Bárány vendéglő (Szarvas)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kép feltöltése)
(+ 1 hivatkozás)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét.
Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét.
-
Petőfi Sándor és családja az '''1848–49-es szabadságharc''' utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]]–Szarvas útvonalon keresztül '''[[Mezőberény|Mezőberénybe]] tartottak''', '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' festőművészhez. [[1849]]. [[július 4.|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, '''a Bárány vendégfogadóban szálltak meg'''. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és Placskó István lelkészek társaságában felkereste '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit.
+
Petőfi Sándor és családja az '''1848–49-es szabadságharc''' utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]]–Szarvas útvonalon keresztül '''[[Mezőberény|Mezőberénybe]] tartottak''', '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' festőművészhez. [[1849]]. [[július 4.|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, '''a Bárány vendégfogadóban szálltak meg'''. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és [[Placskó István (1806–1855)|Placskó István]] lelkészek társaságában felkereste '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit.
Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az '''Arénában''' tartották. [[1898|1898-ban]] az vendéglő helyiségeit '''átalakították''', a munkálatokat  Popják György végezte. Az épületben az '''adóhivatal, a posta és pénzügyőrség''' került elhelyezésre. Az udvaron [[1899|1899-ig]] 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott '''nyári színkör''' állt.
Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az '''Arénában''' tartották. [[1898|1898-ban]] az vendéglő helyiségeit '''átalakították''', a munkálatokat  Popják György végezte. Az épületben az '''adóhivatal, a posta és pénzügyőrség''' került elhelyezésre. Az udvaron [[1899|1899-ig]] 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott '''nyári színkör''' állt.
45. sor: 45. sor:
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Postahivatalok]]
[[Kategória:Postahivatalok]]
 +
[[Kategória:Petőfi 200]]
[[Kategória:Egészségügyi intézmények]]
[[Kategória:Egészségügyi intézmények]]
[[Kategória:Intézmények]]
[[Kategória:Intézmények]]
[[Kategória:Vendéglátóhelyek]]
[[Kategória:Vendéglátóhelyek]]

A lap jelenlegi, 2023. január 30., 19:11-kori változata

Az egykori Bárány vendéglő (napjainkban szakrendelő) épülete a Szabadság út 11. szám alatt található. 1849. július 4-én az épület falai között szállt meg Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán és a kisfiú dajkája.

Tartalomjegyzék

Története

Az egykori Bárány vendéglő épülete 2022-ben

Az 1799 és 1801 között létesített emeletes épület közel egy évszázadon keresztül Szarvas társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat 1847-ben kocsiszínnel bővítette a fogadót. 1848. március 16-án a szarvasi „Pilvax kávéházként” is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel Nemes János elhozta a Tizenkét pontot és a forradalom hírét.

Petőfi Sándor és családja az 1848–49-es szabadságharc utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–Békésszentandrás–Szarvas útvonalon keresztül Mezőberénybe tartottak, Orlai Petrics Soma festőművészhez. 1849. július 4-én egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, a Bárány vendégfogadóban szálltak meg. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és Placskó István lelkészek társaságában felkereste Vajda Péter költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit.

Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az Arénában tartották. 1898-ban az vendéglő helyiségeit átalakították, a munkálatokat Popják György végezte. Az épületben az adóhivatal, a posta és pénzügyőrség került elhelyezésre. Az udvaron 1899-ig 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott nyári színkör állt.

1940-ben az egyemeletes fő- és a földszintes melléképületben a posta, a pénzügyőrség hivatalai, valamint magánlakások voltak. A község a női tanítóképző akadémia felállítása céljára felajánlotta az ingatlant a bányai evangélikus egyházkerületnek. 1958-ban egészségház költözött az létesítménybe. 2011-ben felújított és kibővített épületben kezdte meg működését a dr. Lohr Gyula Kistérségi Szakrendelő.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök