Aurora-kör

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a
(hivatkozások bővítése)
7. sor: 7. sor:
Második szakasza [[1918]]. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.
Második szakasza [[1918]]. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.
-
'''Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''
+
'''Az Auróra Kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''
[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]
[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]
19. sor: 19. sor:
== '''Zenei élet''' ==
== '''Zenei élet''' ==
-
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a  cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.
+
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a  cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. [[1935]]. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.
[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]
[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]
25. sor: 25. sor:
== '''Képzőművészeti élet''' ==
== '''Képzőművészeti élet''' ==
-
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével.
+
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888-167)|Wagner József]] vezetésével.
-
1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított.
+
[[1923]]. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban [[Kolozsvári Sándor]], [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított.
== '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==
== '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==
-
1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.  
+
1943-ban megszünt az Auróra Kör. [[1998]]. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.  

A lap 2017. október 29., 01:27-kori változata

Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja
Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án Békéscsaba belvárosában alakult dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. A kör irodalmi élete elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei élete dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.

A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.

A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. (Az auróra szó jelentése magyarul hajnal.) Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez. A kör alapelve ez volt: a kultúrával az embert kell felemelni, nem a kultúrát az emberhez lezülleszteni. A háború kitörésekor az Auróra Kör működésének első szakasza véget ért.

Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.

Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.

2013-04-09 09.27.06.jpg

Tartalomjegyzék

Irodalmi élet

A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. "NIL" álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. 1927. február 07-én Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.” 1929-ben az Auróra Kör könyvtárat alapított. A könyvtár állománya főként kortárs szerzők műveit tartalmazta. A könyvtár hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000 kötetet. Az Auróra Kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.

Zenei élet

A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.

2013-04-09 09.26.43.jpg

Képzőművészeti élet

Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével. 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.

Az Auróra Kör újraéledése

1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.


Forrás


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök