kötöttek Pumberger Ferenc (Frantz Pumberger) aradi, Czigler (Ziegler) Antal (Anton Ziegler) gyulai és Hoffer József (Josepf Hoffer) ó-aradi építőmesterekkel, október 26-án pedig megállapodtak Friedrich Brugner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” alapkövét 1807-ben – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – tették le. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.

Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. A munkálatok 1811-ben a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt megakadtak. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.

1813-ban felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai Tessedik lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. 1819-ben kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült.

1822-re elkészültek a díszítőmunkák. Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. Dunaiszky Lőrinc, akadémiai szobrász tervezte és készítette a két oszloppal keretbe foglalt oltárszószéket. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Herodek (Heroteck) alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.

1824. június 29-én, Péter–Pál napján fényes ünnepség keretében Machula Gábor, szarvasi lelkész-esperes szentelte fel a Nagytemplomot. Ünnepi beszédét szlovák nyelven mondta el. A felszentelés alkalmával a Kis- és a Nagytemplom között akáclombos fasort ültettek.

1834-ben földrengés rázta meg a hatalmas építményt, amelynek hosszoldala megrepedt. Az új, kisebb toronysisak 1843-ban készült el. Eredetileg könnyedebb, késő copf stílusú sisakot viselt a torony, a földrengés pusztítása után azonban a testével aránytalanabb sisakot helyeztek rá. A szerkezetét Fliegel János, aradi ács tervezte, a rézfedés Guldner Ferenc, szolnoki mester munkája.

1888-ban a fenyegető árvíz idején a templom menedéket nyújtott a lakosságnak. Ide hozták féltett holmijukat, s néhány napig maguk is a hatalmas boltívek alatt laktak.

Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, 19011902 között Soukenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők építették újjá a hangszert. A templomba 1937-ben bevezették a villanyvilágítást. 1938-tól díszkivilágítással rendelkezik. 1975-ben Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján korszerűsítették a Nagytemplom orgonáját.

1978-ban újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban, szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést Táborszky László esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.

1980-tól teljes felújítást végeztek a templomon. A munkák befejezése után, 1983. október 2-án – Luther Márton születésének 500. évfordulóján – a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.

2000 nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet, Landau Lénárd pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész Elvégeztetett című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.

20172018-ban 800 millió forint kormányzati támogatással megkezdődött a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválása. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.

A Nagytemplomnak története során sosem volt harangja, a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.

A templom jellemzői

Emléktáblák

Lelkészek

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök