Aurora-kör
A BékésWiki wikiből
a (Nyelvi ellenőrzés part 1) |
a (Nyelvi ellenőrzés part 2) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Sudy_erno.jpg |bélyegkép|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]] | [[Fájl:Sudy_erno.jpg |bélyegkép|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]] | ||
| - | Az | + | Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör '''[[1913]]'''. '''[[Február 20.|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult [[Südy Ernő (1882-1973)|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889-1944)|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi tevékenysége elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei pedig dr. Südy Ernő nevéhez fűződött. |
A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit. | A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit. | ||
'''A kör emblémáját [[Tevan Andor (1889-1955)|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez. | '''A kör emblémáját [[Tevan Andor (1889-1955)|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez. | ||
| - | A kör az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.|január 6-án]] indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az | + | A kör az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.|január 6-án]] indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent és az egyesület "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség. |
| - | '''Az | + | '''Az Aurora-kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.''' |
[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]] | [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]] | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== '''Irodalmi élet''' == | == '''Irodalmi élet''' == | ||
| - | A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. Dapsy Gizella (Nil), Ascher Oszkár, [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]], Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]]. [[Február 7.|február 7-én]]''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az | + | A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. Dapsy Gizella (Nil), Ascher Oszkár, [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]], Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]]. [[Február 7.|február 7-én]]''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”'' |
| - | [[1929|1929-ben]] az | + | [[1929|1929-ben]] az Aurora-kör könyvtárat alapított, ami főként kortárs szerzők műveit gyűjtötte. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A 2000 kötetből álló gyűjteményt [[1940|1940-ben]] felajánlották a városi könyvtárnak. |
== '''Zenei élet''' == | == '''Zenei élet''' == | ||
| - | A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a | + | A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közízlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. [[1935]]. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket. |
[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]] | [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]] | ||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
[[1923]]. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban [[Kolozsvári Sándor]], [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított. | [[1923]]. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban [[Kolozsvári Sándor]], [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított. | ||
| - | == '''Az | + | == '''Az Aurora-kör újraéledése''' == |
| - | 1943-ban megszünt az | + | 1943-ban megszünt az Aurora-kör. [[1998]]. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
A lap 2019. február 26., 14:38-kori változata
Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör 1913. február 20-án Békéscsaba belvárosában alakult dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi tevékenysége elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei pedig dr. Südy Ernő nevéhez fűződött. A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit. A kör emblémáját Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.
A kör az első világháború kitöréséig működött, majd 1918. január 6-án indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent és az egyesület "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.
Az Aurora-kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.
Tartalomjegyzék |
Irodalmi élet
A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. Dapsy Gizella (Nil), Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. 1927. február 7-én Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”
1929-ben az Aurora-kör könyvtárat alapított, ami főként kortárs szerzők műveit gyűjtötte. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A 2000 kötetből álló gyűjteményt 1940-ben felajánlották a városi könyvtárnak.
Zenei élet
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közízlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.
Képzőművészeti élet
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével. 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.
Az Aurora-kör újraéledése
1943-ban megszünt az Aurora-kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.
Emlékezete
Lásd még
Forrás
- A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216. p. Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum
- Kovács György: Az Auróra Kör nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: Békés Megyei Népújság 22.évf., 112.szám (1967.15.12.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár. Eleketronikus változat: Hungaricana (Látogatva: 2017.07.06.)
- Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397 Lelőhely: Békés Megyei Köynvtár
- Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Külső hivatkozások
- Az auróra kör élete régen. In: OSZK.hu
- Az Auróra kör szerepe a múzeum életében In: Egykor.hu
- Dr. Révész Sándor:Emléktábla avatás. In: Beol.hu
