Wenckheim Frigyes (1842–1912)
A BékésWiki wikiből
ügyvéd, nagybirtokos, valóságos belső titkos tanácsos, főpohárnokmester
Tartalomjegyzék |
Élete
Gróf Wenckheim Frigyes 1842. október 20-án született Milánóban. Édesapja gróf Wenckheim Károly (1811–1891), nevéhez fűződik a gerlai kastély alapjának megvásárlása és Gerla-Póstelek néven önálló falu létesítése is. Édesanyja Radetzky Friderika grófnő (1815–1866), Radetzky József tábornok leánya.
Négy testvére született: Borbála (1838–1929), Anna (1840–1858), Géza (1847–1924) és Matild (1852–?). Wenckheim Frigyes volt az elsőszülött fiú utód, Géza a gerlai uradalmat kész mintagazdasággá fejlesztette, Matild pedig kolostorba vonult és életét a hitnek szentelte.
Wenckheim Frigyes vallásos nevelésben részesült, sokoldalúan képzett főúr volt. A középiskolát Győrben végezte el, majd jogot tanult Budapesten és Pozsonyban. 1866-ban ügyvédi oklevelet szerzett.
1872. június 18-án házasságot kötött Wenckheim Krisztina grófnővel, az ország egykori leggazdagabb lányával, így a békési, kígyósi, aradszentmártoni és székudvarié uradalom irányítása is az ő vállára nehezedett. Wenckheim Frigyes és felesége nevéhez fűződik a kígyósi kastély megépíttetése 1874–1879 között. A főúri világ egyik legrokonszenvesebb tagjának titulálták. Szerénység jellemezte, szerette őt a köznép.
Hét gyermeke született: Friderika (1873–1957), Krisztina (1874–1970), József (1877–1952), László (1880–1956), Pál (1881–1945), Mária (1883–1968) és Ilona (1885–1971).
Életének 70. évében, 1912. június 27-én hosszú betegeskedést követően elhunyt. Temetésére az ókígyósi kastély kápolnájában került sor, két nappal halálát követően.
Munkássága
Kitűnő gazda volt, szorgalma kiemelkedett, országos közügyekben is szerepet vállalt. 1878–1881 között Gyula városának országgyűlési képviselője volt, majd 1884-től 1901-ig a borosjenői választókerületet képviselte. Borossebest a modern kisvárosok sorába emelte azzal, hogy bevezettette a villamos világítást és további fejlesztések, átalakításokat is tett. Sokszor felszólalt a parlamentben a Nemzeti Párt tagjaként.
Alapítványt hozott létre a vármegyei szegények segítésére. Adakozása és bőkezűsége kiemelkedett, uradalma alatt virágoztak a katolikus népiskolák. A gyerekeket ellátta tanszerekkel és tandíj nélküli oktatást biztosított számukra. Nagy összegeket áldozott irodalmi célokra is.
1889-ben megépíttette családja pesti palotáját, ami ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár székházává vált.
Ferenc József uralkodásának idején királyi kamarássá és valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1904. november 25-én főpohárnokmester lett, ezzel az ország zászlósurai közé sorolták. A királyi udvartartáshoz tartozott és az országgyűlés főrendi házának tagja volt.
Emlékezete
- 1896-ban Gyulán, Józsefváros főutcája a Frigyes, majd 1897-ben a Wenckheim Frigyes utca nevet kapta.
Lásd még
Képgaléria
Források
- Emlék-album nagyméltóságú Gróf Wenckheim Frigyes valóságos belső titkos tanácsos és neje Wenckheim Krisztina Grófnő ő excellentiája ezüst menyegzőjére. Budapest : Franklin-Társulatm, 1897 (Látogatva: 2022. 12. 19.)
- Hankó József: Két évszázad a Weinckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy András, D. – Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX–XX. században. Budapest : Nonpareille Plus, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy Ilona: Gyula utcanevei (1851–1987). In: Magyar névtani dolgozatok. Budapest : ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, 1994. 18–19. p. (Látogatva: 2022. 12. 12.)
- Tomcsányi Lajos S. J.: Wenckheim Frigyes Gróf. Budapest : Apostol nyomda, 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Egy magyar grófi pár ezüstlakodalma. In: Vasárnapi Ujság, 44. évf. 27. szám (1987. július 4.) 433–434. p.
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, IV. kötet. Budapest : Heraldika Kiadó, 1998. 247–256. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gróf Wenckheim Frigyes. In: Békés, 44. évf. 26. szám (1912. június 29.) 1–2 p.
- Gróf Wenckheim Frigyes temetése. In: Békés, 44. évf. 27. szám (1912. július 7.) 2. p.
- Kóhn Dávid: Hatvan év multán. Gyula : Dobay János Könyvnyomda, 1936. 171–173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Palatinus József: Békésvármegyei nemes családok története. Budapest : Palatinus József, 1909