Beliczey Géza (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
(Belső hivatkozás, Új kategória)
 
(22 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
földbirtokos, országgyűlési képviselő. Békéscsaba, 1863. április 28. - Budapest, 1938. május 2.
+
[[Fájl:Beliczey Geza.jpg|bélyegkép|300px|Beliczey Géza]]
-
Régi magyar nemesi család sarja. A középiskoláit Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot. Hazatérve Mezőhegyesre került, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. Ettől kezdve meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké, 1912-ben pedig elnökké választotta, majd 1922-ben örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. 1913-ban Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották munkapárti programmal, s 1918-ig tevékeny politikai szerepet fejtett ki. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, s a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezután újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a
+
[[Fájl:Beliczey csalad siremlek.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család síremléke]]
-
gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Élénk közéleti szereplést folytatott. Békés megye törvényhatósága 1927-ben, majd 1937-ben ismét a felső ház tagjává választotta. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. A békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
+
[[Fájl:Beliczey csalad kopjafa Csabaszabadi.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család kopjafája]]
-
IRODALOM:
+
földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije” 
-
Baiczai Beliczey Géza = Körösvidék. 19. évf. 1938. május 4. 99. sz. 1-2. p.
+
 
-
Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 490. p.  
+
== Élete ==
-
Békés vármegye tíz éve. 1918-1928. Összeáll. és szerk. Oroszlány Gábor. Gyula. 1929. Orosházi Friss Újság. 6. p.
+
Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838–1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú-(József, Tibor) és 3 lánytestvére (Ilona, Etelka Erzsébet) született.
-
Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 419. p.
+
 
-
Békésmegyei fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 105. p.
+
A reáliskolát  Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.  
-
GULYÁS PÁL Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Bp. 1993. Argumentum K. 944-945. p.
+
 
-
Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 38. p.
+
'''Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
-
KÉP:
+
 
-
Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 452. p.
+
== Munkássága ==
-
Békésmegyei fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 105. p.
+
Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint [[Gerendás|gerendási]] nagybirtokos, [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)|Rosenthal Ignác]] gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]]–[[Újkígyós]]–[[Békéscsaba]]–[[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, szécsényi [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és [[Beliczey Miklós (1901–1977)|Miklós]].
 +
 
 +
Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
 +
 
 +
A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. [[1922|1922-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. '''Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békés vármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.
 +
 
 +
'''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]] majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.
 +
 
 +
'''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének.'''
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
 
 +
* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/csabaszabadiban-teret-neveztek-el-a-beliczey-csaladrol Csabaszabadin teret neveztek el a Beliczey családról 2009. április 4-én].
 +
 
 +
== Források ==
 +
* Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. 99. szám (1938. május 4.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám (1998. február 27.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_02/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=378&layout=s 13. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
 +
* Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés, 43. évf. 42. szám (1911. október 15.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=428&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
 +
* Békés, 50. évf. 19. szám (1918. május 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1918/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=98&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
 +
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 419. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. 105. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám (1907. június 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1907_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=280&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 30.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám (1908. június 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=277&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 06. 30.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám (1909. szeptember 19.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_2/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=185&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 06. 28.)
 +
* Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám (1924. március 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=182&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
 +
* Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám (1926. február 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=128&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám (1926. december 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=388&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 06. 30.)
 +
* Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám (1937. november 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=139&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
 +
* Békésvármegye tíz éve. 1918–1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. 944–945. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=10762 Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár] (Látogatva: 2017. 06. 28.)
 +
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914–1929. Budapest : Európa, 1929. 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=219&layout=s 214.p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Beliczey Géza és Kállay Ödön kitüntetése In. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_01-03/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=313&layout=s Körösvidék, 3. évf. 70. szám (1922. március 25.)] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
 +
* Beliczey Géza programjai : Békéscsaba, okt. 13. In. Békésmegyei közlöny, 33. évf. 86. szám (1906. október 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_2/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=204&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
 +
* Galli Károly: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_MMMK_06/?query=%22beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9s*&pg=2&layout=s Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015.] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
 +
 
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Beliczey_G%C3%A9za Beliczey Géza In. wikipedia] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
 +
* [http://hir6.hu/cikk/93461/emlekirat_jelenik_meg_beliczey_miklos_foispan_hagyatekabol Dányi László: Emlékirat jelenik meg Beliczey Miklós főispán hagyatékából] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
 +
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=699&type=5 Urszinyi-Beliczey-kúria] (Látogatva: 2017. 07. 25.)
 +
 
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Gerendás]]
 +
[[Kategória:Mezőhegyes]]
 +
[[Kategória:Újkígyós]]
 +
[[Kategória:Politikusok]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Beliczey család]]

A lap jelenlegi, 2021. június 4., 11:47-kori változata

Beliczey Géza
A Beliczey család síremléke
A Beliczey család kopjafája

földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”

Tartalomjegyzék

Élete

Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna gyermekeként. Gézának 2 fiú-(József, Tibor) és 3 lánytestvére (Ilona, Etelka Erzsébet) született.

A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.

Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a CsanádapácaÚjkígyósBékéscsabaDoboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, szécsényi Baghy Alojziával Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.

Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.

A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, 1912-ben elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1922-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békés vármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.

Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.

Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök