Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)
A BékésWiki wikiből
a (→Emlékezete: belső hivatkozások) |
a (Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
'''Ádám (Áchim) Gusztáv [[1859]]. [[január 28.|január 28-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Áchim Mihály]] rézműves, édesanyja [[Ondroviczky Teréz]]. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az [[1911|1911-es]] 17. számú rendelet tette lehetővé. | '''Ádám (Áchim) Gusztáv [[1859]]. [[január 28.|január 28-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Áchim Mihály]] rézműves, édesanyja [[Ondroviczky Teréz]]. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az [[1911|1911-es]] 17. számú rendelet tette lehetővé. | ||
| - | Az alap- és középfokú iskola elvégzése után '''mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját.''' 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, | + | Az alap- és középfokú iskola elvégzése után '''mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját.''' 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, Békéscsaba műszaki fejlesztésének kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt. |
| - | '''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége). | + | '''Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül.''' Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége). |
| - | Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.|február 4-én]] halt meg''' éredény- | + | Közel kilencven évet élt, '''[[1946]]. [[február 4.|február 4-én]] halt meg''' éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.''' | A vasút makói osztálymérnökeként '''33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök''' tevékenykedett [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök mellett a [[Városháza (Békéscsaba)|városházán]]. '''Később városi főmérnök, majd [[1918]] után műszaki tanácsos lett.''' Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: '''középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez.''' | ||
''' | ''' | ||
| - | Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét | + | Több épületet és épületátalakítást tervezett.''' Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása ([[1893]]), az új Zöldfa vendéglő ([[1900]]), a Városi Közkórház ([[1903]]), a Munkásotthon ([[1903]]), a Járásbíróság bővítése ([[1907]]), a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] ([[1912]]). [[1894|1894-ben]] áttervezte a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] homlokzatát és földszintjét, mely [[Wagner József]] csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét. |
| - | Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel | + | Az [[1888]]. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése [[1896]]. [[május 30.|május 30-án]] kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. [[1897|1897-ben]] a '''tervei alapján épült fel a város első óvodája. [[1898|1898-ban]] a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és [[Zámecsnyik Sándor]] építész terve alapján indult.''' A 12 tantermes, modern népiskola épülete az [[1902]]–[[1903]]-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója. |
| - | Ádám Gusztáv '''kezdeményezte a városi villanytelep létesítését'''; [[1906-tól]] | + | Ádám Gusztáv '''kezdeményezte a városi villanytelep létesítését'''; mérnöki munkája mellett – [[1906|1906-tól]] másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az [[1918|1918-ban]] létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt. |
'''Közéleti feladatokat is vállalt''', több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek. | '''Közéleti feladatokat is vállalt''', több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek. | ||
| - | '''[[1930|1930-ban]] nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét.''' A kiadványban adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az evangélikus nagytemplom építését, az | + | '''[[1930|1930-ban]] nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét.''' A kiadványban többek között adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az evangélikus nagytemplom építését, az épületek értékeit. Ezen felül oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és a helyi emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására. |
== Díjak, elismerések == | == Díjak, elismerések == | ||
| - | * ''' | + | * Munkájának elismeréséül '''[[1926|1926-ban]] megkapta a IV. osztályú érdemrendet'''. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * [[2009|2009-ben]] '''[[Ádám (Áchim) Gusztáv-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)| | + | * [[2009|2009-ben]] '''[[Ádám (Áchim) Gusztáv-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] földszinti árkádsorán. |
== Források == | == Források == | ||
A lap 2018. augusztus 22., 11:51-kori változata
mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos
Tartalomjegyzék |
Élete
Ádám (Áchim) Gusztáv 1859. január 28-án született Békéscsabán. Édesapja Áchim Mihály rézműves, édesanyja Ondroviczky Teréz. Az Áchim családból való származását egy ideig nevében is jelezte. A névváltoztatást az 1911-es 17. számú rendelet tette lehetővé.
Az alap- és középfokú iskola elvégzése után mérnöki tanulmányokat folytatott. Diplomájának megszerzése után vasútépítő és tervezőmérnökként kezdte pályáját. 1892-ben került vissza Békéscsabára. Közel negyven évig szolgálta a várost, Békéscsaba műszaki fejlesztésének kezdeményezője, pártolója és tevékeny részese volt.
Virajossi Tóth Gizellát vette feleségül. Lányaik: Erzsébet (Dr. Sándor Ernő felesége) és Piroska (Vintze Sándor felesége).
Közel kilencven évet élt, 1946. február 4-én halt meg éredény-elmeszesedésben. A békéscsabai Vasúti temetőben nyugszik.
Munkássága
Első megbízatását az arad–csanádi vasútnál kapta, részt vett a Tompapuszta–Mezőhegyes–Nagylak, majd az Arad–Buzsák–Gája és a Mezőhegyes–Kétegyháza vonalak nyomjelzési és tervezési munkáiban. 1882-ben a makó–kiszombor–duzki vonalrész építésénél, később pedig nehéz hegyi terepen a boszniai Dobojból kiinduló szakaszon dolgozott, valamint Aradról végezte a borosjenő–csermői, a Szt. Anna–sáránd–erdőhegy–kisjenői vonalak tervezési és építési munkáit.
A vasút makói osztálymérnökeként 33 évesen került vissza Békéscsabára, mint községi mérnök tevékenykedett Sztraka Ernő városi mérnök mellett a városházán. Később városi főmérnök, majd 1918 után műszaki tanácsos lett. Sokat tett a város mai arculatának megteremtéséért: középületek létesítése, utcák szabályozása, kutak fúrása fűződik a nevéhez. Több épületet és épületátalakítást tervezett. Ádám Gusztáv munkáját dicséri többek között a régi városháza átalakítása (1893), az új Zöldfa vendéglő (1900), a Városi Közkórház (1903), a Munkásotthon (1903), a Járásbíróság bővítése (1907), a Munkácsy Mihály Múzeum (1912). 1894-ben áttervezte a Fiume Szálló homlokzatát és földszintjét, mely Wagner József csabai építész vállalkozó munkája nyomán nyerte el eklektikus külsejét.
Az 1888. évi nagy csabai árvíz hosszú időre tönkretette a Széchenyi ligetet is. Feléledése 1896. május 30-án kezdődött – ekkor avatták a nyári műkedvelő színkör otthonát, az Ádám Gusztáv által tervezett szép, tornyos, favázas pavilont és zenepavilont. A liget és a pavilon az első világháború kitöréséig élte fénykorát, és Békéscsaba igen kedvelt nyári szórakozóhelye volt. 1897-ben a tervei alapján épült fel a város első óvodája. 1898-ban a Békéscsaba–Békés–Vésztő vasútvonal építési terveinek elkészítésére kapott megbízást. A századfordulón vette kezdetét Békéscsabán az Állami Elemi Népiskola megépítése. Az iskola helyének a központban lévő Okos utcát jelölték ki (ma Irányi utca), az építkezés Ádám Gusztáv és Zámecsnyik Sándor építész terve alapján indult. A 12 tantermes, modern népiskola épülete az 1902–1903-as tanév kezdetére készült el. Szeptember első felében vonult új otthonába az állami fiú- és leányiskola 256 fiú és 309 leány tanulója.
Ádám Gusztáv kezdeményezte a városi villanytelep létesítését; mérnöki munkája mellett – 1906-tól másfél évtizeden át – a cég vezetését is ellátta. Az építőipar szezonális jellege tette lehetővé, hogy téli tanfolyamokon oktassák a munkásokat, ennek a szervezetnek harminc éven át volt a helyi igazgatója. Az 1918-ban létrejött Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója volt.
Közéleti feladatokat is vállalt, több ízben tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek.
1930-ban nyugalomba vonult, ebben az évben írta meg Békéscsaba építészeti és műszaki fejlődésének történetét. A kiadványban többek között adatokat találhatunk a csabai közlekedési helyzetről (utak, járdák, hidak, vasút). Részletesen ismerteti a templomok, különösen az evangélikus nagytemplom építését, az épületek értékeit. Ezen felül oktatási és egészségügyi intézmények, a város életében fontos szerepet játszó középületek bemutatása is a kézirat része. Szórakozási lehetőségek (színház, mozi, vendéglők), békéscsabai vállalatok és a helyi emlékművek felsorolását is tartalmazza az összegzés. Ádám Gusztáv ma is megszívlelendő javaslatokat is leírt a város fejlődésének előmozdítására.
Díjak, elismerések
- Munkájának elismeréséül 1926-ban megkapta a IV. osztályú érdemrendet.
Emlékezete
- 2009-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza földszinti árkádsorán.
Források
- Békés, 46. évf. 16. szám, 1914. április 19. 5. p. (Látogatva: 2017.11.06.)
- Békés, 48. évf. 26. szám, 1916. június 25. 5. p. (Látogatva: 2017.11.06.)
- Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerkesztette: Jároli József. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei.
- Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918, Békéscsaba, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
