Aurora-kör
A BékésWiki wikiből
(Mondattani helyesbítések) |
(Mondattani javítások) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | [[Fájl:Sudy_erno.jpg |bélyegkép|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” '''1913'''. '''[[Február 20.|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. | + | [[Fájl:Sudy_erno.jpg |bélyegkép|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” '''1913'''. '''[[Február 20.|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. A kör irodalmi élete elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei élete dr. Südy Ernő nevéhez fűződött. |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. | + | A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit. |
| + | A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. A háború kitörésekor az Auróra Kör működésének első szakasza véget ért. | ||
| + | |||
| + | Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség. | ||
Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett. | Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett. | ||
| 12. sor: | 13. sor: | ||
| - | A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. | + | A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. "NIL" álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc is a meghívottak között volt. '''[[1927]]. [[Február 7.|február 07-én]]''' Móricz Zsigmond látogatott el a körbe. Az író 1940 tavaszán előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.” |
1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak. | 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak. | ||
A lap 2014. február 19., 20:54-kori változata
A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit. A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. A háború kitörésekor az Auróra Kör működésének első szakasza véget ért.
Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.
Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.
Tartalomjegyzék |
Irodalmi élet
A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. "NIL" álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc is a meghívottak között volt. 1927. február 07-én Móricz Zsigmond látogatott el a körbe. Az író 1940 tavaszán előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.” 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.
Zenei élet
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.
Képzőművészeti élet
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével. 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.
Az Auróra Kör újraéledése
1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.
Forrás
- A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kovács György: Az Auróra Kör nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397 Lelőhely: Békés Megyei Köynvtár
- Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216. p. Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum
Külső hivatkozások:
- Az auróra kör élete régen. In: OSZK.hu
- Az Auróra kör szerepe a múzeum életében In: Egykor.hu
- Dr. Révész Sándor:Emléktábla avatás. In: Beol.hu
