Beliczey Géza (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
20. sor: 20. sor:
* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én]
* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én]
-
 
== Források ==
== Források ==
61. sor: 60. sor:
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=219&layout=s Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 1972. 214.p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=219&layout=s Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 1972. 214.p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)
-
 
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
70. sor: 68. sor:
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_MMMK_06/?query=%22beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9s*&pg=2&layout=s Galli Károly: Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015.] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_MMMK_06/?query=%22beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9s*&pg=2&layout=s Galli Károly: Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015.] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
-
 
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
79. sor: 76. sor:
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=699&type=5 Urszinyi-Beliczey-kúria] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=699&type=5 Urszinyi-Beliczey-kúria] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
-
 
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2017. július 25., 18:41-kori változata

földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”

Tartalomjegyzék

Élete

Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István (1827-1902) és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911) gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.

A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.

Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a Csanádapáca - Újkígyós - Békéscsaba - Doboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, Baghy Alojziaval (1873-1963) Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.

Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.

A Gazdasági Egylet alapszabálymódosítását követően, 1912-ben elnökké választotta, majd 1922-ben örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. 1913-ban Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották munkapárti programjával, egészen 1918-ig tevékeny politikai szerepet végzett. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.

Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben, majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.

Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök