Kvasz András (1883–1974)
A BékésWiki wikiből
pilóta, repülőgép-szerelő
Kvasz András Békéscsabán született 1883. november 21-én, apja kovácsmester volt, fia mellette inaskodott. Amikor felszabadult, esti tanfolyamon szerzett technológus szakképesítést, majd Budapestre ment és a Józsefvárosban kerékpárkészítő és -javító műhelyt rendezett be.
1908-ban került kapcsolatba a repüléssel, amikor Zsélyi Aladár vele készíttette el repülő gépének fémrészeit, majd látva Kvasz András tehetségét, munkatársának választotta. Először csak a gépek építésében volt része, majd 1910-től maga is repült. 1911-ben a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat. 1911-14 között Magyarország 70 helységében végzett bemutató repülést, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez. A repülés elméletével összefüggő kérdésekben sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is, ahol sorba járta a repülőgép gyárakat. Több hazai repülő versenyen is részt vett, de - többnyire motorhiba következtében - nem tudott az első helyezettek közé kerülni.
1914-ben a többi rákosi repülővel együtt önként jelentkezett hadi repülő szolgálatra. Egy felderítő repülőszázadhoz került. 1915-ben motorhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre, és megfigyelőjével együtt orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza.
A Tanácsköztársaság idején tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene. A Francia-Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. 1928-tól taxisofőrként dolgozott. 1937-ben az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett.
1946-ban újból megindult a belföldi légi forgalom. Kvasz Andrást a békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg nyugdíjba vonulásáig. A Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) 1953-ban, a postaügyi miniszter 1969-ben és 1973-ban tüntette ki. Felesége halála után visszavonultan élt zuglói kis házában. 1973 őszén szövődményes influenzával kórházba került. Itt hunyt el 1974. január 27-én, 90 éves korában a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője.
Békéscsabán 1992-ben utcát neveztek el róla.
Források
- 24 óra, 22. évf. 185. szám, 2011. augusztus 9. 5. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- 8 Órai Ujság, 4. évf. 291. szám, 1918. december 12. 5. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Az akarat igazi diadala. In. Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 183. szám, 2011. augusztus 8. 3. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Békés Megyei Népújság, 41. évf. 23. szám, 1986. január 28. 1. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Békésmegyei aviatikusok sikere. In. Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 44. szám, 1913. június 5. 4. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Csanádi Norbert - Nagyváradi Sándor - Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977. 387. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63-65. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In. Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám, 1999. január 23-24. 9. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In. Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám, 1985. február 7. 8. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 123-126. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In. Békésmegyei Népújság, 40. évf. 31. szám, 1985. február 7. 8. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Kvasz András szökése orosz fogságból. In. Békésmegyei Közlöny, 1918. április 7. 3-4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Machalek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909-1989. Békéscsaba : MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub, 1989. 18-23., 167-168. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In. Népsport, 39. évf. 306. szám, 1983. december 27. 6. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 454. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977. 351. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Müller Péter: Madárember : regény. Budapest : Totem Könyvkiadó, 1995. 21-32. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Somogyi Hírlap, 9. évf. 176. szám, 1998. július 29. 9. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
- Varga Orsolya: Kvasz András, a magyar aviatika úttörője. In. Hírhozó, 17. évf. 13. szám, 2007. augusztus 16. 31. p. (Látogatva: 2017.12.19.)
Kapcsolódó irodalom
Külső hivatkozások
- Balázs Anett: Kvasz András Repülőnap a BEOL honlapján