Bandika-fa (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''1985-ben védetté nyilvánították.''' == Történ…”)
(képfeltöltés)
1. sor: 1. sor:
-
550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''[[1985|1985-ben]] védetté nyilvánították.'''
+
550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''[[1985|1985-ben]] védetté nyilvánították.''' [[Fájl:Bandika-fa 2017.jpg|bélyegkép|300px|A Bandika-fa 2017-ben]]
== Története ==
== Története ==
20. sor: 20. sor:
* Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szelekovszky László: Békés megye helyi védett természeti értékei. Békéscsaba : Békés M. Képviselő-test. Önkorm. Hiv. Területfejlesztési Oszt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szelekovszky László: Békés megye helyi védett természeti értékei. Békéscsaba : Békés M. Képviselő-test. Önkorm. Hiv. Területfejlesztési Oszt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:bandika-fa_2020-1.jpg|A Bandika-fa 2020-ban
 +
Fájl:bandika-fa_2020-2.jpg|A Bandika-fa 2020-ban
 +
</gallery>
== Külső hivatkozás ==
== Külső hivatkozás ==

A lap 2020. május 3., 07:12-kori változata

550–560 cm átmérőjű fehérnyár-csoport (Populus alba). Korábban három példányból állt. 1985-ben védetté nyilvánították.
A Bandika-fa 2017-ben

Tartalomjegyzék

Története

A Bandika-fa Békéscsaba határában, az Élővíz-csatorna mentén, Nagyrét szélén található. Közelében helyezkedik el a Cimbora-fa.

Az 1830-as években Wenckheim Bandika szerette volna nevét a nyárfába vésni, azonban annak ága letört, a gyermek pedig leesett és nyomorékká vált. Az eset óta a facsoportot Bandika-fának nevezik. Az 1930-as években Wenckheim András gyakran megfordult a Gellért-szálló teraszán.

Az 1900-as években a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt. 1968. május 26-án emlékművet avattak a helyiek kedvenc kirándulóhelyénél, ahol a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak. Az obeliszket Mladonyiczky Béla szobrászművész elgondolása alapján Pauló László tervezte meg és a városi tanács kiviteleztette.

A Bandika-fát többször villámcsapás érte. 2020 áprilisában a két nyárfa közül az egyik kidőlt.

Források

Kapcsolódó irodalom

Képgaléria

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök