Békéscsaba környéki tanyai iskolák
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése) |
a (Gerendás belső hivatkozása) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Az 1850-es évek elején a sűrűn lakott területeken '''a szülők''' összefogtak, hogy a gyermekeik számára a legelemibb tudást biztosíthassák. '''Kibéreltek egy üresen álló tanyát, és felfogadtak egy írni-olvasni tudó felnőtt férfit''', hogy a környékbeli gyerekeket tanítsa. '''Ezek voltak az ún. zugiskolák.''' | Az 1850-es évek elején a sűrűn lakott területeken '''a szülők''' összefogtak, hogy a gyermekeik számára a legelemibb tudást biztosíthassák. '''Kibéreltek egy üresen álló tanyát, és felfogadtak egy írni-olvasni tudó felnőtt férfit''', hogy a környékbeli gyerekeket tanítsa. '''Ezek voltak az ún. zugiskolák.''' | ||
| - | '''Az első zugiskola Kisgerendáson alapult''' [[1853|1853-ban]], ezt követte Fűrjes ([[1855]]), Kerektanya ([[1858]]), Nagymegyer ([[1869]]), Soprony-tanya ([[1870]]), Kígyós ([[1877]]), Telekgerendás és Kismegyer ([[1878]]), Fényes és Nagygerendás ([[1879]]), majd Gerendás ([[1880]]). | + | '''Az első zugiskola Kisgerendáson alapult''' [[1853|1853-ban]], ezt követte Fűrjes ([[1855]]), Kerektanya ([[1858]]), Nagymegyer ([[1869]]), Soprony-tanya ([[1870]]), Kígyós ([[1877]]), Telekgerendás és Kismegyer ([[1878]]), Fényes és Nagygerendás ([[1879]]), majd [[Gerendás]] ([[1880]]). |
A zugiskolákban '''hittant, olvasást, írást, számolást tanítottak''' a gyerekeknek az anyanyelvükön, '''szlovákul'''. Emellett a tanítással megbízott személyek '''vasárnaponként istentiszteletet is tartottak''' a tanyai lakosoknak. A tanítók foglalkozásukat tekintve sokszínűek voltak: a fényesi iskola első tanítója mezőgazdasági munkás volt, később egy kőművessegéd; a Kerek-tanyán napszámos; Fűrjesen csizmadia; Kismegyeren napszámos; Soprony-tanyán molnár; Gerendáson pedig csizmadia foglalkozású volt a tanító. | A zugiskolákban '''hittant, olvasást, írást, számolást tanítottak''' a gyerekeknek az anyanyelvükön, '''szlovákul'''. Emellett a tanítással megbízott személyek '''vasárnaponként istentiszteletet is tartottak''' a tanyai lakosoknak. A tanítók foglalkozásukat tekintve sokszínűek voltak: a fényesi iskola első tanítója mezőgazdasági munkás volt, később egy kőművessegéd; a Kerek-tanyán napszámos; Fűrjesen csizmadia; Kismegyeren napszámos; Soprony-tanyán molnár; Gerendáson pedig csizmadia foglalkozású volt a tanító. | ||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
'''Megalakultak az első tanyai evangélikus iskolák''', melyek közigazgatásilag egyes békéscsabai általános iskolák, vagy a községi általános iskolák központi iskoláihoz tartoztak. | '''Megalakultak az első tanyai evangélikus iskolák''', melyek közigazgatásilag egyes békéscsabai általános iskolák, vagy a községi általános iskolák központi iskoláihoz tartoztak. | ||
| - | + | [[Fájl:Kismegyeri fatornyos vendeghaz 1.jpg|bélyegkép|300px|Kismegyeri fatornyos iskola (vendégházként működik)]] | |
=== Iskola alapítások === | === Iskola alapítások === | ||
* 1892 – Nagymegyer-tanyai, Kerek-tanyai, Gerendás-tanyai evangélikus iskolák megnyitása. | * 1892 – Nagymegyer-tanyai, Kerek-tanyai, Gerendás-tanyai evangélikus iskolák megnyitása. | ||
A lap jelenlegi, 2020. november 27., 17:34-kori változata
Békéscsaba környékén több tanyai iskolát alapított és működtetett az evangélikus egyház. Céljuk a tanyai lakosság írni-olvasni tudásának fejlesztése és az analfabetizmus csökkentése volt. Az 1910-es évektől az állam folyamatosan átvette az egyháztól a működtetésüket, „külterületi állami elemi iskolaként” említik őket. Végül az 1970-es években a születésszám csökkenésének, és a lakosság városba áramlásának köszönhetően közel egy évszázados működés után sorra megszűntek a tanyai iskolák.
Tartalomjegyzék |
Története
Előzmények: zugiskolák
Az 1800-as évek közepén Békéscsaba (Csaba) környékén zömében evangélikus vallású, szlovák anyanyelvű lakosság élt. Az 1845-ben kezdődő határbenépesítés során a családok kiköltöztek tanyára, ahová a kisgyerekeket és a munkaképes nagyobb gyerekeket is magukkal vitték. Az iskoláskorúak Csabán maradtak a nagyszülőknél, onnan jártak iskolába. Az iskolaalapítást a tanyai iskoláskorú gyermekek számának növekedése indokolta. Alkalomszerűen a Felföldről jött egy-egy tanító, akihez akár 40–50 gyerek is járt. Az 1850-es évek elején a sűrűn lakott területeken a szülők összefogtak, hogy a gyermekeik számára a legelemibb tudást biztosíthassák. Kibéreltek egy üresen álló tanyát, és felfogadtak egy írni-olvasni tudó felnőtt férfit, hogy a környékbeli gyerekeket tanítsa. Ezek voltak az ún. zugiskolák.
Az első zugiskola Kisgerendáson alapult 1853-ban, ezt követte Fűrjes (1855), Kerektanya (1858), Nagymegyer (1869), Soprony-tanya (1870), Kígyós (1877), Telekgerendás és Kismegyer (1878), Fényes és Nagygerendás (1879), majd Gerendás (1880).
A zugiskolákban hittant, olvasást, írást, számolást tanítottak a gyerekeknek az anyanyelvükön, szlovákul. Emellett a tanítással megbízott személyek vasárnaponként istentiszteletet is tartottak a tanyai lakosoknak. A tanítók foglalkozásukat tekintve sokszínűek voltak: a fényesi iskola első tanítója mezőgazdasági munkás volt, később egy kőművessegéd; a Kerek-tanyán napszámos; Fűrjesen csizmadia; Kismegyeren napszámos; Soprony-tanyán molnár; Gerendáson pedig csizmadia foglalkozású volt a tanító. Képesített tanítók csupán az 1800-as évek végén kerültek a tanyai iskolákba. 1887-ben a fennálló 50 tanyai iskola közül csak 18-ban volt okleveles vagy tanfolyamot végzett nevelő.
1882 végén a Vallási és Közoktatási Minisztérium rendeletben megtiltotta a „zugiskolák” működését, és meghatározta az elemi iskolák működésének pontos feltételeit. 1891-ben megkezdődött a zugiskolák bezárása, a nekik helyt adó tanyákon az előírt követelményeknek megfelelő iskolák szervezése. Az evangélikus egyház azt kérte a községtől, hogy a tanyai iskolákat felekezeti jelleggel átvehesse.
Az igényt a képviselő-testület 1892-ben jóváhagyta, az alábbi három feltétellel:
- a tanítási nyelv a magyar (hittant anyanyelven tanulhatnak),
- azonnal iskolaépületeket építenek,
- a követelmények hiányos teljesítése esetén a község átveszi a működő iskolákat.
Megalakultak az első tanyai evangélikus iskolák, melyek közigazgatásilag egyes békéscsabai általános iskolák, vagy a községi általános iskolák központi iskoláihoz tartoztak.
Iskola alapítások
- 1892 – Nagymegyer-tanyai, Kerek-tanyai, Gerendás-tanyai evangélikus iskolák megnyitása.
- 1893 – Kismegyeren, Fényes-tanyán és Fűrjesen evangélikus tanyai iskola kezdte meg működését.
- 1894 – További három – nem nevesített – iskolát alapítottak.
- 1897 – A katolikusok Soprony-tanyán a tanyai iskola bérelt helyisége helyett megépítették az első rendes iskolaépületet.
- 1898 – Kismegyeren a tanyai iskola új épületbe költözve folytatta működését.
- 1913 – Tanyai evangélikus iskolát alapítottak Kerekkígyóson.
- 1922 – A katolikus egyház megépítette a második rendes iskolaépületét Sopronyban a II. tanyai iskola számára.
- 1930 – Az ún. „fatornyos” evangélikus iskola megalapítása Fényesen.
- 1932 – Soprony-tanyán megépítették az evangélikus elemi iskolát, valamint a vesze-hídi (második fényesi) elemi iskolát.
- 1935 – Újkígyóson megalapították az evangélikus felekezeti iskolát.
Községi, állami tanyai iskolák alapítása
- 1894 – Ebben az évben – mivel az egyház nem teljesítette a meghatározott feltételeknek – a fényesi és a fűrjesi tanyai iskolák községi kezelésbe kerültek. Emellett Nagyréten, Kisgerendáson és Nagygerendáson is községi tanyai iskola működött.
- 1912 – Vandhát-Sikonyon állami tanyai iskola kezdte meg működését.
- 1926 – Csabaszabadiban (Beliczey-major) és Soprony-tanya környékén (Koczkiszky-major) külterületi – állami jellegű – elemi népiskolát alapítottak.
- 1945 – Az állami általános iskolák kiépítésének kezdete, amely komoly elszívóhatást gyakorolt a tanulói létszámra.
Tanítási rend
Kezdetben a szorgalmi időszak októbertől Húsvétig (március–április) tartott, Húsvéttól szeptember végéig a gyerekek otthon dolgoztak. A tanítás nyelve hivatalosan a magyar volt, a szülők kérésére azonban a hittant szlovákul tanulhatták a gyerekek.
Az iskolák jellemzően egy osztályteremmel rendelkeztek, ahová az összes tanuló egyszerre járt (osztatlan iskola). Eleinte a tanrend és a tananyag nem volt meghatározva, a tanítóra bízták azok összeállítását. Később a tanév elején, tanítói konferencia keretében egységes tanrend és tanítási anyag került megalkotásra.
A tanár egy osztállyal személyesen egy órát foglalkozott, a többieknek minden óra elején kiadta a feladatokat, melyeket csendben kellett megoldaniuk. Óra végén gyors kikérdezésre került sor, majd áttértek a következő személyes foglalkozásra. A testnevelés óra minden gyerek számára közös volt.
1940-ig az iskolák jellemzően hat osztállyal működtek. 1940-ben Timkó György igazgató javasolta a hetedik osztály megnyitását három községi tanyai iskolában. A csabai közgyűlés a Csabaszabadi, soprony-tanyai (Koczkiszky-tanyai) állami, a fényesi, fürjesi, gerendási községi, a kerektanyai, a kerekkígyósi, a nagymegyeri, soprony-tanyai I-es és II-es, valamint a telekgerendási evangélikus tanyai iskolákban is bevezette a hetedik osztályt. Az intézkedéseknek köszönhetően emelkedett a 14 év alatti beiskolázott gyermekek száma. 1942–43-ban pedig a többi tanyai iskolát is hét osztályosra bővítették. Az egyetlen tanterem miatt az osztályokra bontással sem lett könnyebb a tanító feladata. Az 1950-es és az 1960-as években a tanítói létszám is folyamatosan növekedett a központi tantervek és az osztályokra bontás elvárásai miatt.
A tanítási órákon kívül a gyerekek és a tanítók a szülőkkel együtt színdarabokat tanultak be, és adtak elő; emellett sportoltak: a fiúk fociztak, a lányok röplabdáztak. Évenként egyszer gyereknapi rendezvényeket, majálisokat tartottak.
A tanyai iskolák megszűnése
Az 1950-es évek végétől folyamatos tanulói létszámcsökkenés volt tapasztalható. Ennek oka, hogy kevesebb gyerek született, a közlekedés révén pedig könnyebben megközelíthetővé váltak a városi iskolák. A tanyai iskolák tanulószáma 1961-ben 869 fő volt, amely 1969-re 437 főre csökkent. 1960-ban megszűnt a kisréti és a veszely-hídi tanyai iskola, majd sorban a Soprony II. (1967–68), Nagymegyer (1970), Kocziszky (1972), Kereki (1973) és Csorvás-alsó (1974) iskolája. 1970-ben a tanyai iskolák tanulóit átirányították a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola Kollégiumába, ahol diákotthoni bentlakást is biztosítottak. 1974-ben létrejött a Tanyai Diákotthon a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola Kollégiumában.
Források
- Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lászik Mihály: Tanyai iskolák Békéscsabán. In: Miroslav Kmet', Tuska Tünde, Uhrin Erzsébet et al.: Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából és jelenéből. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szabó Ferenc: Az iskola- és neveléstörténeti kutatások mérlege Békés megyében. In: Adatok Dél-Magyarország iskolaügyének történetéből : tudományos konferencia Szegeden, 1991. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth István: Békés és Csanád megyék szlovák iskolaügyének alakulása, 1867–1944. In: Adatok Dél-Magyarország iskolaügyének történetéből : tudományos konferencia Szegeden, 1991. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
