Dedinszky Gyula (1905–1994)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozások javítása)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Dedinszky Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Dedinszky Gyula]]
[[Fájl:Dedinszky Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Dedinszky Gyula]]
-
A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú '''Dunagáloson született [[1905]]. [[március 24.|március 24-én]]. Apja, Dedinszky János, evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna'''. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre, édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel.  
+
A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú '''Dunagáloson született [[1905]]. [[március 24.|március 24-én]]. Apja Dedinszky János evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna'''. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre, édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel.  
Szülőfalujából a három elemi elvégzése után édesapja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1923|1923-ban]] érettségizett a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]]. Tanulmányait ezután a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta.''' '''[[1927|1927-ben]] – első magyar teológusként – egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.'''
Szülőfalujából a három elemi elvégzése után édesapja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1923|1923-ban]] érettségizett a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]]. Tanulmányait ezután a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta.''' '''[[1927|1927-ben]] – első magyar teológusként – egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.'''
11. sor: 11. sor:
[[1978|1978-ban]] '''részt vett a helsinki egyetem''' fennállásának '''50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen'''.  
[[1978|1978-ban]] '''részt vett a helsinki egyetem''' fennállásának '''50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen'''.  
-
[[Fájl:IMG 7006.JPG|bélyegkép|Sírja a Berényi úti temetőben.]]'''[[1994]]. [[május 22.|május 22-én]] hunyt el Békéscsabán''' 90 éves korában. [[május 28.|Május 28-án]], szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.
+
[[Fájl:IMG 7006.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Berényi úti temetőben.]]'''[[1994]]. [[május 22.|május 22-én]] hunyt el Békéscsabán''' 90 éves korában. [[május 28.|Május 28-án]], szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.
== Munkássága==
== Munkássága==
-
Lelkésszé szentelése után '''[[1928|1928-ban]] Kiskőrösre került segédlelkésznek''' a kétnyelvű (magyar-szlovák) gyülekezethez. A következő évben '''hat hónapot Ipolyvecen''', majd '''újabb fél évet Szarvason szolgált'''. '''[[1931|1931-ben]] visszahívták Kiskőrösre''', ahol '''lelkésszé választották. [[1942|1942-ben]] hívták Békéscsabára lelkésznek''', [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] és [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|Szeberényi Gusztáv]] halála miatt. Lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte, látogatta a híveket, gyakran egész heteket töltött tanyákon. Csabán a gyülekezet kétnyelvű volt: szlovák nyelvű istentiszteletet minden nap, magyar nyelvűt pedig hetente egyszer tartottak. Dedinszky tehetségére hamarosan felfigyeltek: '''a bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta'''. Alelnöki tisztséget töltött be a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyházban.  
+
Lelkésszé szentelése után '''[[1928|1928-ban]] Kiskőrösre került segédlelkésznek''' a kétnyelvű (magyar–szlovák) gyülekezethez. A következő évben '''hat hónapot Ipolyvecen''', majd '''újabb fél évet Szarvason szolgált'''. '''[[1931|1931-ben]] visszahívták Kiskőrösre''', ahol '''lelkésszé választották. [[1942|1942-ben]] hívták Békéscsabára lelkésznek''', [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] és [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)|Szeberényi Gusztáv]] halála miatt. Lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte, látogatta a híveket, gyakran egész heteket töltött tanyákon. Csabán a gyülekezet kétnyelvű volt: szlovák nyelvű istentiszteletet minden nap, magyar nyelvűt pedig hetente egyszer tartottak. Dedinszky tehetségére hamarosan felfigyeltek: '''a bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta'''. Alelnöki tisztséget töltött be a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyházban.  
-
Az [[1947|1947-es]] magyar-szlovák lakosságcsere komoly csapást jelentett [[Békéscsaba]] számára, 7000 szlovák hagyta el a várost. A városban maradt szlovákok lemondtak az anyanyelvű oktatásról és istentiszteletről.
+
Az [[1947|1947-es]] magyar–szlovák lakosságcsere komoly csapást jelentett [[Békéscsaba]] számára, 7000 szlovák hagyta el a várost. A városban maradt szlovákok lemondtak az anyanyelvű oktatásról és istentiszteletről.
'''[[1948]] után''' egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. A 2. világháború után '''minden egyházi tisztségétől megfosztották''' azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszony kialakulását. '''Fél évre a gyülekezeti munkától is eltiltották.''' '''Lelkészként szolgált nyugdíjaztatásáig, [[1972|1972-ig]].'''
'''[[1948]] után''' egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. A 2. világháború után '''minden egyházi tisztségétől megfosztották''' azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszony kialakulását. '''Fél évre a gyülekezeti munkától is eltiltották.''' '''Lelkészként szolgált nyugdíjaztatásáig, [[1972|1972-ig]].'''
-
'''A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokkal kezdett foglalkozni.''' Dolgozott könyvtárakban, a békéscsabai evangélikus szaklevéltárban. Figyelemmel kísérte híveinek életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népének származásáról, nyelvéről, szokásairól, mint ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. '''Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről, a helyi szlovákok történetéről, Stark Adolf munkásságáról.''' ''A szlovák betű útja Békéscsabán'' című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent könyveket, dokumentumokat. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a "Cabiansky Kalendár" jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat. Németül, finnül, szlovákul beszélt és írt. Zahorán György, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere [[Haan Lajos (1818-1891)|Haán Lajos]] méltó utódjának tartotta.  A publikálások mellett adománnyal támogatta a Harangszót, az Országos Luther-Szövetség hivatalos lapját.   
+
'''A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokkal kezdett foglalkozni.''' Dolgozott könyvtárakban, a békéscsabai evangélikus szaklevéltárban. Figyelemmel kísérte híveinek életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népének származásáról, nyelvéről, szokásairól, mint ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. '''Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről, a helyi szlovákok történetéről, Stark Adolf munkásságáról.''' ''A szlovák betű útja Békéscsabán'' című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent könyveket, dokumentumokat. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a ''Cabiansky Kalendár'' jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat. Németül, finnül, szlovákul beszélt és írt. Zahorán György, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere [[Haan Lajos (1818–1891)|Haán Lajos]] méltó utódjának tartotta.  A publikálások mellett adománnyal támogatta a ''Harangszó''t, az Országos Luther-Szövetség hivatalos lapját.   
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
42. sor: 42. sor:
* [[1983|1983-ban]] a Munkácsy Mihály Múzeum megyei pályázatán 2. helyezést ért el a ''Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban'' című tanulmányával. Ezzel a munkájával a Néprajzi Múzeum pályázatán 3. helyen végzett.  
* [[1983|1983-ban]] a Munkácsy Mihály Múzeum megyei pályázatán 2. helyezést ért el a ''Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban'' című tanulmányával. Ezzel a munkájával a Néprajzi Múzeum pályázatán 3. helyen végzett.  
-
* 85. születésnapja köszöntésekor ([[1990|1990-ben]]), munkásságát kitüntetve Pro Urbe díjat adott át neki [[Simon Mihály László (1937-2016)|dr. Simon Mihály]] vb-titkár, valamint elismerő plakettet nyújtott át dr. Szabó Lóránt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.  
+
* 85. születésnapja köszöntésekor ([[1990|1990-ben]]), munkásságát kitüntetve Pro Urbe díjat adott át neki [[Simon Mihály László (1937–2016)|dr. Simon Mihály]] vb-titkár, valamint elismerő plakettet nyújtott át dr. Szabó Lóránt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.  
* [[1992]]. [[november 7.|november 7-én]] az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává avatta dr. Reuss András, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja.  Haan Lajos és Szeberényi Lajos után a 3. csabai lelkész, akit tiszteletbeli doktorrá neveztek ki.  
* [[1992]]. [[november 7.|november 7-én]] az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává avatta dr. Reuss András, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja.  Haan Lajos és Szeberényi Lajos után a 3. csabai lelkész, akit tiszteletbeli doktorrá neveztek ki.  
51. sor: 51. sor:
* '''Születésének 100. évfordulójára emlékező kiállítás''' nyílt [[2005]]. márciusában ''Élet a régi Csabán'' címmel.  
* '''Születésének 100. évfordulójára emlékező kiállítás''' nyílt [[2005]]. márciusában ''Élet a régi Csabán'' címmel.  
-
* Születésének centenáriumi évében '''ünnepségsorozat'''ot tartottak '''Békéscsabán''' [[2005]]. március 5–6. és 24-én: tudományos emlékülés, emléktáblájának megkoszorúzása a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Nagytemplomban]], ünnepi istentisztelet, [[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Szt. István tér 20.)|emléktábla-avatás]] a Szt. István tér 20. szám alatti parókia falán. A [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékkiállítás nyílt.  
+
* Születésének centenáriumi évében '''ünnepségsorozat'''ot tartottak '''Békéscsabán''' [[2005]]. március 5–6. és 24-én: tudományos emlékülés, emléktáblájának megkoszorúzása a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Nagytemplomban]], ünnepi istentisztelet, [[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Szt. István tér 20.)|emléktábla-avatás]] a Szt. István tér 20. szám alatti parókia falán. A [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékkiállítás nyílt.  
* [[1999|1999-ben]] a békéscsabai evangélikus nagytemplom felszentelésének 175. évfordulóján '''[[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom)|emléktáblát]] avattak fel''' 5 lelkésznek, köztük '''Dedinszky Gyulának'''. (Rohály Mihály, Mekis Ádám, dr. Dedinszky Gyula, Kiss György és Povázsai Mihály).
* [[1999|1999-ben]] a békéscsabai evangélikus nagytemplom felszentelésének 175. évfordulóján '''[[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom)|emléktáblát]] avattak fel''' 5 lelkésznek, köztük '''Dedinszky Gyulának'''. (Rohály Mihály, Mekis Ádám, dr. Dedinszky Gyula, Kiss György és Povázsai Mihály).
58. sor: 58. sor:
== Művei ==
== Művei ==
-
* Békéscsabai tanyavilág. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Békéscsabai tanyavilág. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* A békéscsabai szlovák evangélikusság szétrajzása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* A békéscsabai szlovák evangélikusság szétrajzása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba: 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* Vidám Csaba : Veselá Caba. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Vidám Csaba : Veselá Caba. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Paraszthonoráciorok a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1968. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Paraszthonoráciorok a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1968 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Békéscsaba tanyavilága. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1969. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Békéscsaba tanyavilága. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* A békéscsabai szlovák tájnyelv kisszótára = Slovnicok cabianskeho nárecia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1970. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* A békéscsabai szlovák tájnyelv kisszótára = Slovnicok cabianskeho nárecia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Békéscsaba nemzetiségi története : A Müvelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya által 1971. évben kiirt pályázatra benyújtott dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971.
+
* Békéscsaba nemzetiségi története : A Müvelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya által 1971. évben kiirt pályázatra benyújtott dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971
-
* A "Cabiansky Kalendár" jelentősége az alföldi szlovákság életében : Vyznam Cabianského Kalendára v zivote dolnozemskych slovákov. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1972. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* A "Cabiansky Kalendár" jelentősége az alföldi szlovákság életében : Vyznam Cabianského Kalendára v zivote dolnozemskych slovákov. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Három békéscsabai helytörténeti dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1973. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Három békéscsabai helytörténeti dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében : Zivot poddanych sedliakov na Cabe v zrkadle testamentov a kúpno-predajnych zmlúv 18. storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében : Zivot poddanych sedliakov na Cabe v zrkadle testamentov a kúpno-predajnych zmlúv 18. storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* Kiskőrösi jobbágyok végrendelei az 1782-1811 évekből : Testamenty kiskőrösskych poddanychz rokov 1782-1811. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Kiskőrösi jobbágyok végrendelei az 1782–1811 évekből : Testamenty kiskőrösskych poddanychz rokov 1782–1811. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Csabai kolbász : Cabianska klbása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Csabai kolbász : Cabianska klbása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* A Békéscsabát újraalapító telepesek származási helye a helységnevekből képzett családnevek alapján. Békéscsaba: 1978. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* A Békéscsabát újraalapító telepesek származási helye a helységnevekből képzett családnevek alapján. Békéscsaba, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Munkaeszközök és munka békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban századunk elején = Pracovné prostriedky a práca c cabianskom slovenskom strednorol'níckom gazdovstve ha zaciatku násho storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy. : Zahoran Gy., 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Munkaeszközök és munka békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban századunk elején = Pracovné prostriedky a práca c cabianskom slovenskom strednorol'níckom gazdovstve ha zaciatku násho storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy. : Zahoran Gy., 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba, 1981. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1982. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
+
* Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* Regeszták a Békéscsaba történetéhez és néprajzához felhasználható szlovák nyelvű forrásanyagról. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Regeszták a Békéscsaba történetéhez és néprajzához felhasználható szlovák nyelvű forrásanyagról. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: 1985. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig. Békéscsaba, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Szól a harang. Néprajzi tanulmányok. Békéscsaba: Új Auróra Szerk. 1986. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Szól a harang. Néprajzi tanulmányok. Békéscsaba : Új Auróra Szerk. 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* A szlovák betű útja Békéscsabán. Cesta slovenskejlitery na Cabe. Békéscsaba: Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz. 1987. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* A szlovák betű útja Békéscsabán. Cesta slovenskejlitery na Cabe. Békéscsaba : Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz, 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Békéscsabai családnevek a 18. században. Békéscabianske priezviska v 18. storoci. Békéscsaba: 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Békéscsabai családnevek a 18. században. Békéscabianske priezviska v 18. storoci. Békéscsaba, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* A Biblia néprajza. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1989. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* A Biblia néprajza. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* A Biblia néprajza. Budapest: Ev. Sajtóosztály., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* A Biblia néprajza. Budapest : Ev. Sajtóosztály., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Cabjanski nárecovi slovnik : Csabai tájszótár. Békéscsaba : Békéscsaba M. Jogú Vár. Önkorm., 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Cabjanski nárecovi slovnik : Csabai tájszótár. Békéscsaba : Békéscsaba M. Jogú Vár. Önkorm., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula: Békés M. Levéltár., 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés M. Levéltár., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Csabai tájszótár. Cabjanskí nárecovislovnik. Békéscsaba: Békéscsaba M. Jogú Város Önkorm., 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Csabai tájszótár. Cabjanskí nárecovislovnik. Békéscsaba : Békéscsaba M. Jogú Város Önkorm., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
-
* Munkaeszközök és munka a békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban a XX. század elején = Pracovné prostriedky a práca v cabianskom slovenskom stredorol'nickom gazdovstve na zaciatku XX. storocia. Békéscsaba : Szlovák Kisebbségi Önkorm., 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
+
* Munkaeszközök és munka a békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban a XX. század elején = Pracovné prostriedky a práca v cabianskom slovenskom stredorol'nickom gazdovstve na zaciatku XX. storocia. Békéscsaba : Szlovák Kisebbségi Önkorm., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)   
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 23., 13:30-kori változata

evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató

Tartalomjegyzék

Élete

Dedinszky Gyula

A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú Dunagáloson született 1905. március 24-én. Apja Dedinszky János evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre, édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel.

Szülőfalujából a három elemi elvégzése után édesapja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd Békéscsabára került, ahol 1923-ban érettségizett a Rudolf Főgimnáziumban. Tanulmányait ezután a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta. 1927-ben – első magyar teológusként – egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.

Dedinszky Gyula 1931-ben vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született, Gyula és Tamás.

1978-ban részt vett a helsinki egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen.

Sírja a Berényi úti temetőben.
1994. május 22-én hunyt el Békéscsabán 90 éves korában. Május 28-án, szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Lelkésszé szentelése után 1928-ban Kiskőrösre került segédlelkésznek a kétnyelvű (magyar–szlovák) gyülekezethez. A következő évben hat hónapot Ipolyvecen, majd újabb fél évet Szarvason szolgált. 1931-ben visszahívták Kiskőrösre, ahol lelkésszé választották. 1942-ben hívták Békéscsabára lelkésznek, Szeberényi Lajos Zsigmond és Szeberényi Gusztáv halála miatt. Lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte, látogatta a híveket, gyakran egész heteket töltött tanyákon. Csabán a gyülekezet kétnyelvű volt: szlovák nyelvű istentiszteletet minden nap, magyar nyelvűt pedig hetente egyszer tartottak. Dedinszky tehetségére hamarosan felfigyeltek: a bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta. Alelnöki tisztséget töltött be a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyházban.

Az 1947-es magyar–szlovák lakosságcsere komoly csapást jelentett Békéscsaba számára, 7000 szlovák hagyta el a várost. A városban maradt szlovákok lemondtak az anyanyelvű oktatásról és istentiszteletről.

1948 után egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. A 2. világháború után minden egyházi tisztségétől megfosztották azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszony kialakulását. Fél évre a gyülekezeti munkától is eltiltották. Lelkészként szolgált nyugdíjaztatásáig, 1972-ig.

A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokkal kezdett foglalkozni. Dolgozott könyvtárakban, a békéscsabai evangélikus szaklevéltárban. Figyelemmel kísérte híveinek életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népének származásáról, nyelvéről, szokásairól, mint ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről, a helyi szlovákok történetéről, Stark Adolf munkásságáról. A szlovák betű útja Békéscsabán című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent könyveket, dokumentumokat. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a Cabiansky Kalendár jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat. Németül, finnül, szlovákul beszélt és írt. Zahorán György, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere Haán Lajos méltó utódjának tartotta. A publikálások mellett adománnyal támogatta a Harangszót, az Országos Luther-Szövetség hivatalos lapját.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök