Csabai-Wagner József (1888–1967)
A BékésWiki wikiből
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
1888. május 27-én Mezőberényben született. Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt, a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett. Katonai szolgálatát Insbruckban kezdte. 1912/13-as évben 4 hónapot szolgált a 101-es gyalogezred kötelékében, Trebinjében. A háború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre vonult, ott több ütközetben részt vett. 1914-ben megbetegedett, majd segédszolgálatra helyezték vissza. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. Az 1920-as évek elejétől érdeklődése középpontjába a festészet került. Tehetségét jutalmazva 1920-ban megkapta a Békéscsaba Városi Díjat. 1920 és 1922 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. A '20-as évek végétől Budapesten élt, ahonnan gyakran látogatott Békéscsabára és több kiállításon mutatta be műveit. A 2. világháború után Mezőtúrra költözött felesége, Dobos Rozália szülővárosába.
Munkássága
Építészet
Apja pályáját folytatva, építészként kezdett dolgozni. Békéscsabán több középület építéstörténetének egyes fejezete köthető a nevéhez. 1909-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a Fiume szálloda átalakítása, amely ekkor az udvar felé egy földszintes étteremmel bővült. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a Vigarda (Jókai színház). A Békés Megyei Gazdasági Egyesület az új székházát az akkori Ferenc József téren (Szabadság tér) alakította ki. A volt Zsilinszky Mihály-féle ház (Fegyveres Erők Klubja) emeletesre építésének tervei szintén neki köszönhetők. A Fiume szállóval szemben lévő telken, 1918-19 körül, az I. világháború befejezését követően a Kereskedelmi Bank székházát tervezte. Ez az épület ma már nincs meg. A csabai református templomot szintén ő tervezte, melyet 1912. december 12-én Balthazár Dezső püspök szentelt fel. A talán legnagyobb figyelmet kapott csabai épülete a Közművelődés Háza (Munkácsy Mihály Múzeum), melynek tervezésére Ádám Gusztáv főmérnökkel közösen kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett.
Képzőművészet
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és saját lakásán rendezett. 1925. novemberében a műtermi kiállítását Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit. A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. 1927. október 23-án kiállítás nyílt egy csabai műteremben, melyet dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok és az Aurora-kör elnöke nyitott meg. 1928. júniusában az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.
1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét Békés vármegye arcképcsarnoka számára, a kép leleplezésére 1932. szeptember 29-én került sor a vármegye közgyűlési termében.
1935. március 3-án reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában, ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől Budapesten és külföldön (elsősorban Hollandiában) is nagy népszerűségnek örvendett. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták, évente több száz képét vitték külföldre, történt eladás Sanghaiba is. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza.
Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt. 1965-ben a gyomai presszóban 15 darab alkotását - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - állították ki. Ugyanebben az évben október 3. és 24. között a múzeumi hónap keretében állították ki festményeit a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el.
Egyéni kiállításai
- 1948, 1964 • Mezőtúr
- 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1987 • Damjanich János Múzeum, Szolnok (kat.).
Válogatott csoportos kiállításai
- 1920-tól az OMKT, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain szerepelt, Budapest
- 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
- 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
- 1932 Velencei biennálé, Velence, Olaszország
- 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
- 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
- 1961-64 • Téli Tárlat, Szolnok
- 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945-69
- 1969 • Békéscsaba-Gyula-Békés múzeumai.
Emlékezete
- 1987-ben emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum.
- 1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből.
- 1988-ban a Munkácsy Mihály Múzeum emlékkiállítást rendezett születésének 100. évfordulójára emlékezve.
- Mezőtúron utcát neveztek el róla: Cs. Wágner József utca (a volt Kossa István utca)
- 2008-ban a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonába került 117 kötetből álló könyvhagyatéka dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából.
- 2013. május 11-én Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a Csabai Wagner József-emléktermet.
- Mezőtúron egykori lakása falán domborműves emléktábla található.
Galéria
 Önarckép |
 Férfi portré |
 Női portré |
Források
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám (1965. augusztus 1.) 5. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 222. szám (1965. szeptember 21.) 5. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám (1965. október 3.) 5. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám (1988. április 14.) 6. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békés, 59. évf. 42. szám (1927. május 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békés, 64. évf. 75. szám (1932. szeptember 24.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 108. szám (1927. május 13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 128. szám (1928. június 7.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 50. szám (1935. március 1.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 58. szám (1935. március 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 114. szám (1938. május 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Csabai Wágner József. Emlékterem avatás. In: www.mezotur.hu (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Csabai Wágner József. In: Kieselbach.hu (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Csabai-Wagner József. 1888–1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1–2. p.
- Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39.) – „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144–145. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Korniss Géza: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 380–381. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körösvidék, 6. évf. 266. szám (1925. november 22.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Körösvidék, 8. évf. 242. szám (1927. október 26.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Kürti Katalin, Sz.: Csabai Wagner József In: artportal.hu (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Márkus György: Békés vármegye. Budapest : Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 803. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In: A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. 378. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új Néplap, 3. évf. 243. szám (1992. október 14.) 16. p (Látogatva: 2017. 07. 27.)
- Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Békés vármegye. sajtó alá rend. Madarász Gyula ; szerk. Márkus György. - Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai Wagner József : a mezőtúri festő. szerk.: Dobókői Krisztina, Ván Hajnalka. Békéscsaba : Ando György, 2018. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai Wagner József képi emlékezete. szerk.: Ván Hajnalka. Békéscsaba : Ando György, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kissné Mikes Éva: Festők, faragók, népművészek a Berettyó partján. Mezőtúr: Önkormányzat, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története : 1899-1979. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Csabai Wagner József Terem In: Mezőtúr és vidéke (Látogatva: 2017.09.27.)
- Csabai-Wágner József a mezőberényi helyismereti adatbázisban
- A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története (Látogatva: 2017.09.27.)
