Aurora-kör

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. február 26., 14:38-kor történt szerkesztése után volt.
Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja

Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör 1913. február 20-án Békéscsaba belvárosában alakult dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi tevékenysége elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei pedig dr. Südy Ernő nevéhez fűződött. A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit. A kör emblémáját Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

A kör az első világháború kitöréséig működött, majd 1918. január 6-án indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent és az egyesület "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.

Az Aurora-kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.

2013-04-09 09.27.06.jpg

Tartalomjegyzék

Irodalmi élet

A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. Dapsy Gizella (Nil), Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. 1927. február 7-én Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”

1929-ben az Aurora-kör könyvtárat alapított, ami főként kortárs szerzők műveit gyűjtötte. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A 2000 kötetből álló gyűjteményt 1940-ben felajánlották a városi könyvtárnak.

Zenei élet

A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közízlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.

2013-04-09 09.26.43.jpg

Képzőművészeti élet

Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével. 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.

Az Aurora-kör újraéledése

1943-ban megszünt az Aurora-kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.

Emlékezete

Lásd még

Forrás

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök