Bandika-fa (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''1985-ben védetté nyilvánították.''' == Történ…”)
a (Belső hivatkozás javítása)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''[[1985|1985-ben]] védetté nyilvánították.'''
+
550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''[[1985|1985-ben]] védetté nyilvánították.''' [[Fájl:Bandika-fa 2017.jpg|bélyegkép|300px|A Bandika-fa 2017-ben]]
== Története ==
== Története ==
6. sor: 6. sor:
Az 1830-as években Wenckheim Bandika szerette volna nevét a nyárfába vésni, azonban annak ága letört, a gyermek pedig leesett és nyomorékká vált. Az eset óta a facsoportot Bandika-fának nevezik. Az 1930-as években Wenckheim András gyakran megfordult a Gellért-szálló teraszán.
Az 1830-as években Wenckheim Bandika szerette volna nevét a nyárfába vésni, azonban annak ága letört, a gyermek pedig leesett és nyomorékká vált. Az eset óta a facsoportot Bandika-fának nevezik. Az 1930-as években Wenckheim András gyakran megfordult a Gellért-szálló teraszán.
-
Az 1900-as években '''a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt'''. [[1968]]. [[május 26.|május 26-án]] '''emlékművet avattak''' a helyiek kedvenc kirándulóhelyénél, ahol a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak. Az obeliszket [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] szobrászművész elgondolása alapján Pauló László tervezte meg és a városi tanács kiviteleztette.
+
Az 1900-as években '''a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt'''. [[1968]]. [[május 26.|május 26-án]] '''emlékművet avattak''' a helyiek kedvenc kirándulóhelyénél, ahol a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak. Az obeliszket [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] szobrászművész elgondolása alapján Pauló László tervezte meg és a városi tanács kiviteleztette.
A Bandika-fát többször villámcsapás érte. [[2020]] áprilisában a két nyárfa közül az egyik kidőlt.
A Bandika-fát többször villámcsapás érte. [[2020]] áprilisában a két nyárfa közül az egyik kidőlt.
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:bandika-fa_2020-1.jpg|A Bandika-fa 2020-ban
 +
Fájl:bandika-fa_2020-2.jpg|A Bandika-fa 2020-ban
 +
</gallery>
== Források ==
== Források ==

A lap jelenlegi, 2021. március 12., 10:19-kori változata

550–560 cm átmérőjű fehérnyár-csoport (Populus alba). Korábban három példányból állt. 1985-ben védetté nyilvánították.
A Bandika-fa 2017-ben

Tartalomjegyzék

Története

A Bandika-fa Békéscsaba határában, az Élővíz-csatorna mentén, Nagyrét szélén található. Közelében helyezkedik el a Cimbora-fa.

Az 1830-as években Wenckheim Bandika szerette volna nevét a nyárfába vésni, azonban annak ága letört, a gyermek pedig leesett és nyomorékká vált. Az eset óta a facsoportot Bandika-fának nevezik. Az 1930-as években Wenckheim András gyakran megfordult a Gellért-szálló teraszán.

Az 1900-as években a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt. 1968. május 26-án emlékművet avattak a helyiek kedvenc kirándulóhelyénél, ahol a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak. Az obeliszket Mladonyiczky Béla szobrászművész elgondolása alapján Pauló László tervezte meg és a városi tanács kiviteleztette.

A Bandika-fát többször villámcsapás érte. 2020 áprilisában a két nyárfa közül az egyik kidőlt.

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök