Csorvás

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik. Nevének jelentése homok. Orosházától 16 km-re, [[Békéscsaba|Bék…”)
a (Belső hivatkozások javítása)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik.  
'''Békés megyében található város.''' A békéscsabai járáshoz tartozik.  
-
 
+
[[Fájl:Csorvas cimer.png|bélyegkép|150px|Csorvás címere]]
Nevének jelentése homok.  
Nevének jelentése homok.  
[[Orosháza|Orosházától]] 16 km-re, [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 22 km-re található.  
[[Orosháza|Orosházától]] 16 km-re, [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 22 km-re található.  
-
Szomszédos települései: [[Nagyszénás]], Orosháza, [[Gerendás]], [[Telekgerendás]], [[Kondoros]] és [[Kétsoprony]].
+
Szomszédos települései: [[Nagyszénás]], Orosháza, [[Gerendás]], [[Telekgerendás]], [[Kondoros]] és [[Kétsoprony]].  
== Történet ==
== Történet ==
15. sor: 15. sor:
'''A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett''', templomának köveit is széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).
'''A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett''', templomának köveit is széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).
-
A puszta [[1720|1720-ban]] '''[[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]] tulajdonába került''', [[1730]] és [[1744]] között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte.
+
A puszta [[1720|1720-ban]] '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]] tulajdonába került''', [[1730]] és [[1744]] között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte.
[[1745|1745-ben]] egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is [[Gyula]] lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért.
[[1745|1745-ben]] egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is [[Gyula]] lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért.
A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került és elkezdett népesedni.
A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került és elkezdett népesedni.
56. sor: 56. sor:
* I. Világháborús emlékmű
* I. Világháborús emlékmű
* II. Világháborús emlékmű
* II. Világháborús emlékmű
-
* Károly majori magtárépület: valószínűleg [[Ybl Miklós (1814-1891)|Ybl Miklós]] tervei alapján készült. Innen indult az egykori kisvasút.
+
* Károly majori magtárépület: valószínűleg [[Ybl Miklós (1814–1891)|Ybl Miklós]] tervei alapján készült. Innen indult az egykori kisvasút.
* Katolikus templom
* Katolikus templom
* Kölcsey utca 10. szám alatti lakóház: az 1900-as évek elején készült el. Egy hálás beteg építtette doktorának utcafrontos száraz bejárós kapuval, mely mára szinte teljesen eltűnt.
* Kölcsey utca 10. szám alatti lakóház: az 1900-as évek elején készült el. Egy hálás beteg építtette doktorának utcafrontos száraz bejárós kapuval, mely mára szinte teljesen eltűnt.

A lap jelenlegi, 2021. február 25., 12:11-kori változata

Békés megyében található város. A békéscsabai járáshoz tartozik.

Csorvás címere

Nevének jelentése homok.

Orosházától 16 km-re, Békéscsabától 22 km-re található. Szomszédos települései: Nagyszénás, Orosháza, Gerendás, Telekgerendás, Kondoros és Kétsoprony.

Tartalomjegyzék

Történet

Ásatások alapján 1150-ben templomos faluként létezett. Első említése 1456-ra datálható, a Szentetornyához tartozó pusztaként említik. Első ismert lakosa egy jobbágy, Kis Kelemen volt, 1471-ben pedig egy Elekes Gergely nevű csorvási bírót jegyeztek le. A következő évszázadban Csorvás bővült, ugyanakkor jobbágyai oly szegénységben éltek, hogy az 1550-es években csak néhány kapu adózott. 1560-ra nemhogy nem tudtak fizetni, egyes jobbágyok még hátralékban is maradtak. 1562-ben sem javult a helyzet, 1564-ben kezdődött meg lassan a viszonyok rendeződése. A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett, templomának köveit is széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).

A puszta 1720-ban Harruckern János György tulajdonába került, 1730 és 1744 között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte. 1745-ben egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is Gyula lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért. A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került és elkezdett népesedni. 1857. december 3-tól önálló, adózó település lett. 1858-ban a legelő elkülönítése és a tagosítás megtörténte után, Gyula polgárainak egy része ide költözött és itt telepedett le. 1890-ben 536 ház állt és 4 249-en lakosa volt. A huszadik század elejétől 1950-ig, majd 1970-től újra nagyközség volt. Csorvást 2005. július 1-jén várossá nyilvánították.

Gazdaság

Lakóinak többsége a 16. században földműveléssel foglalkozott. Lakosainak száma akkoriban 280 körül mozgott. A posta 1858-ban létesült. 1871-ben vasútállomás épült, mely igencsak megnövelte a település jelentőségét. Csorváson heves pusztai élet zajlott annak minden velejárójával (gulyákkal, pásztorokkal, betyárokkal). A 19. század végére az élet itt is átállt a stagnáló földművelésre.

Területe 9 018 ha, népessége 4 871 fő (2019. január 1.). Roma és szlovák nemzetiségi önkormányzattal is rendelkezik.

A város országos jelentőségű természeti értékekkel is rendelkezik. A védett növény- és állatvilág a Körös–Maros Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Mágocs-ér néven kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe is van. Itt fedezték fel 1935-ben a volgamenti héricset, melyet 1971-ben védetté nyilvánítottak.

Kultúra

Az éves rendezvényekkel nemzetközi hírnevet szerzett a város. A helyi nemzetiségi önkormányzatok fellépéseivel élénk kulturális élet folyik. A helyi Művelődési ház rendelkezik könyvtárral, színházteremmel, iskolával, valamint alkalmilag mozival is. A város gazdag kulturális örökségéből kiemelendő a Hudák-szövőműhely, a Csorvási Hímzőkör, valamint Csarejs Jánosné festőnő.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök