Sztraka Ernő (1830–1906)

A BékésWiki wikiből

építész, városrendező, városi mérnök

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom

Élete

Békéscsabán született 1830. március 3-án. A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, Sztraka Károly Békéscsabán evangélikus tanítóként dolgozott 1825 és 1863 között. Édesanyja Boer (Beer) Anna volt. Testvérei: György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. 18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diáklégió tagja, részt vett az 1848. novemberi kassai ütközetben. Több heti bujdosás után tért vissza a kollégiumba. A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. 1851-ben jogi diplomát, az 1854–55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.

1863. november 18-án megnősült, feleségül vette Réthy Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, Tibor és Géza.

Békéscsabán agyvérzésben halt meg 1906. február 20-án.

Munkássága

Mint okleveles mérnök 1855 őszén Gyulán – Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett – a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. 1861 szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Tisztségéről 1892. december 9-én mondott le. 1872–73-ban egy évet a gyulai Alsó–Fehér–Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató–mérnök.

Békéscsaba városáról térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét, amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. 1862 márciusára elkészült a Csaba város építészeti rendszabályai című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.

Az utcahálózat kialakítását Sztraka városrendezési elvei alapján sikerült megvalósítani. Ehhez szükség volt házak lebontására és újjáépítésére, valamint új utcák és sikátorok megnyitására. 1868-ban az ő kezdeményezésére a régi utcai pallókat téglajárda váltotta fel és neki köszönhetően a forgalmasabb utakon petróleumlámpás közvilágítást helyeztek el.

Miután a városnak nagyobb piactérre lett szüksége, amit a telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-téren alakítottak ki. A piac rendjét Sztraka Ernő határozta meg.

Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Tervei szerint történt a Széchenyi liget (1865) és a Petőfi-liget (1882) parkosítása és beültetése, továbbá neki köszönhető számos utca fásítása is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.

Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát. Ilyen a régi kórházi épület (1864) és a csabai szegényápolda (1869) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a Fiume Szálloda (1867–68), az evangélikus gimnázium épülete, az Erzsébethelyi Evangélikus Templom, valamint a mai Városháza (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető a Kossuth téri artézi kút. Nevéhez fűződik a kígyósi vadvízcsatorna (1871) létrehozása is. 1874 nyarán – Haan Lajos részére – elkészítette Gyula város helyszínrajzát. 1874-ben tervei alapján épült a járásbíróság (ma: Ibsen Ház), illetve a Polgári leányiskola (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete). 1877–79 között került sor a Vigadó (ma: Jókai Színház) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. 1885-ben Sztraka elképzelése alapján alakították át az Evangélikus Kistemplomot. 1887-ben a Széchenyi ligeti pavilon tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – 1861–96 között – a Békésmegyei Gazdasági Egylet műszaki szaktanácsadójaként tevékenykedett.

Árvízvédelmi tevékenysége 1888-ban megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt körgátat tervezett, ami 1889-re el is készült. 1892-ben készítette el utolsó mérnöki munkáját, a közvágóhíd tervét.

Haan Lajoshoz és Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan tagja volt a Kórház és Szegénygyámoldai Ügy Bizottmányának, melynek elnöki feladatait apósa, dr. Réthy Pál látta el. Emellett tagja volt a Megyei Árvízbizottságnak és a IV. kerületi megyebizottságnak. 1880-ban beválasztották a Békéscsabai Evangélikus Egyház vezető testületébe. Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el 1883-tól 1905-ig, valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.

Emlékezete

• 1996-ban emléktáblát avattak tiszteletére a Városházán.

Források

• A békéscsabai ág. hitv. algymnasium értesítője 1867/68. Gyula : Algymn., 1898. 10.p (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• A kúria, a sörház, a szoborsétány... : műemléki sétán Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 243. szám (1976. október 14.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békés, 4. évf. 15. szám (1875. április 11.) 2.p (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. 41–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 21. szám (1877. március 15.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 58. szám (1879. június 17.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 239. szám (1880. december 14.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 247. szám (1880. december 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Evangélikus Őrálló, 1. évf. 48 szám (1905. november 24.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám (1988. október 22.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Nagy András, D.: Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sonkoly Kálmán, Dr.: Szülőföldünk – Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám (1988. november 5.) 7.p (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Sztraka Ernő. (1830–1906). In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 15. szám (1906. február 22.) 2–3. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Sztraka Ernő halotti jelentése a www.familysearch.org honlapon (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tábori György: Hová lettek a kutak szobrai? In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 257. szám (1992. október 31–november 1.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)

Kapcsolódó irodalom

• Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)