Aurora-kör

A BékésWiki wikiből

Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án Békéscsaba belvárosában alakult dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. A kör irodalmi élete elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei élete dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.

A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.

A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. (Az auróra szó jelentése magyarul hajnal.) Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez. A kör alapelve ez volt: a kultúrával az embert kell felemelni, nem a kultúrát az emberhez lezülleszteni. A háború kitörésekor az Auróra Kör működésének első szakasza véget ért.

Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.

Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.

Tartalomjegyzék 1 Irodalmi élet 2 Zenei élet 3 Képzőművészeti élet 4 Az Auróra Kör újraéledése 5 Emlékezete 6 Lásd még 7 Forrás 8 Külső hivatkozások

Irodalmi élet

A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. "NIL" álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. 1927. február 07-én Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.” 1929-ben az Auróra Kör könyvtárat alapított. A könyvtár állománya főként kortárs szerzők műveit tartalmazta. A könyvtár hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000 kötetet. Az Auróra Kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.

Zenei élet

A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.

Képzőművészeti élet

Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével. 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.

Az Auróra Kör újraéledése

1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.

Emlékezete

• Emléktábla a Munkácsy Mihály Múzeum falán

Lásd még

• Korniss Géza (1888–1961)

Forrás

• A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216. p. Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum
• Kovács György: Az Auróra Kör nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: Békés Megyei Népújság 22.évf., 112.szám (1967.15.12.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár. Eleketronikus változat: Hungaricana (Látogatva: 2017.07.06.)
• Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397 Lelőhely: Békés Megyei Köynvtár
• Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások

• Az auróra kör élete régen. In: OSZK.hu
• Az Auróra kör szerepe a múzeum életében In: Egykor.hu
• Dr. Révész Sándor:Emléktábla avatás. In: Beol.hu